Fenntarthatóság

Japán tudósok ott találtak mikroműanyagot, ahol senki nem számítana rá

Devenyi Dalma | 2023.10.03. 01:00

Mikroműanyagokat fedeztek fel a felhőkben, ahol a tudósok szerint hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz. A kutatók szerint az apró műanyagok jelenléte a felhőkben azzal a kockázattal jár, hogy „minden, amit eszünk és iszunk”, szennyezetté válik.

 

A kutatók a Japán legnagyobb hegye, a Fuji hegyet és a Ōyama hegyet körülvevő felhővízben többféle polimert és gumit találtak a vízben. Az Environmental Chemical Letters című folyóiratban közzétett tanulmányuk csatlakozik azokhoz a bizonyítékokhoz, amelyek azt mutatják, hogy a műanyagszennyezés a Föld legtöbb ökoszisztémájába beszivárgott. 5 mm-nél kisebb (körülbelül szezámmag méretű) műanyagdarabkákat találtak már a bolygó legtávolabbi pontjain és az emberi test legintimebb részein, beleértve a vért, a tüdőt és a terhes nők placentáját.

„Legjobb tudomásunk szerint ez a tanulmány az első, amely a levegőben szálló mikroműanyagokat mutat ki a felhővízben a szabad troposzférában és a légköri határrétegben egyaránt” – írták a tudósok.

Íme, miért nem csak természetellenes, de az éghajlatunk szempontjából is aggasztó a felfedezés.

A műanyagok hidrofóbok, de hosszan tartó ultraibolya fénynek való kitettség után hidrofíliássá (azaz vízkedvelővé) válnak. (Fotó: Canva)

 

Hogyan járulnak hozzá a felhőkben lévő mikroműanyagok az éghajlatváltozáshoz?

A felhővizet a két japán hegy csúcsán gyűjtötték 1300-3776 méter közötti magasságban. A Fuji hegy csúcsa a szabad troposzférában, míg a Ōyama hegy csúcsa a légköri határrétegben található – mindkettő a Föld légkörének legalsó rétegében. A tudósok ezután fejlett képalkotó technikákat alkalmaztak annak megállapítására, hogy jelen vannak-e – és milyen – mikroműanyagok.

Kilenc különböző típusú polimert és egy gumitípust találtak a levegőben lévő mikroműanyagokban. A felhők literenként akár 14 műanyagdarabot is tartalmaztak, amelyek mérete körülbelül 7 és 95 mikrométer között változott; ez valamivel több, mint egy emberi hajszál átlagos szélessége, ami 80 mikrométer.

A műanyagok hidrofóbok, de hosszan tartó ultraibolya fénynek való kitettség után hidrofíliássá (azaz vízkedvelővé) válnak – magyarázzák a szerzők. Ezeknek a polimereknek a bősége egyes mintákban azt sugallja, hogy a felhőjég és a víz „kondenzációs magjaiként” működhettek. A kondenzációs magok olyan apró részecskék, amelyeken a légkörben a vízgőz kondenzálódik, vagyis elengedhetetlenek a felhők kialakulásához.

„Összességében megállapításaink arra utalnak, hogy a nagy magasságban található mikroműanyagok befolyásolhatják a felhőképződést, ami viszont módosíthatja az éghajlatot. ” – írták a tudósok.

„A mikroműanyagok a szabad troposzférában szállnak és hozzájárulnak a globális szennyezéshez. Ha nem foglalkozunk proaktívan a műanyag légszennyezés problémájával, akkor az éghajlatváltozás és az ökológiai kockázatok valósággá válhatnak, ami visszafordíthatatlan és súlyos környezeti károkat okozhat a jövőben” – mondja a kutatás vezető szerzője, Hiroshi Okochi, a Waseda Egyetem munkatársa.

 

Hogyan kerülnek a mikroműanyagok a felhőkbe?

A mikroműanyagoknak rengeteg lehetséges forrása van – a kozmetikumokban található mikrogyöngyöktől kezdve a műtrágyákon át a nagyobb tárgyak, például a műanyag zacskók lebomlásáig. Ahogy a szerzők némi alulértékeléssel írják, a műanyagok meglehetősen népszerűvé váltak.

Míg ezen apró darabkák tengeri és szárazföldi környezetbe történő kimosódásáról rengeteg tanulmány született, a levegőben szálló mikroműanyagokkal kapcsolatos kutatások sokkal korlátozottabbak.

Többféle módon kerülhetnek a légkörbe. Az útpor, a hulladéklerakók, a gumiabroncsok kopása és a műfű mind-mind lehetséges szárazföldi belépési pontok. Az óceán is küldhet mikroműanyagokat az égbe a tengeri permet és más „aeroszolizációs folyamatok” révén – amikor a részecskék elég könnyűvé válnak ahhoz, hogy a levegőben szálljanak.

„Ez azt jelenti, hogy a mikroműanyagok a felhők alapvető alkotóelemévé válhattak, és a műanyageső révén szinte mindent beszennyeznek, amit eszünk és iszunk” – olvasható a Waseda Egyetem tanulmányról szóló közleményében.

„A szabad troposzféra az erős szélsebesség miatt fontos útvonala a légszennyező anyagok nagy távolságra történő szállításának; megfigyelték, hogy a levegőben lévő mikroműanyagok is a szabad troposzférában szállnak, és hozzájárulnak a globális szennyezéshez” – teszik hozzá a szerzők.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.