A Nemzetközi Energia Ügynökség (IAE) legfrissebb jelentése alapján kiderült, hogy az elektromos járművekhez, napelemekhez és más megújuló energiát előállító erőművekhez nélkülözhetetlen ásványok piaca csak az elmúlt öt évet tekintve is bőven megkétszereződött.
Az energiaszektor a legnagyobb felhasználója ezen ásványoknak, 2017 és 2022 között a lítium iránti kereslet háromszorosára nőtt, a kobalt iránti kereslet 70%-kal, a nikkel iránti kereslet pedig 40%-kal.
Mivel bányászatuk egyre inkább előtérbe kerül, ráadásul a nyersanyag lelőhellyel, bányászati technológiával, jogokkal, feldolgozási technológiával rendelkező piaci szereplők hatása globálisan is napról-napra jelentősebb, a kritikusan fontos ásványi anyagokkal kapcsolatos befektetések 2022-ben 30%-kal nőttek, a 2021-es 20%-os növekedést követően.
A legnagyobb beruházások az akkumulátorokhoz kulcsfontosságú lítium esetén történtek, továbbá jelentős számokat láthatunk a nikkel és réz tekintetében is.
A megújuló energia és az elektromos közlekedés mozgatórugóiként számon tartott lítium, grafit, kobalt, nikkel, mangán, réz, szilícium, króm és cink esetén várható a legnagyobb százalékos növekedés. A szakértők szerint ezen ásványok kereslete 2050-ig csaknem a hússzorosára fog nőni.
A Rockwood lítiumbánya madártávlatból. (Fotó: Canva)
A nagy érdeklődés következtében természetesen az árak sem maradhattak érzéketlenek a folyamatokra, 2021 és 2022 között a legtöbb kritikus ásvány ára emelkedést mutatott.
Ha csak a lítium és kobalt árváltozásait nézzük, elmondhatjuk, hogy 2021 januárja és 2022 márciusa között előbbi ára 738%-kal nőtt, míg utóbbié 156%-kal.
Azonban 2022 második felében és 2023-ban mérséklődtek az árak, ám még így is jóval a történelmi átlag felett maradtak. Jól látható, hogy az államok egyre jobban felismerik, hogy milyen nagy szükség van ezen ásványi anyagokra, s mekkora hatalmat jelent azok birtoklása.
Különböző szintű szakpolitikai döntéseket láthatunk, mind a nyersanyaggal rendelkező országok, mind az azokat jócskán felhasználó, feldolgozó országok esetén is.
Ilyen az Európai Unió kritikus nyersanyagokról szóló törvénye, az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvénye, mely az akkumulátor újrahasznosításból visszanyert kritikus ásványianyagokat származásuktól függetlenül amerikai eredetűnek bélyegzi, illetve Ausztrália és Kanada létfontosságú ásványianyagokra vonatkozó stratégiája. A világ egyik leglendületesebben fejlődő gazdasága, India, egy speciális kormányzati vegyesvállalat alapításával igyekszik felvenni a versenyt, melynek elsődleges feladata, hogy biztosítsa az ország következetes ellátását kritikus és stratégiai ásványokkal. Az erőforrásokban gazdag országok egyre gyakrabban korlátozzák a nem hasznosított ásványi ércek kivitelét, így tett többek között Indonézia, Namíbia és Zimbabwe.
Minden kézzel fogható adat alapján a lítiumé az egyértelmű vezető szerep mind a kutatási, mind a beruházási tevékenységekben. Ehhez, kicsit is közeledő méreteket, csak a kibocsátásmentessége miatt újra népszerűvé váló atomenergiában használatos uránérc esetén láthatunk.
Ausztrália jelenleg a legnagyobb lítiumtermelő, részesedése a globális piacon 50% közeli. Chile a világ szállítmányainak negyedét adja, Kína pedig 13%-át, Argentína 6%-át. Brazília, Zimbabwe, Portugália és az USA a világ lítiumtermelésének összesen 1%-át teszik ki.
Hatalmas tartalékokkal rendelkezik Oroszország, ám a kitermelést egyelőre nem kezdte meg számottevő mértékben. Nem csak kormányzati szinten vált kiemelkedően fontossá a lítium, hanem vállalati szinten is. A világ legnagyobb akkumulátorcella-gyártója, a CATL kínai vállalat például stratégiája központi elemévé tette az olyan kritikus ásványi anyagok megszerzését, mint a lítium. A General Motors 650 millió dolláros, amerikai lítiumbefektetése és a Tesla új lítiumfinomító tervezete az Egyesült Államokban, szintén hangsúlyozzák ezen ásványi anyag hosszú távú megtérülését, fontosságát.
A legnagyobb beruházások az akkumulátorokhoz kulcsfontosságú lítium esetén történtek, továbbá jelentős számokat láthatunk a nikkel és réz tekintetében is. (Fotó: Canva)
A kritikus ásványianyag-piac felett sötét árnyéként tornyosuló geopolitikai feszültségek – mint az orosz-ukrán háború, vagy a kínai-amerikai kereskedelmi háború – további nehézséget és bizonytalanságot okoznak a kialakult kereskedelmi láncok, piacok számára. Kína domináns pozíciót foglal el a kritikus ásványi anyagok ellátási láncában, mely gördülékeny működését – a kereskedelmi harcokon túl – akadályozza a még mindig jelen levő Covid-19 járvány is.
Komoly gondot okozhat az ellátásban az egyre inkább polarizálódó világ, hiszen míg a G7 országok a Fenntartható Kritikus Ásványi Szövetség köré csoportosulva igyekeznek az ellátásukhoz szükséges mennyiségeket felkutatni, addig Kína és Oroszország stratégiai partnerségük révén befolyásolhatják a kritikus ásványok elérhetőségét.
Jól látható, hogy a néhány országba koncentrálódott kitermelés sebezhetőbbé teszi az ellátást a környezeti, gazdasági és geopolitikai kockázatokkal szemben.
Miközben a világ jelentős része a gyors karbonsemlegesség elérését célozza meg, súlyos kihívásokkal is szembe kell nézzen a gyors energetikai átmenethez szükséges, kulcsfontosságú ásványok és fémek korlátozott elérhetősége miatt. Látni kell, hogyha a kritikus ásványi anyagok kitermelése és feldolgozása nem tud lépést tartani az akkumulátorok, az elektromos járművek, a szélerőművek és a napelemes technológiák gyors tempójú szaporodásával, akkor a globális energiarendszer zöld átalakítása komoly akadályokba ütközhet. Mindez pedig lassíthatja a kitűzött klíma célok elérését is.
Kiemelt kép forrása: Canva
Erbszt Adrienn
