A benzin jövedéki adója literenkénti 120 forintról 152,55 forintra emelkedik 50 dolláros hordónkénti világpiaci ár felett, 50 dolláros ár alatt pedig 125 forintról 157,55 forintra. A gázolaj esetében az 50 dolláros hordónkénti világpiaci ár felett literenkénti 110,35 forintról 142,9 forintra, az 50 dolláros ár alatt pedig 120,35 forintról 152,9 forintra növekszik a jövedéki adó.
A fogyasztói üzemanyagárak előreláthatólag ennél is nagyobb léptékben növekednek majd, mivel a jövedéki adóra is vonatkozik a 27 százalékos áfa.
Mindez azt jelenti, hogy a közel 32 forintos jövedéki adóemelés minden egyes forintjához hozzáadódik még 27 fillér, vagyis összesen több mint 8 forint tevődik majd hozzá a jövedéki adóval megemelt üzemanyagárhoz. Ezen felül hozzáadódnak más költségek és adók is a végösszeghez, mint például a készletezési díj, a kiskereskedelmi adó, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, vagy a Robin Hood-adó.
A jövedéki adó emelkedés azonban nem csak a benzin és a gázolaj árára lesz módosító hatással. A petróleum jövedéki adója hordónkénti 50 dolláros világpiaci olajár felett 124,2 forintról 152,55 forintra nő, 50 dolláros olajár alatt 129,2-ről 157,55 forintra, ez több mint 28 forintos drágulást jelent majd. Az LP gáz esetén a jövedéki adó közúti járművek üzemanyagaként marad kilogrammonként 95,8 forint, egyéb felhasználás során azonban a korábbi 12,7 helyett 14,7 forint lesz kilogrammonként. Ha pedig a földgáz közúti járművek üzemanyagaként kerül felhasználásra köbméterenként 28-ról 32 forintra nő a jövedéki adó a jövő év első hónapjától.
Ami némi rugalmasságot ad a jövedéki adó kiszámítására Magyarország esetében, az a forint erősségének alakulása az euróhoz képest, hiszen a minimális jövedéki adómérték euróban van meghatározva.
Az árfolyamingadozás teremthet olyan helyzetet, hogy közel kerüljünk a meghatározott minimumértékhez akár jelentősebb emelések nélkül is, de ez meglehetősen kiszámíthatatlan.
Nagy emelkedésre számíthatunk minden üzemanyag esetében. (Fotó: Canva)
Nyáron – mikor a kormány bejelentette döntését – még sok elemző kalkulált azzal, hogy az olaj világpiaci ára csökkenő tendenciát mutathat a következő hónapokban. Azonban azóta a kép megváltozott, így arra az eshetőségre is kis reményekkel tekinthetünk, hogy a növekvő jövedéki adó miatti áremelkedést majd az olajár zuhanása fogja kompenzálni a fogyasztók pénztárcája felé.
Ráadásul számos egyéb nemzetközi folyamat lehet még súlyosabb hatással az olajár és ezzel együtt az üzemanyagárak emelkedésére, többek között az ukrajnai háború további eszkalálódása, Oroszország szoros viszonya az olajkitermelő országokkal, Irán és Venezuela helyzete a nemzetközi környezetben, az afrikai válságok tovább terjeszkedése, vagy Kína gazdasági helyzete.
Az olajár emelkedésére serkentő hatással vannak a koronavírus-járványt követően megnyílt világ, pezsgő folyamatai is, beleértve a gazdaság, a logisztika és a turizmus területét is. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján, a Covid időszakot megelőző 100 millió hordó alatti napi fogyasztásról mostanra 102,2 millió hordóra nőtt a világ napi olajfogyasztása. Az eltűnő, vagy egyre körülményesebben Európába eljutó orosz nyersanyagok, s az egyértelműen megszervezett kitermelés csökkentés Szaúd-Arábia és Oroszország részéről pedig tovább gyengítik az Európai Unió versenyképességét.
