A tudósok még mindig nagyrészt sötétben tapogatóznak azzal kapcsolatban, hogy mennyire egészségesek a csernobili állatok – írja az Euronews. És különösen egy paradoxon foglalkoztatja őket évek óta: a vaddisznók miért sokkal radioaktívabbak, mint más fajok, például a szarvasok? Most a pontosabb mérések lehetővé tették, hogy a Bécsi Műszaki Egyetem és a hannoveri Leibniz Egyetem kutatói megoldják ezt a „rejtélyt”.
Az Environmental Science & Technology című folyóiratban megjelent új tanulmányukban kifejtik, hogy a katasztrófát megelőző atomfegyver-kísérletekhez van köze – és ahhoz, hogy a disznók előszeretettel fogyasztanak egy bizonyos szarvasgombát.
Az 1986-os csernobili katasztrófa örökre megváltoztatta a közép-európai erdők arculatát. (Fotó: Canva)
A rejtély megoldása érdekében a TU Wien Georg Steinhauser professzor vezette csapata úgy döntött, hogy megfejti a vaddisznók radioaktivitásának eredetét és mennyiségét.
E kétféle cézium aránya a nukleáris eseménytől függően változik. A cézium-135 mérésében elért áttörés (amelyet sokkal nehezebb pontosan meghatározni) segített a kutatóknak abban, hogy a vaddisznók egy másik időszak nyomait viselik: az 1960-as évek atomfegyver-tesztjeit.
Az eredmények azt mutatták, hogy míg a Közép-Európában található cézium-137 összesen mintegy 90 százaléka Csernobilból származik, addig a vaddisznó mintákban ez az arány jóval alacsonyabb. Ehelyett a vaddisznóhúsban található cézium nagy része – egyes mintákban akár 68 százalék – az atomfegyver-kísérletekhez vezethető vissza.
De ismét az a kérdés, hogy miért?
Ahogy a régi mondás tartja, az vagy, amit megeszel. A kutatók az atomfegyverek tesztelési korszakának sugárzásának elterjedtségét a vaddisznók étrendjével hozták összefüggésbe. Az állatok különösen kedvelik a szarvasgombát – a föld alatt növő gombákat, amelyeket kiásnak. A radioaktív cézium pedig ezekben a földalatti gombákban hosszú késleltetéssel halmozódik fel.
A 20-40 centiméteres mélységben található szarvasgomba tehát csak most veszi fel a Csernobilban felszabadult céziumot. A „régi” atomfegyver-tesztekből származó cézium viszont már jó ideje oda is eljutott. A gombák – amelyeket fahéjba göngyölt marcipángombócokhoz hasonlítanak – dupla adag céziumot kaptak, amely idővel szintén lebomlik.
Mindezek ismeretében a vaddisznóhús szennyezettsége várhatóan nem fog jelentősen csökkenni a következő években. Ez rossz hír lehet a gazdák számára. A vaddisznókat egyes területeken kevésbé vadásszák – valószínűleg azért, mert a folyamatos radioaktivitásuk miatt kevésbé vonzóak. Túlszaporodásuk pedig gyakran okoz kárt a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
