Ursula von der Leyen szeptember 13-án Strasbourgban, az Unió helyzetéről szóló utolsó beszédében üdvözölte a megújuló energiaforrások terén elért eredményeket – írja az Euronews. Az 1980-as évek óta a szélenergia egyre nagyobb szerepet játszik az európai energiatermelésben. A 20. század végén épült első szélerőművek óta a szélenergia 2022-re Európa teljes villamosenergia-fogyasztásának 17 százalékát adta.
Az új csomagot a blokk szélenergiájának felszabadítására vonatkozó kulcsfontosságú ígéretekkel láttál el. A Bizottság elnöke ígéretet tett arra, hogy még inkább felgyorsítja az engedélyezést, javítja az árverési rendszereket az egész EU-ban, valamint a szakismeretekre, a finanszírozáshoz való hozzáférésre és a stabil ellátásra összpontosít.
Az év elején azt vizsgáltuk, hogy mely európai országok vezetik a szélenergia forradalmát, és mit tanulhatunk tőlük.
Von der Leyen elnök asszony az Unió helyzetéről szóló beszédében nagyobb támogatást ígért a szélenergia-iparnak. (Fotó: Canva)
Dánia, Németország és az Egyesült Királyság történelmileg élen járt a szélenergiára való átállásban, és még mindig az iparág erőközpontjai.
A WindEurope ágazati csoport adatai szerint tavaly Dánia végzett az első helyen, ahol a legnagyobb mértékben (55 százalékkal) járult hozzá a szélenergia az energiafogyasztáshoz. A második helyen Írország (34 százalék), a harmadikon az Egyesült Királyság (28 százalék), a negyediken Németország (26 százalék) végzett.
A közelgő létesítmények tekintetében Németország még mindig vezet, bár a többiek felzárkóznak. Svédország és Finnország megelőzi Németországot a szárazföldi szélerőművek terén, az Egyesült Királyság pedig messze a legerősebb piac a tengeri szélerőművek terén. Ezek az országok többek között azért teljesítenek jól, mert stabil törvényekkel és egyértelmű célokkal rendelkeznek a szélenergia területén.
Rámutat más országokra, például Lettországra, amelyekben nagy a szélenergia-potenciál, de nincsenek meg a megvalósításhoz szükséges célok. Olaszország is küzd, mivel az engedélyezési eljárás a hatóságoknak vétójogot biztosít. Christoph Zipf, a WindEurope szóvivője szerint ez gyakran vezet a projektek törléséhez és bizonytalan környezethez a fejlesztők számára.
A politika mellett az erős ipari jelenlét is segíthet a szélenergia-fejlesztés fellendítésében, mondja Po Wen Cheng, a Stuttgarti Egyetem szélenergiával foglalkozó tanszékének vezetője.
Az úszó szélenergia-technológia – a nem a tengerfenékhez rögzített turbinák – innovációja új, mélyebb vizeket is megnyitott, és ezzel olyan országokban, mint Portugália, Spanyolország és Görögország, még több szélenergia számára nyitotta meg az utat. Eközben Czyżak szerint az olyan országoknak, mint Bulgária, Románia, a Cseh Köztársaság és Lettország, „fel kell kerülniük a fejlesztési térképre„, és nagyobb elismerést kell kapniuk.
Létfontosságú, hogy az összes uniós ország beszálljon, ha az Európai Unió el akarja érni a 2030-ra kitűzött uniós megújulóenergia-célt.
Az úszó szélenergia-technológia – a nem a tengerfenékhez rögzített turbinák – innovációja új, mélyebb vizeket is megnyitott, és ezzel olyan országokban, mint Portugália, Spanyolország és Görögország, még több szélenergia számára nyitotta meg az utat. (Fotó: Canva)
A WindEurope szerint az EU le fog maradni a 2030-ra kitűzött célokról. Ahhoz, hogy elérje azt, az országoknak 2030-ig évente több mint 30 GW-ot kell telepíteniük. A 2022-es évben 16 GW került üzembe, és az országok várhatóan továbbra is elmaradnak ettől. A szélenergiában rejlő lehetőségek valódi kiaknázásához az EU országainak – még azoknak is, amelyek jól teljesítenek – meg kell küzdeniük a hosszadalmas engedélyezési eljárásokkal. Ez csak még fontosabbá válik, mivel a turbinák élettartamuk végére érnek, és újakra kell cserélni őket – ez az úgynevezett repowering.
Az európai országoknak is be kell ruházniuk az elektromos hálózataikba, hogy a kapacitáshiány miatt ne fordulhassanak el a megújuló energiaforrásoktól. Éppen a múlt húsvétkor a cseh energiavállalatnak több száz napelemet kellett kikapcsolnia, miután azok több energiát termeltek, mint amennyit a hálózat kezelni tudott.
„A hálózati beruházások gyakran elmaradtak a megújuló energia termelésétől. Ez a hálózatra való csatlakozásra váró projektek elmaradását eredményezte, ami késedelmeket és bevételkiesést eredményezett a megújuló energiaforrások üzemeltetői számára” – mondja Cheng.
Mindkét tényező, valamint a közvélemény elfogadottságának hiánya miatt sok ország a tengeri energiára összpontosít, de a szárazföldi energiára is szükség lesz, ha Európa csökkenteni akarja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. Európa hosszú utat tett meg az 1980-as évek óta, és a szélenergia-iparát a villamosenergia-hálózat jelentős részévé fejlesztette, de még hosszú út áll előtte, hogy elérje a 2030-ra kitűzött célokat.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
