Fenntarthatóság

Új szavakat kell megtanulnunk! Hogyan ismerjük fel a 2023-ban alkalmazott kifinomult zöldmosási taktikákat?

Devenyi Dalma | 2023.08.28. 03:00

Zöldelhallgatás, -hárítás, és -zsúfoltság: A vállalatok részéről történő zöldmosás már nem újkeletű, ráadásul egyre nehezebb észrevenni. Sőt, már nem csak erre kell figyelni: számos új taktikát vetnek be a cégek, hogy megtévesszék vagy elfedjék mindennapi tevékenységük valós környezeti hatását.

 

Valószínűleg Ön is olvasott már a zöldmosásról – amikor a vállalatok megtévesztő állításokat tesznek a környezetvédelmi referenciáikról. De ahogy ma már az emberek egyre tájékozottabbak lesznek ezen a téren, úgy a gyakorlat is egyre kifinomultabbá válik – írja az Euronews.

Az elmúlt hónapokban a Ryanairtől a Shellig számos vállalatot szembesítettek azzal, hogy hamis vagy alaptalan állításokat tettek közzé környezeti hatásukról.

A megtévesztő vagy igazolatlan zöld állítások elleni új uniós jogszabály célja pont ezen problémák kezelése és a fogyasztók védelme. A marketingcégek azonban folyamatosan azon vannak, milyen újabb és újabb módszerekkel tudjanak átverni minket. Az új stratégiákhoz pedig új szókincsre van szükség, hogy leleplezhessük őket. A Planet Tracker nonprofit pénzügyi agytröszt a zöldelhallgatás leleplezése érdekében hat olyan alattomos zöldmosási típust azonosított, amelyekre érdemes odafigyelni.

Íme, melyek ezek, és hogyan lehet kiszúrni őket, valós példákkal alátámasztva.

 

Mi az a zöldzsúfoltság, és ki áll valójában a műanyaghulladék-ellenes szövetség mögött?

A zöldzsúfoltság azt jelenti, hogy „bebújunk” egy környezetvédelmi vállalat csoport mögé, de igazából a fenntarthatósági szabályzatunkkal amúgy lassan haladunk, vagy nagyon keveset teszünk a valóságban – akár álszentes propagandának is mondható. A Planet Tracker példaként az ‘Alliance to End Plastic Waste’ (AEPW) nevű szervezetet használja. 65 vállalat csatlakozott ehhez a globális szövetséghez, amelynek állítólagos célja, hogy „véget vessen a környezetbe kerülő műanyaghulladéknak és megvédje a bolygót”. De nem minden az, aminek látszik…

Olyan fenntarthatatlan terméket gyártó cégekről van szó, mint például az olajipari óriások közül az ExxonMobil és a Shell, vagy a Sealed Air műanyag csomagolóipari vállalat, illetve a közismert PepsiCo is részese a szövetségnek. A húsz legnagyobb egyszer használatos műanyaghulladék-gyártó közül nyolc az AEPW tagja.

A tagok többsége az Amerikai Kémiai Tanácsban (ACC) is részt vesz, amely egykor az ENSZ műanyagszennyezésről szóló globális egyezményének gyengítéséért lobbizott.

Mind az AEPW és az ACC a műanyagok újrahasznosítására és visszanyerésére fókuszálnak, ahelyett, hogy a forrásánál kezelnék a problémát: a gyártás. Világszerte a műanyagnak csak körülbelül kilenc százalékát sikerül igazán újrahasznosítani. És bár az AEPW újrafeldolgozási célkitűzései a globális műanyagszennyezési problémát tekintve elhanyagolhatóak, így sem sikerül elérni a kitűzött célokat.

A szövetség befektetési céljai alacsonyak, és a tagok átlagos befizetései 56%-al csökkentek működésének első három évében – derül ki a Planet Tracker adataiból.

 

Mi az a zöldítés, és hogyan használja a Toyota, hogy zöldebbnek tűnjön, mint amilyen valójában?

