„A részecskés légszennyezés továbbra is a világ legnagyobb külső kockázata az emberi egészségre” – idézi az Euronews a Chicagói Egyetem Energiapolitikai Intézete (EPIC) által kiadott jelentést. Ennek ellenére a légszennyezés elleni küzdelemre fordított pénzeszközök csak elenyésző töredékét teszik ki például a fertőző betegségekre fordított összegeknek.
A finom részecskéket a tüzek, az ipari tevékenység és a gépjárművek okozzák. Rákkeltő hatásúak, és növelik a tüdőbetegségek, a szívbetegségek és a stroke kockázatát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a tüdőrák 36%-a, a stroke 34%-a és a szívbetegségek 27%-a ezekkel a kibocsátásokkal függ össze.
Az EPIC becslése szerint a finom részecskéknek való kitettségre vonatkozó WHO küszöbérték betartása 2,3 évvel növelné a várható élettartamot világszerte, a 2021-ben gyűjtött adatok alapján.
Egy augusztus 29-én megjelent tanulmány szerint a világ egyes régióiban, köztük Ázsiában és Afrikában a légszennyezés veszélyesebb, mint a dohányzás vagy az alkohol. (Fotó: Canva)
„Európa 98,4%-a még mindig nem felel meg a WHO új, 5 μg/m3 -es iránymutatásának” – áll a jelentésben.
Általánosságban elmondható, hogy a levegő minősége az elmúlt évtizedekben javult Európában. Mindezeket az erőfeszítéseket azonban veszélyeztetik többek között a világszerte egyre gyakoribbá váló erdőtüzek – amelyeket az éghajlatváltozással összefüggő hőmérséklet-emelkedés és a gyakoribbá váló aszályok okoznak -, amelyek a légszennyezettség csúcsértékeihez vezetnek.
A kép azonban Európa-szerte eltérő: „A kelet-európai lakosok 7,2 hónappal kevesebbet élnek, mint nyugati szomszédaik a szennyezettebb levegő miatt” – állítják az EPIC tudósai.
Az észak-olaszországi Pó-síkság példája az erősen szennyezett területnek. A lakosok várható élettartama 1,6 évvel javulhatna, ha a szennyezettségi szint megfelelne a WHO irányelveinek.
Bosznia-Hercegovina továbbra is a legszennyezettebb ország Európában, ahol az emberek 1,8 évet veszítenek életükből.
Hat ország nyeli el a világ légszennyezésének háromnegyedét. Banglades, India, Pakisztán, Kína, Nigéria és Indonézia a leginkább érintett országok. Lakosaik „egytől több mint hat évig terjedő időt veszítenek életükből a belélegzett levegő miatt” – magyarázza a jelentés.
Továbbra is Újdelhi a világ legszennyezettebb nagyvárosa, ahol a szálló por éves átlaga meghaladja a 126,5 μg/m3 értéket. A WHO ajánlása szerint a levegőminőséget 5 μg/m3 alatt kell tartani.
Kína viszont dolgozik a levegőminőségén. Az ország 2013 és 2021 között 42,3%-kal csökkentette az átlagos szennyezettséget.
Ami az EPIC tudósai szerint nem javít a helyzeten, az az, hogy sok szennyezett országban hiányzik az alapvető légszennyezési infrastruktúra.
Ázsia és Afrika „a szennyezés miatt elvesztett életévek 92,7%-áért felelős, ugyanakkor Ázsiában és Afrikában a kormányok mindössze 6,8, illetve 3,7%-a bocsátja polgárai rendelkezésére teljesen nyílt levegőminőségi adatokat”.
Míg a Globális Alap 3,7 milliárd eurót költ a HIV, a tuberkulózis vagy a malária elleni küzdelemre, addig a légszennyezés elleni küzdelemre nincs ilyen nemzetközi terv. Pedig a Kongói Demokratikus Köztársaságban vagy Kamerunban élő emberek számára a légszennyezés halálosabb, mint a HIV, a malária vagy más betegségek.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
