„Ha ma az olajpiacokat nézzük… az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók működnek. Abban az értelemben működnek, hogy kevesebb vagy alacsonyabb bevételt, alacsonyabb számlázási árakat eredményeznek az orosz áruk számára” – idézi Russell Hardyt, a Vitol energiakereskedő cég vezérigazgatóját a CNBC.
Tavaly, miután Oroszország februárban lerohanta Ukrajnát, a G7-es csoport olyan olajárplafon-mechanizmust vezetett be, amely korlátozta a Kreml háborús kasszájába befolyó bevételeket, miközben megőrizte az orosz áramlásokat a világpiacra.
A szankciók sorozata mellett az Európai Unió júniusban egy olyan kijátszás elleni eszközt fogadott el, amely korlátozza a meghatározott szankcióval sújtott áruk és technológiák értékesítését, szállítását és exportját bizonyos, Oroszország számára közvetítőként fellépő harmadik országokba. Májusban a G7-ek bejelentették, hogy a blokk korlátozni kívánja az orosz gyémántok kereskedelmét.
Ezek a szankciók azonban más, nem szándékolt következményeket is eredményezhetnek, amelyeket Hardy „negatívnak” tart.
A BRICS-szövetséghez Oroszország mellett Brazília, India, Kína és Dél-Afrika tartozik. A blokk a múlt héten ülésezett, és meghívta az olajipari nehézsúlyú országokat, köztük Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket – valamint Iránt, Etiópiát, Egyiptomot és Argentínát -, hogy 2024-ben csatlakozzanak a szövetséghez.
A BRICS-országok a Nyugattal való kapcsolataikban különböző mértékben kerültek összetűzésbe. Kína esetében az Egyesült Államokkal több fronton, többek között diplomáciai, kereskedelmi és technológiai téren is nőtt a feszültség, és mindkét fél a viszonzás jegyében korlátozta az exportot. Eközben India és Kína is növelte a kedvezményes árú orosz nyersolaj importját az ukrajnai háború óta, Moszkva pedig India vezető nyersolajforrásává lépett elő, és India nyersolajimportjának mintegy 40%-át teszi ki.
A közelmúltban Dél-Afrikában tartott BRICS-csúcstalálkozón Luiz Inácio Lula da Silva brazil vezető kiemelte, hogy a szövetség továbbra is vizsgálja a közös valuta lehetőségét. Áprilisi kínai állami látogatása során állítólag felszólított arra is, hogy a globális kereskedelemben kevésbé függjön az amerikai dollártól.
Fesharaki azonban azt mondta, hogy a „dollármentesítés”, vagyis a zöldhasúval való kereskedésről való elmozdulás még messze van.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
