Kína a gazdaság szén-dioxid-mentesítésére és a szénfüggőségének enyhítésére tett erőfeszítései során növelte szél- és napenergia-gyártási kapacitását, és jelenleg jó úton halad afelé, hogy elérje azt a célt, hogy 2030-ra a teljes szél- és napenergia-kapacitás elérje az 1200 gigawattot (GW), szemben a tavaly év végi 758 GW-tal – írja a Reuters.
A régebbi projektek cseréjével és leszerelésével azonban a hulladék mennyisége ugrásszerűen megnő, mivel nagy mennyiségű kapacitás közeledik már most is a nyugdíjkorhatárhoz, ami hatalmas környezeti kockázatot jelent.
A kihívással való megbirkózás érdekében Kína új ipari szabványokat és szabályokat fog kidolgozni, amelyek részletesen meghatározzák a szél- és naperőművek leszerelésének, lebontásának és újrahasznosításának megfelelő módjait – közölte szerdán a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság.
Az állami tervezési ügynökség szerint Kína az évtized végére „alapvetően kiforrott”, teljes körű újrahasznosítási rendszerrel fog rendelkezni a szélturbinák és napelemek számára.
A fotovoltaikus panelek élettartama körülbelül 25 év, és számos kínai projekt már most is az elhasználódás jelentős jeleit mutatja – írta júniusban a Science and Technology Daily című hivatalos kínai napilap. A lap szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy Kínának 2030-ig 1,5 millió tonna fotovoltaikus modult kellene újrahasznosítania, ami 2050-re mintegy 20 millió tonnára nőne.
A megújuló energiaszektorból származó hulladék problémája egyre nagyobb globális aggodalomra ad okot. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség által tavaly kidolgozott egyik forgatókönyv szerint csak a napenergia-projektekből származó hulladék mennyisége 2050-re elérheti az évi 212 millió tonnát.