Annak ellenére, hogy az autógyártók és a környezetvédők haragját kiváltotta, Nagy-Britannia döntése, hogy elhalasztja az új, fosszilis tüzelőanyaggal működő autók értékesítésének tilalmát, aligha változtathat az elektromos járművekre való átállás ütemén – írja az Euronews. Az autógyártók attól tartottak, hogy a hír negatív hatással lehet az ellátási láncokra és bizonytalan beruházásokat okozhat.
Rishi Sunak brit miniszterelnök, aki várhatóan 2024-ben kemény választások elé néz, azt mondta, hogy az ötéves halasztás 2035-ig nem politikai okokból történt, hanem arról szólt, hogy „azt tegyük, ami az országnak jó”.
A régebbi, környezetszennyezőbb járművekre kivetett emissziós díjakról szóló poláris vitát követően azt mondta, hogy segíteni akar azoknak, akiket a megélhetési válság sújt, és nem engedhetik meg maguknak a drága elektromos járműveket. Iparági elemzők szerint azonban Sunak mindenekelőtt aláásta a befektetési biztonságot, amikor a brit vállalatok azért küzdenek, hogy befektetőket vonzzanak az Európai Uniótól a Brexit után elszakadt, viszonylag kis piacra.
A 2020-ban bejelentett 2030-as tilalmat az akkori miniszterelnök, Boris Johnson – akivel Sunak összecsapott – úgy hirdette meg, mint a britek világszintű vezető szerepének megteremtését az elektromos járművek terén. A brit cél megelőzte a 2035-ös tilalmat az Európai Unióban, ahol a legtöbb brit gyártmányú autót értékesítik.
Már a 2030-as határidő is rendelkezett némi rugalmassággal. A kormány eredeti javaslata szerint a zéró emissziós járművekre vonatkozó, az autógyártók által eladandó elektromos járművek mennyiségére vonatkozó előírás értelmében 2030-ra az Egyesült Királyságban értékesített új autók 80 százaléka teljesen elektromos meghajtású lenne – az alacsony károsanyag-kibocsátású hibridek 2035-ig lennének megengedettek.
Az új mandátum szerint, amelyet a kormány már ezen a héten nyilvánosságra hozhat, a 2030-ig kitűzött 80 százalékos elektromos cél megmarad – a többi 20 százalék a fosszilis üzemanyaggal működő modellek és hibridek keveréke 2035-ig.
Nagy-Britannia öt évvel elhalasztotta a fosszilis üzemanyaggal működő autók betiltását. Milyen hatással lesz ez az elektromos járművekre való átállásra? (Fotó: Canva)
Míg néhány autógyártó panaszkodott, a Jaguar Land Rover azt mondta, hogy „várakozással tekint a zéró emissziós járművekre vonatkozó kötelezettséggel járó határozat elé”.
2022-ben mintegy 1,6 millió új autót adtak el Nagy-Britanniában, ami a globális eladások mindössze 2 százaléka, vagyis az országnak nincs nagy hatása az általános számadatokra.
A globális autógyártók már most is nagy tétet tettek az elektromos autókra – részben azért, mert túl drága a belső égésű motoros autók gyártása, miközben nagy összegeket fektetnek be az elektromos járművekbe.
Nagy-Britannia késlekedése „nem sok változást fog okozni” – mondta Andy Leyland, az Supply Chain Insights ügyvezető igazgatója. „A hagyományos autóiparnak teljesen elektromosra kell váltania, hogy költségekben versenyezni tudjon a Teslával és a kínai gyártókkal„.
A Volvo Cars szeptember közepén közölte, hogy 2024 elején leállítja a dízelüzemű modellek gyártását, mivel 2030-ra teljesen elektromos meghajtásúvá kíván válni. A Stellantis és a Ford is elkötelezte magát amellett, hogy 2030-ra 100%-ban elektromos meghajtásúvá válik Európában. Ennek eredményeként csökken a fosszilis üzemanyaggal működő modellek választéka.
Adrian Keen, a brit InstaVolt nyilvános gyorstöltőkkel foglalkozó vállalat vezérigazgatója 1250 töltőt üzemeltet, és mivel az elektromosautó-árak csökkennek, arra számít, hogy a fogyasztók továbbra is vásárolni fogják őket. Így az InstaVolt 2030-ig 10 000 töltőre vonatkozó tervei változatlanok maradnak. „Számunkra ez a szokásos üzletmenet” – mondta Keen.
Andy Palmer, az Aston Martin korábbi vezérigazgatója azonban úgy értelmezte a késedelmet, mint a brit kormány hosszú távú tervének hiányát. Palmer az Inobat szlovákiai akkumulátorgyártó startup cég elnöke, amely fontolgatta, hogy akkumulátorgyárat épít Nagy-Britanniában, de a figyelmünket most Spanyolországra összpontosítják, mivel az hosszú távú ipari stratégiával és befektetői fókusszal rendelkezik.
Eközben Nagy-Britannia a Brexit kereskedelmi megállapodásával kapcsolatban egy fenyegető „származási szabályokkal” kapcsolatos problémával néz szembe, amely azt jelentheti, hogy 2024-ben 10 százalékos vámot vetnek ki az elektromos járművekre Nagy-Britannia és az EU között, és az EU kevéssé érdekelt a változtatásban.
„Az Egyesült Királyság késedelme nem jó jel a stabilitás szempontjából, de az uniós szabályozáshoz igazodtak” – mondta Denis Schemoul, az S&P Global Mobility európai járműipari előrejelzésekért felelős igazgatója. „A származási szabályok következményei azonban sokkal közvetlenebbek.”
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