Zöldítésnek nevezzük azt, amikor egy vállalat a működésének vagy termékeinek egy különösen zöld tulajdonságát állítja a figyelem középpontjába. Ennek a taktikának a célja, hogy elterelje a figyelmet a máshol folytatott környezetkárosító tevékenységekről. Ez a taktika különösen az autóiparban gyakori, ahol a gyártók az elektromos jármű előnyeit hangoztatják, amelyek legtöbbször csak nagyon kis részét teszik ki a termelésüknek.

A zéró kibocsátású járművek például a Toyota 2021-es összes eladásának mindössze csak 0,2 százalékát tették ki – ez a legalacsonyabb arány a világ tíz legnagyobb autógyártója közül.

Az InfluenceMap, amely a vállalati klímalobbizás globális adatbázisa, a világ tizedik legnegatívabb és legbefolyásosabb cégnek sorolta a Toyotát.

A TotalEnergies jelenleg is vizsgálat alatt áll a zöld-reflektálásai miatt. Környezetvédő csoportok szerint félrevezető, hogy az olajipari nagyvállalat nyilvánosan reklámozza éghajlatbarát beruházásait, mivel azok eltörpülnek az olajba és gázba fektetett összeg mellett.

2023 júniusában a Shell, a Repsol és a Petronas nagy olajtársaságok reklámjait betiltották az Egyesült Királyságban, mert eltúlozták pozitív környezeti hatásukat. A #PoweringProgress kampányában a Shell a megújuló energiaforrásokból származó termékeit helyezte előtérbe, azt a téves benyomást keltve, hogy ezek teszik ki termelésének jelentős részét.

 

Mi az a zöld-hárítás, és hogyan használja a BP a fogyasztók megszégyenítésére?

A zöld-hárítás az, amikor a vállalatok azt sugallják, hogy a fogyasztó a hibás, és rájuk hárítják a felelősséget – magyarázza a Planet Tracker. Erre példa a BP „Ismerd meg a szénlábnyomodat” kampánya.

Az olajipari óriásvállalat szén-dioxid-kalkulátort indított, és felkérte ügyfeleit, hogy osszák meg a kibocsátás csökkentésére tett vállalásaikat. „Az első lépés a kibocsátás csökkentéséhez az, hogy tudd, hol állsz” – áll az egyik tweetjükben.

BP milliókat költött az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiáról és a tisztább földgázról szóló reklámkampányaikra 2019-ben. Azonban a valóságban több mint 96 százaléka az éves kiadásainak még mindig az olajra és a gázra ment el – közli a ClientEarth környezetvédelmi jótékonysági szervezet.

A fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok folyamatos titkos ellenállást tanúsítanak a zöldebb jövőre való átállással szemben, annak ellenére, hogy jól ismerik az klímaváltozás veszélyeit.

 

Mi az a zöldcímkézés, és mi a Persil felelőssége?

A zöldcímkézés az a gyakorlat, amikor a marketingesek valamit zöldnek vagy fenntarthatónak neveznek el, de közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy ez valójában félrevezető.

Néha a termékeket fenntartható csomagolásban, növényi szimbólumokkal vagy megtévesztő megfogalmazással népszerűsítik, amikről a fogyasztók azt gondolják hogy környezetbarátságos vásárlásuk. A Persil mosószermárka reklámját tavaly pont egy ilyen miatt tiltották be.

A márka kampányszövege „Ahhoz, hogy valódi változás történjen, fel kell gyűrnünk az ingujjunkat, és be kell piszkolnunk magunkat” van felmondva ahogy a képernyőn a gyerekek fákat ültetnek és a műanyagot gyűjtenek össze az óceánból. Így reklámozták az új növényi alapú folteltávolítót, ami újrahasznosított palackból kapható. De a tűz alá igazán a Persil zöldnek tűnő zárómondata került: „Csak egy bolygónk van. Itt az ideje, hogy végérvényesen megváltozzunk.”

Az Egyesült Királyság Reklámfelügyeleti Hatósága (ASA) eljárást indított a Persil ellen, mondván, hogy a márka nem tudta alátámasztani azokat a környezetvédelmi állításokat, amelyek szerint az új termék fenntarthatóbb, mint az előző.

 

 

Mi az a zöld-öblítés és hogyan használja a Coca-Cola?

A zöld-öblítés azt takarja, hogy egy vállalat rendszeresen változtatja környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási szabványok (ESG) célkitűzéseit, mielőtt azok megvalósulnának.

