Észtország fővárosában, Tallinnban különösen jól látható a történelmi eredet, mivel a buszok még mindig hosszú, egyenes utakon közlekednek, amelyeket még a szovjet időkben alakítottak ki, amikor a várost meghatározott kerületekre osztották. Az eredetileg munkások szállítására tervezett útvonalak egyértelműen újragondolásra szorulnak, és a város politikusainak van néhány ragyogó ötlete arra vonatkozóan, hogyan lehetne jobban kiszolgálni a lakosokat.
A tallinni tömegközlekedés 2013 óta ingyenes; ez a politikai döntés a polgárok megélhetési költségeinek csökkentését szolgálja. A környezetvédelmi motivációk másodlagosak voltak, de mivel egyre több hely törekszik ilyen módon a szén-dioxid-mentesítésre, az európai város váratlanul úttörővé vált. És miután Tallinnt 2023-ban Európa zöld fővárosává koronázták, a tiszta közlekedés és a városi élet más aspektusai tekintetében messze nem ül a babérjain. Íme, mit tesz lehetővé.
Egy évtizeddel később a tallinniak már hozzászoktak ahhoz a gondolathoz, hogy adójukkal fizetik a város buszait, villamosait, trolibuszait és belvárosi vonatait. Az egységes „zöldkártyás” közlekedési bérlet leegyszerűsíti a dolgokat, de nem aratott osztatlan sikert. A hivatalos adatok szerint 2013-ban 6,5 százalékkal nőtt az utazások száma, és a 2019-ig tartó években csak kisebb ingadozások tapasztalhatók.
Az Euronews szeptemberi látogatása idején a város tele volt útépítési munkálatokkal – többek között egy új villamosvonal építésével, amely a kikötő, a Rail Baltica – a Kelet-Európa számára tervezett új nagysebességű vasútvonal – és a repülőtér között fog közlekedni. Friss piros festékkel festették be azokat a helyeket, ahol új sávokat alakítottak ki Tallinn egyre növekvő számú kerékpárosának. És még mindig csillog az aszfalt a Vana-Kalamaja utcán – a Kalamaja negyedben található, a gyaloglás és a kerékpározás népszerűsítése érdekében újratervezett utcán.
Ezen felól további olyan közlekedési vonalak is jönnek, amelyek a város különböző városrészeit jobban összekötik majd egymással és egymáson belül, a város lokalizáltabb jövőképének megfelelően. Mindezek a változások gondos adatgyűjtést igényelnek (a legtöbb buszon és villamoson detektorok számolják a különböző megállókban a keresletet), valamint „nagyon intenzív párbeszédet a város és a helyi közösségek között” – mondja Svet.
„Az egyik legnagyobb kihívás számunkra az, hogy hatékonyabb tömegközlekedési hálózatot hozzunk létre, de úgy, hogy közben ne veszítsük el azokat az embereket, akik nagyon is kötődnek a közlekedéshez. És néha azt mondanám, hogy érzelmileg is kötődnek azokhoz a vonalakhoz, amelyeket talán 50 évig használtak” – teszi hozzá.
Legtöbbünknek korlátozott a kapcsolata a városunk közlekedési hálózatával – főként azt vesszük észre, hogy mennyi idő alatt jutunk el A-ból B-be. Nem feltétlenül érdekel bennünket a nagyobb kép.
„Nem olyan nehéz új vonalakat húzni a térképen. Nehezebb egy olyan rendszert létrehozni, ahol az emberek bíznak abban, hogy a döntések az ő érdekükben születnek” – mondja Svet. A városi környezetért felelős alpolgármesterként szerepének egyik legfontosabb része a konfliktusok leküzdése egy erősebb, fenntarthatóbb rendszer felé vezető úton.
Egy másik várostervező azt mondta, hogy szerinte Tallinn „túlságosan a másik irányba fordult”, és individualista, autóorientált társadalommá vált. A tömegközlekedés és a közösségi tér más formáinak nagyobb teret adni egyfajta egyensúlyteremtő lépés. Figyelemre méltó, hogy az EU-ban Észtországban a második legmagasabb a 20 évnél idősebb személygépkocsik aránya (33,2 százalék, Lengyelország után). A kormány jövőre gépjárműadót kíván bevezetni, amely a kevésbé szennyező modellek felé terelné az embereket.