Most azt tapasztalhatjuk, hogy az OPEC+ tagjai nem nagyon bocsátkoznak jóslásokba a kőolaj jövőbeli árát illetően, de a jelenlegi hónapok fejleményei a 100 dolláros hordónkénti ártartomány felé mutatnak. A megemelkedett olajárak ráadásul nem csak az üzemanyagárakra vannak hatással, hanem beárnyékolják az infláció visszaverésére tett kísérleteket is Európa szerte.
Visszatérve Magyarországhoz, a jövedéki adóemelés matematikailag emeli az állam bevételeit, de a költségvetésnek addig jelent mindössze bevételnövekedést, amíg a fogyasztást nem veti jelentősen vissza az adóemelés miatti áremelkedés.
A benzinkutak ezzel szemben arra számíthatnak, hogy a növekvő adóterhek miatt megemelt üzemanyagárak csökkenthetik a keresletet, illetve más alternatívák felé fordíthatják a fogyasztókat.
Utóbbi lehetőségbe beletartozhat például a kevesebb autóhasználat, a tömegközlekedés előtérbe helyezése, az elektromos autók vásárlása. A megújuló energiahasználatot – mely kiépítése és elérhetősége jelenleg sok esetben még drágább a hagyományosan elterjedt fosszilis energiahordozókhoz képest – még népszerűbb helyzetbe hozhatják az ilyen fajsúlyú áremelkedések. Hosszú távon tehát, ha csökkennek a közlekedésben a kőolaj bázisú üzemanyagok – elsősorban a dízel és a benzin – akkor az ebből származó adóbevételek is csökkenő tendenciát fognak mutatni, a fogyasztók pedig alternatívákat fognak keresni, melyekhez jobb feltételekkel tudnak hozzáférni.
Mostanáig a magyar üzemanyagárak jövedéki adómértéke az átlag uniós szintnél alacsonyabbra volt meghatározva, azonban 2024 januárjától teljesíteni kell az uniós előírást. (Fotó: Canva)
A legpontosabb számítások alapján, a januári jövedéki adó emelkedés és a teljes üzemanyagárat terhelő áfa előreláthatólag, egyik napról a másikra nagyjából 40 forintos árváltozást eredményez majd. A magánfogyasztók a saját költségvetésükhöz igazodva fognak majd tankolni, legrosszabb esetben csökkentik az autóhasználatot, vagyis a megvásárolt üzemanyag mennyiségét.
Mindazonáltal a cégek és egyéb gazdálkodó szervezetek, szolgáltatásaik és termelésük eddigi színvonalon történő kivitelezésére, kénytelenek lesznek azonos mennyiségű üzemanyagot fogyasztani, így az árkülönbséget vagy saját nyereségükből fedezik, vagy inkább ráterhelik a fogyasztókra.
Mindez természetesen az üzemanyagáraktól valamelyest is függő szolgáltatások és termékek áremelkedését is jelenti majd. Fontos és mérlegelendő szempont a Magyarországon áthaladó jelentős tranzitforgalom is. Abban az esetben, ha a szomszédos országokhoz képest jelentősen megnövekedne az üzemanyagok ára a Hazánkat átszelő autópályák töltőállomásain, a logisztikai cégek elgondolkodhatnak más útvonalak igénybevételén. Mindez szintén jelentős visszaesést eredményezne a kutak forgalmában.
Az év első napja várhatóan nehézkesen indul majd, nemcsak az emelést megelőző tankolási láz miatt, hanem az akár hétszáz forint feletti üzemanyagárak miatt is.
A piac természetesen meg fogja próbálni szabályozni a kialakult helyzetet, de a fogyasztásra és ezzel együtt az inflációra gyakorolt kedvezőtlen hatást nehéz lesz csillapítani. Reménnyel jelenleg csak az olyan kedvezőbb piaci fejlemények kecsegtethetnek, mint a forint erősödése és a kőolaj világpiaci árának szembetűnő csökkenése.
Kiemelt kép forrása: Canva
Erbszt Adrienn
