Fenntarthatóság

Városi hőszigetek: Mik ezek, és hogyan küzdhetünk ellenük?

Devenyi Dalma | 2023.08.30. 02:00

Észrevette már, hogy a városokban általában sokkal melegebb van, mint vidéken? Ennek oka a városi „hősziget” hatás. Ilyenkor a hő a magas épületek között reked, és a városokban található nagy mennyiségű aszfalt és beton elnyeli azt. Ezután a levegőbe kerül vissza. Az európaiak mintegy háromnegyede városi területeken él, és ez a szám az elkövetkező években várhatóan növekedni fog.

 

Az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata (C3S) szerint a nagyobb városokban általában erősebb a hőstressz – írja az Euronews. London és Párizs központjaiban például rendszeresen 4 Celsius-fokkal magasabb éjszakai hőmérsékletet mérnek, mint vidéki környezetükben.

A hőszigetek nemcsak kellemetlenné teszik az életet, hanem veszélyesek is lehetnek. A magas hőmérséklet olyan egészségügyi problémákat okozhat, mint a hőguta és a légzési problémák, és hozzájárulhat az éghajlatváltozáshoz is.

Egy uniós kutatás szerint a városi hőszigethatás miatt magasabb városi hőmérséklet 6700 idő előtti halálesettel járt együtt 2015 nyarán. Mivel a legutóbbi hőhullámok során Európa városaiban minden idők legmelegebb hőmérsékletét mérték, most megtudhatjuk, mi áll a halálos városi hőség hátterében, és mit tehetünk ellene.

 

Mi okozza a városi hőszigeteket?

Az erdőkkel, füves területekkel és folyókkal teli természetes tájak nem nyelik el és nem tartják vissza a nap hőjét úgy, mint a városi környezet.

A városok jellemzően aszfaltból, acélból és téglából állnak – sötét anyagokból, amelyek könnyen elnyelik a fényt és hővé alakítják azt. Nem engedik átfolyni a vizet sem, így nincs semmi, ami lehűtené őket.

Az épületek által elnyelt hő éjszaka visszasugárzik a levegőbe, ami melegítő hatást vált ki. A városok emellett általában magas, egymás mellé szorosan épített épületekkel vannak beépítve, ami megakadályozza a levegő áramlását, és tovább csökkenti az épületek hűtési képességét.

Az emberi tevékenységekből, például az autózásból és az iparból származó szennyezés tovább fokozza a hatást, mivel csapdába ejti a napsugárzást.

 

Hogyan győzhetjük le a városi hőszigethatást?

Bár csábító, hogy a nagyvárosi hőségben felpörgetjük a légkondicionálót, ez nem megoldás. Az elektromos ventilátorokkal együtt a légkondicionáló berendezések a globális villamos energia 10 százalékát fogyasztják, ami nagymértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához és a globális felmelegedéshez. Szerencsére más módon is küzdhetünk a hőszigethatás ellen.

A könnyebb anyagok visszaverik a napfényt, így ezek használata a városokban segíthet a hőmérséklet csökkentésében.

Különösen a tetők fehérre festése segíthet hűvösen tartani az épületeket. Az utakat, járdákat és parkolókat is le lehet festeni fényvisszaverő szürke bevonattal, hogy csökkentsék a város vagy település általános hőmérsékletét. A vízáteresztő anyagok használata szintén segíthet.

A fák viszont a természet légkondicionálójaként működnek, mivel vízgőzt bocsátanak a levegőbe. Emellett árnyékot is adnak az embereknek és a talajnak egyaránt. A kutatások szerint a városok fákkal való ellátása a helyi viszonyoktól függően 2 és 10 Celsius-fok közötti hőmérséklet-csökkenést eredményezhet.

A háztetőkre ültetett kertek vagy az épületek függőleges kertekkel való kiegészítése segíthet a zöldfelület növelésében ott, ahol kevés a hely. Ha a városok vízfelületét növeljük, az szintén segíthet a városok lehűlésében.

Más tervezési tényezők, például napelemek és a nap mozgásához igazodó, mozgatható redőnyök hozzáadása tovább segíthetnek az épületek hő elleni védelmében. A városokban a közúti forgalom csökkentése – például alacsony kibocsátású zónák bevezetésével és a tömegközlekedés használatának ösztönzésével – csökkentheti a hőkibocsátást okozó szennyezést.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.