Szeptemberben a tallinniak Kadriorg területén ingyenes önvezető buszjáratot vehettek igénybe, amelyet az Auve Tech OÜ autonóm járművekkel foglalkozó vállalat tervezett. (Fotó: Canva)
A társadalmi változásokhoz időre van szükség, de Észtország vállalkozói szelleme nagyszerű mozgósító erővel bír. Szeptemberben a tallinniak Kadriorg területén ingyenes önvezető buszjáratot vehettek igénybe, amelyet az Auve Tech OÜ autonóm járművekkel foglalkozó vállalat tervezett. Az elképzelés szerint a járművet „utolsó mérföldes buszként” lehetne használni – hogy az embereket olyan távolabbi falvakba juttassa el, ahol egy nagyobb busznak nem lenne értelme.
A kis elektromos buszon egy „még tanul” matrica van, amelyről Deivis Sepp üzemeltetési vezető kétli, hogy valaha is le fog kerülni. 2018-ban a busz még csak egyenes vonalban tudott közlekedni, de az adatelemzésnek köszönhetően a technológia gyorsan fejlődött.
A busz nem közlekedik teljesen egyedül. Egy távirányítóval rendelkező emberi kezelő jelenléte felügyeli a „döntéseket”. De mivel a busz 25 méterre előre és oldalra is képes észlelni – és legfeljebb 20 km/órás sebességgel halad -, az utazás zökkenőmentes. A fő probléma a többi közlekedővel van; a „bunkó sofőrökkel”, ahogy Sepp jellemzi őket, „olyan emberekkel, akik nem tudják, hogyan kell bánni az autonóm járművekkel” – vagy akiket nem úgy „programoztak”, hogy ennyire ragaszkodjanak a szabályokhoz. A buszt egyébként a világ minden táján tesztelték már, a -20 Celsius-foktól a +30 Celsius-fokig, Japánban és a Közel-Keleten.
Kristjan Lind, a biztonságos nyilvános kerékpárparkolást biztosító Bikeep vezérigazgatója és társalapítója részben Észtország vállalkozói környezetének tulajdonítja cége sikerét. „Az észtekben erősebb a késztetés, hogy saját országukat valami nagyszabásúvá fejlesszék, mert nagyon erősek az érzéseink hazánk iránt” – mondja. A függetlenség visszanyerése után általános volt a felzárkózási vágy – és az új és innovatív módon történő felzárkózás.
Az önjelölt „közösségiélet-rajongó” Lind 2013-ban sajátos módon támogatta a köz érdekeit. „Ellopták a kerékpárjainkat –a Bikeep összes alapítója gépészmérnök –, a gépészmérnökök pedig hajlamosak arra, hogy a problémákat gépek építésével oldják meg. Szóval ez a mi gépünk a problémára” – mondja.
A „gép” egy elegáns fémkar, amely őrzi a biciklit – vagy több biciklit, amelyekhez egy alkalmazáson keresztül férhetünk hozzá. A döntő pont az, hogy a kerékpárosok számára teljesen ingyenes a használata; a fenntartható közlekedés eme víziójába befektető helyi vállalatok hozzájárultak a költségek fedezéséhez.
Lind egész évben kerékpározik – még a kemény tallinni télben is -, és örömmel látta, hogy a város kerékpáros infrastruktúrája az elmúlt években fejlődött, és ennek köszönhetően egyre több a kerékpáros. Lind szerint az Európa Zöld Fővárosa cím még nagyobb változásokat katalizál, mivel a város igyekszik megfelelni neki.
Sok más észt eredetű megoldáshoz hasonlóan – a Skype-tól a Boltig – a Bikeep-et is több tucat más országba exportálják. Nincs egyféle megoldás, amikor a multimodális közlekedés hálózatáról van szó egy városon belül, amelyek így vagy úgy, de mind a történelem termékei. A világ többi része azonban sokat tanulhat Tallinntól.
Mivel a francia Montpellier városa decemberben ingyenessé teszi a tömegközlekedést, az év elején tisztviselők látogatást tettek a tallinni szakértőknél, hogy megnézzék a rendszert a gyakorlatban. „Talán – mondta Svet alpolgármester -, így el tudnak kerülni néhány dolgot, amit mi nem hatékonyan csináltunk, és még jobbá tehetik a rendszert. Így tanulhatunk is akár tőlük.”
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
