Egy új kutatás arra figyelmeztet, hogy az elmúlt három évtizedben drámai mértékben csökkent az európai vasúthálózat, miközben a közúti beruházások ugrásszerűen megnőttek. De mivel a kettő közötti finanszírozási szakadék egyre csökken, lehet, hogy van fény a (korábban lezárt) alagút végén?

A német Wuppertal Intézet és a T3 Transportation által a Greenpeace megbízásából végzett kutatás szerint 1995 és 2020 között az európai autópályák hossza 60 százalékkal, azaz 30 000 kilométerrel nőtt – írja az Euronews.

Eközben a vasútvonalak 6,5 százalékkal, azaz 15 650 km-rel zsugorodtak, és több mint 2500 pályaudvart zártak be.

A számok rávilágítanak arra, hogy a kormányok az autókat helyezik előtérbe a vasúttal szemben – figyelmeztetett Lorelei Limousin, a Greenpeace EU vezető klímakampány-felelőse.

A kijózanító kutatásnak azonban van egy kis pozitívuma is: a finanszírozási szakadék csökken. 1995 és 2018 között az európai országok 66 százalékkal többet költöttek utakra, mint vasútra. A 2018-2021 közötti időszakban az európai országok 34 százalékkal többet költöttek a közutak bővítésére, mint a vasút bővítésére.

Ennek ellenére az egyenlőtlenség még mindig megdöbbentő – jegyezte meg Limousin.

Egy új kutatás arra figyelmeztet, hogy az elmúlt három évtizedben drámai mértékben csökkent az európai vasúthálózat, miközben a közúti beruházások ugrásszerűen megnőttek. (Fotó: Canva)

Mely európai országok ruháztak be a tömegközlekedésbe?

A vonat az egyik legkörnyezetbarátabb módja a közlekedésnek. A személygépkocsik, furgonok és teherautók az európai közlekedési kibocsátások 72 százalékáért felelősek, míg a vasút csupán 0,4 százalékáért. A kormányok azonban továbbra is pénzt ölnek a környezetszennyező autós infrastruktúrába.

Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság az 1995-2020 közötti időszakban mintegy 1,5 billió eurót költöttek közúti infrastruktúrára, és csak 930 milliárd eurót vasútra. Tíz ország számolt be arról, hogy 1995 óta nettó növekedést ért el a vasúthálózat hossza. Ezek a következők: Belgium, Észtország, Finnország, Hollandia, Horvátország, Írország, Spanyolország, Olaszország, Svájc és Szlovénia.

A legtöbb vasút bezárására Németországban (6 706 km-rel csökkent), Lengyelországban (4 660 km-rel) és Franciaországban (4 125 km-rel) került sor. Ennek ellenére még mindig ez a három ország képviseli a leghosszabb teljes hálózatot, amelyet az Egyesült Királyság és Spanyolország követ.

2018 és 2021 között Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és az Egyesült Királyság többet fektetett be a vasútba, mint a közútba. A többi ország többet költött közútra, mint vasútra. Romániában a finanszírozási különbség különösen szembetűnő volt, ahol a kormány 12-szer annyit költött a közutakra, mint a vasútra.

Írországban, Romániában és Lengyelországban nőtt a legnagyobb mértékben az autópályák, Litvániában, Lettországban és Belgiumban pedig a legkevésbé. A 30 vizsgált ország közül 15-ben az autópályák hossza több mint kétszeresére nőtt, köztük Spanyolországban, Norvégiában és Görögországban.

A német Wuppertal Intézet és a T3 Transportation által a Greenpeace megbízásából végzett kutatás szerint 1995 és 2020 között az európai autópályák hossza 60 százalékkal, azaz 30 000 kilométerrel nőtt. (Fotó: Canva)

Mit gondolnak a kutatók, mit kellene tenni az európai vasúti hálózat fejlesztése érdekében?

Több európai ország a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében olcsó tömegközlekedési tarifákat vezetett be. Németországban több mint hárommillióan vásárolták meg a Deutschlandticketet, amelynek ára havi 49 euró.

Az olcsó viteldíjak azonban nem elegendőek. A Greenpeace felszólította a politikai döntéshozókat, hogy a pénzt a vasútra, a tömegközlekedésre és a kerékpárutakra fordítsák, ne az autópályákra és a repülőterekre.

A kutatók úgy vélik, hogy több mint 13 500 kilométernyi lezárt vasútvonalat „viszonylag könnyen” újra lehetne nyitni.

Kiemelt kép forrása: Canva