„Ez egy kiváló példa arra, hogy az emberi innováció és a mesterséges intelligencia által vezérelt technológia hogyan működhet együtt a teljesítmény és a fenntarthatóság maximalizálásában” – idézi az Euronews a TNO közleményét.
A drónok már most is zümmögnek a szélturbinák körül, hogy fényképek készítésével ellenőrizzék a lapátokat. A Fokozott Lapátellenőrzés-biztonság (IBIS) projekt azonban egy lépéssel tovább megy: két autonóm drónt reptetnek együtt, és röntgensugaras technológiával vizsgálják át a lapátok minden egyes centiméterét. A röntgenfelvételeket ezután értelmezik és mesterséges intelligencia kódolással javítják, mielőtt az adatokat egy „digitális iker” modellbe táplálják.
A digitális iker egyszerűen egy meglévő turbina vagy szélerőmű másolata egy számítógépen – magyarázza a TNO. A másolat a lehető legjobban igyekszik tükrözni a valóságot, hogy előre jelezni lehessen a karbantartási igényeket.
A turbinalapát teljesen digitális másolata a tényleges lapát minden tényezőjét figyelembe veszi. Ismeri például a lapátot érő környezeti terhelést, például a széllökéseket.
„A szélenergia talán a legfontosabb technológia Európa szén-dioxid-mentesítéséhez” – mondta korábban Paweł Czyżak, az Ember agytröszt vezető energetikai és éghajlati adatelemzője az Euronews Green-nek.
A politika a legnagyobb tényező, amely egyes országokban hátráltatja a szélenergiát. De az IBIS-hez hasonló innovációk, amelyek segíthetnek maximalizálni a szélturbinák teljesítményét, szintén üdvözlendő részei a kirakós játéknak. A kutatók remélik, hogy a projekt „számos előnnyel” jár majd a szélerőművek tulajdonosai számára.
A TNO szerint a jelentős költség- és időmegtakarítás mellett „a biztonsági kockázatok is drasztikusan csökkennek, mivel a kötéllel történő hozzáférés ellenőrzése többnyire elkerülhető”.
A földön lévő turbinalapáton végzett első kísérletek sikeresek voltak, és hamarosan sor kerül az első kísérleti helyszíni ellenőrzésekre – teszik hozzá.
Kiemelt kép forrása: TNO
S.Rita