Amikor a vállalatok elmulasztják, csökkentik vagy késleltetik ezeket a környezetvédelmi célokat, gyanússá válik, hogy valóban megpróbálják elérni azokat, vagy csupán csak marketingfogásként használják.

Erre a legerősebb példa talán a világ egyik legnagyobb műanyagszennyező vállalata, a Coca-Cola. A cég 2020 és 2022 között az újrahasznosított csomagolóanyagok felhasználására vonatkozó célkitűzését 2030-ra 50 százalékról 25 százalékra csökkentette.

Legutóbbi fenntarthatósági jelentésében a Coca-Cola 47 olyan kockázatot azonosít – a termékbiztonságtól és a költségektől kezdve a sztrájkokig és az túlsúlyosságig -, amelyek a fenntarthatósági célok teljesítésének elmaradásához vezethetnek.

 

Mi az a zöld-elhallgatás, és hogyan használja ki a HSBC a saját előnyére?

A zöld-elhallgatás az, amikor a szervezetek szándékosan úgy döntenek, hogy a nyilvánosság elől elrejtik vagy aluljelentik a zöld vagy ESG referenciáikat, hogy elkerülhessék a vizsgálati eljárásokat.

Az elmúlt hónapokban a Blackrockot és az HSBC-t is ezzel vádolták. A vagyonkezelő cégek számos 9. cikk szerinti – kizárólag fenntartható eszközökbe fektető – alapot visszaminősítettek a 8. cikk szerinti kategóriába: olyan alapok, amelyek környezetvédelmi vagy társadalmi tényezőket támogatnak, de nem kell feltétlenül fenntartható eredményt megcélozniuk.

A HSBC állította, hogy ez a szigorúbb uniós szabályozási előírásoknak való megfelelés érdekében volt. A Planet Tracker szerint azonban az egész a befektetői ellenőrzés elkerülése érdekében történt.

 

Mit tesznek a zöldmosási taktikák ellen?

A szabályozó hatóságok és a kormányok kezdenek szembesülni a zöldmosás egyre növekvő problémájával. A zöldmosásra vonatkozó új uniós jogszabályjavaslatot 2023 márciusában fogadták el az Európai Zöld Megállapodás keretében. Célja, hogy megtiltja a vállalatoknak, hogy homályos, általános és alaptalan környezetvédelmi állításokat tegyenek.

Egyértelmű kritériumokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vállalatoknak hogyan kell bizonyítaniuk a környezetvédelmi állításaikat és címkéiket. Azt is előírja, hogy ezeket az állításokat és címkéket független hitelesítőnek kell ellenőriznie.

Már néha a fogyasztók is bíróság elé viszik a vállalatok megtévesztő taktikájukért. A ‘Brandalism’ reklámellenes mozgalom a légitársaságok és autógyártók reklámjainak eltérítései ellen tüntettek hogy felhívja az emberek figyelmét a zöldmosásra.

 

Hogyan kerülheti el, hogy bedőljön a zöldmosásnak?

Amellett, hogy tisztában kell lenni a vállalatok által alkalmazott zöldmosási taktikáival, a megtévesztés elkerülésének számos módja van.

Általános szabályként, ha egy nagy, multinacionális vállalat azt állítja, hogy környezetbarát, vizsgálja meg az állításait.

Ezek a vállalatok abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy pénzzel, munkaerővel és befolyással rendelkeznek ahhoz, hogy sokkal többet tegyenek az éghajlatváltozás hatásainak megfékezéséért. Ehhez képest, amit ők tesznek, az általában apró csepp egy ekkora globális skálájú problémának.

Tehát amikor csak lehetséges, keressen kis, független helyi vállalkozásokat, és vásárolja meg tőlük ugyanazokat a szolgáltatásokat vagy termékeket, ezzel még a kiszállításon is spórol és védi a környezetet.

Illetve ellenőrizze a megvásárolni kívánt termékek mögötti etikáját és hitelességét is. Az olyan megbízható ökocímkék, mint a FairTrade, a Global Organic Textile Standard és az EU ökocímke csak olyan termékeken használhatók, amelyek bizonyították környezetbarát okmányait.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.