Fenntarthatóság

Mesterséges intelligenciával és víz alatti mikrofonokkal védik a tengeri élővilágot

Devenyi Dalma | 2023.08.15. 01:00

Tudósok mesterséges intelligencia és víz alatti mikrofonok segítségével, hangokat használva védik a tengeri élővilágot.

 

Az indiai Goa tartományban található Nemzeti Oceanográfiai Intézet tengerkutatókból álló csapata mesterséges intelligencia és víz alatti mikrofonok segítségével védi a tengeri élővilágot – írja a Happy Eco News. Meglepő módon, az eljárással rögzítették egy korallzátony hangjait. Számunkra talán nem tűnnek intuitívnak, de a tengeri élőlények a legkülönfélébb hangokat adják ki, miközben a víz alatt élnek.

A megjelent új tanulmány megállapította, hogy a tudósok a hangok és egy AI által működtetett adatbázis segítségével azonosítani tudják a különböző fajokat a vízben, miközben védik is azokat.

 

Beszédes élőlények

A bálnákról általánosan ismert, hogy különféle hangokat adnak ki, többek között kattogást, füttyöt és még énekelnek is. Ezeket a hangokat kommunikációra, navigációra és echolokációra használják, amelyeket már régóta tanulmányoznak. A bálnaénekek nem véletlenszerű hangok, összetett szerkezetük és mintázatuk van, nagyon hasonlóan az emberi nyelvhez.

 

Nemcsak a bálnák és a halak kommunikálnak egymással: a korallok is „beszélnek”. (Forrás: Canva)

 

A tudósok a bálnák mellett számos halfaj hangját rögzítették mesterséges intelligencia és víz alatti mikrofonok segítségével, köztük sebészhalak, papagájhalak és sügérek hangjait. A halak által kibocsátott hangok fajtól függően változnak. A sebészhalak például jellemzően hörgéseket, míg a papagájhalak és a sügérek kattogást, füttyöt vagy reszelő-szerű hangot adnak ki.

Ugyanakkor nemcsak a bálnák és a halak kommunikálnak egymással: a korallok is „beszélnek”. A tudósok a zátonyok koralljainak hangjait is rögzítették mesterséges intelligencia és víz alatti mikrofonok segítségével.

Meglepő lehet, de a korallzátonyok különféle hangokat adnak ki, többek között pukkanást, kattogást és csikorgást. Ezeket a hangokat a víz mozgása és a korallok növekedése okozza, és felhasználhatók az ökoszisztéma egészségének előrejelzésére.

 

Miért fontos „hallgatni” a korallokat?

A kutatócsoport a hangok rögzítése után egy algoritmusba illesztette a felvételeket, amelyet már ismert tengeri élőlények hangfelvételeinek adathalmazán képeztek ki. Az algoritmus képes volt azonosítani a zátonyon jelen lévő fajokat. Ez jelentős tudományos áttörés, amely megmutatta, hogy az AI és a víz alatti mikrofonok segítségével a tengeri élőlények hangjai alapján azonosítani lehet a tengeri élőlényeket. Ennek számos előnye lehet, mind a tengeri élővilág védelme, mind új felfedezések szempontjából.

A mesterséges intelligenciát a tengeri élőlények mozgásának nyomon követésére is lehet alkalmazni. Ezáltal megérthetjük, hogy a tengeri élővilág populációi hogyan változnak az idő múlásával, és azon területek azonosítására, ahol a tengeri élővilág veszélyben van.

A mesterséges intelligencia a hangok felismerése által azonosíthatja a nagy biológiai sokféleségű területeket is. Ez felhasználható lenne a természetvédelemre szoruló területek rangsorolására és a fontos tengeri ökoszisztémák segítésére. Ezeket az ökoszisztémákat a mesterséges intelligencia felügyelet alatt is tudja tartani, így a tudósok folyamatosan figyelhetik, hogy az éghajlatváltozás és más környezeti stresszfaktorok milyen hatást fejtenek ki.

 

Hatékonyabb megfigyelés a jövőben

Az AI és a víz alatti mikrofonok használata a tengeri élővilág és a víz állapotának megfigyelésére az alacsonyabb költségek miatt nagymértékű változást hozhat. A tengeri élővilág megfigyelésének hagyományos módszerei, például a vizuális felmérések és a búvárokkal történő megjelölés munkaigényes lehet. A tudósoknak és a technikusoknak sok időt kell a terepen tölteniük, gyakran távoli helyeken.

A tengeri élővilág megfigyelésének hagyományos módszerei gyakran speciális felszerelést igényelnek, például kamerákat, címkéket vagy akár víz alatti járműveket is. A mesterséges intelligencia-alapú víz alatti hangmegfigyelő rendszerek ezzel szemben csökkenthetik a munkaerő költségeket azáltal, hogy kevésbé speciális berendezéseket használnak.

Az adatfeldolgozási költségek is csökkennének, hiszen a vizuális felmérések és a címkék által gyűjtött adatokat manuálisan kell elemezni. A mesterséges intelligencia segíthet azzal, hogy automatizálja az adatelemzési folyamatot.

A technológia többek között hatalmas előrelépést jelent a bálnák védelmében a hajók által okozott sérülésektől. A mesterséges intelligencia által ütközéselkerülő rendszerekkel lehetne felszerelni a hajókat, amely a meglévő adatok alapján megjósolná a hajó és a bálnák mozgását. A rendszer ezután figyelmeztetést generálna a hajó kapitányának, és az ütközés elkerülése érdekében például sebességcsökkentést vagy irányváltoztatást javasolna.

A mesterséges intelligencia használata a tengeri élőlények világában gyorsan fejlődő terület. Ahogy az AI technológiája tovább fejlődik, a jövőben várhatóan még több innovatív alkalmazást láthatunk majd a fenntarthatóság területén.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.