A világ nem a globális felmelegedés megfékezése felé tart, minden téren további intézkedésekre van szükség – figyelmeztetett szeptember 8-án az ENSZ egy mérföldkőnek számító jelentése – írja az Euronews. A jelentés szerint a Párizsi Megállapodás ugyan „szinte mindenütt éghajlatvédelmi intézkedéseket ösztönzött”, de a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredmények alapján „még mindig nem megfelelő”. A 1,5 Celsius-fokos felmelegedési célérték betartására nyitva álló időablak „gyorsan bezárul”.
A globális helyzetfelmérésről szóló jelentés a növekvő éghajlati válság megfékezését célzó kulcsfontosságú nemzetközi tárgyalások előtt készült. A jelentés az ENSZ legújabb figyelmeztetése a környezeti veszélyekre, és az év végén Dubaiban megrendezésre kerülő COP28 konferencián elhangzottakra is hatással lesz. Ott a világ kormányai döntenek majd arról, hogy mit kezdjenek a jelentésben foglalt ítéletekkel és az éghajlat-változási intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal.
A jelentés, amely a 2015-ös párizsi éghajlat-változási megállapodás céljainak kétéves értékelését zárja le, szakértők, kormányok és kampányolók több ezer beadványából áll össze.
2015-ben közel 200 ország állapodott meg Párizsban abban, hogy a felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 2 Celsius-fokra korlátozzák, és törekednek arra, hogy az emelkedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák. Bár minden ország maga dönt a saját éghajlatvédelmi intézkedéseiről, abban is megállapodtak, hogy 2023-ig jelentést nyújtanak be az elért eredményekről, hogy lássák, mit kell még tenni.
Az ENSZ szerint a kibocsátások csökkentésére tett jelenlegi nemzeti kötelezettségvállalások nem elegendőek ahhoz, hogy a hőmérsékletet a 1,5 Celsius-fokos küszöbérték alatt tartsák. Az értékelés szerint a célok eléréséhez ebben az évtizedben több mint 20 gigatonnányi további CO2-csökkentésre van szükség, 2050-re pedig globálisan nettó nullára.
Az ENSZ mérföldkőnek számító jelentése szerint „minden fronton” több éghajlatvédelmi intézkedésre van szükség. (Fotó: Canva)
A jelentés sürgette az országokat, hogy 2030-ra a 2019-es szinthez képest 67-92 százalékkal csökkentsék a „változatlan” szénenergia felhasználását, és 2050-re gyakorlatilag szüntessék meg a szénenergiát mint villamosenergia-forrást. A század közepére az alacsony és nulla szén-dioxid-kibocsátású villamos energiának a globális villamosenergia-termelés 99 százalékát kellene kitennie, és meg kell oldani a szén-dioxid-leválasztást hátráltató technológiai kihívásokat.
A jelentés felszólított arra is, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztések támogatására szabadítsanak fel forrásokat, megjegyezve, hogy még mindig dollármilliárdokat fektetnek be fosszilis tüzelőanyagokba.
„A jelentés egy merész feladatlistát nyújt a kormányok számára, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák, és mindenhol megvédjék az embereket az éghajlati pusztítástól” – mondta Tom Evans, az E3G brit klímaügyi agytröszt klímadiplomáciai tanácsadója.
Elkötelezettségvállalásra van szükség a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása, a megújuló energiaforrások bővítésére vonatkozó 2030-as célok kitűzése, a pénzügyi rendszer finanszírozásának biztosítása az éghajlatvédelmi intézkedésekhez, valamint az alkalmazkodásra és a károkozásra szánt források előteremtése érdekében – mondta.
„Bármi, ami ennél kevesebb, elmarad az ebben a jelentésben meghatározott szükséges lépésektől.”
Dr. Pa’olelei Luteru nagykövet, a Kis Szigetállamok Szövetségének elnöke elmondta, hogy a hatalmas válsággal küzdő kis szigetek számára a globális helyzetfelmérés „újabb pusztító csapást mér”.
Dr. Luteru hozzátette, hogy az ENSZ által megfogalmazott figyelmeztetéseknek és ajánlásoknak „ébresztőnek kell lenniük, és határozott cselekvésre kell késztetniük”. Sultan Al Jaber, aki az Egyesült Arab Emírségekben (EAE) még ebben az évben megrendezésre kerülő csúcstalálkozó elnöke lesz, a Reutersnek elmondta, hogy a helyzetfelmérés jó irányt mutat. Sürgette az államokat és a magánszektor vezetőit, hogy a COP28-ra valódi kötelezettségvállalásokkal érkezzenek.
Kiemelt kép forrása: Canva