Az orosz gázválságot követően Európa legalább gáz fronton úgy tűnt, fellélegezhet. Az árak jelentősen mérséklődtek az elmúlt évben, a gáztározókat pedig sikerült alacsony piaci ár mellett, közel 97%-osan feltölteni a tél előtt.
Az olaj esetében már más a forgatókönyv, az Egyesült Államok és az OPEC+ – azon belül is elsősorban Szaúd-Arábia és Oroszország – közti húzd meg, ereszd meg játék hatására, a fekete arany ára az elmúlt hónapokban, szinte folyamatosan növekvő tendenciát mutatott. Azonban a közel-keleti események hatására mindkét – jelenleg létszükségletű – szénhidrogén esetében számottevő áremelkedést rögzíthettünk.
Hamas transformed an institute of knowledge into an institute of destruction.
A short while ago, the IDF struck an important Hamas operational, political and military center in Gaza—the Islamic University.
Hamas transformed a university into a training camp for weapons… pic.twitter.com/pWKxR8Dhmd
— Israel Defense Forces (@IDF) October 11, 2023
A gáz tőzsdei ára augusztus közepe óta először emelkedett ezer köbméterenként 500 dollár fölé. Ebben pedig négy sarkalatos tényező játszik szerepet:
Mindez együttesen jelentős ellátási zavarokhoz és a gázárak további emelkedéséhez vezethet. Az érzékeny egyensúlyt bizonyítja, hogy már a vezetékszivárgás hírére is 11%-os áremelkedéssel reagált a piac Európában.
Az európai gáztőzsde árain hamar megmutatkozott a gáztermelés leállításának hatása az izraeli Tamar mezőn. A terület Izrael déli részén, a Földközi-tenger partja mentén helyezkedik el, a Gázai övezetből indított rakéták hatótávolságán belül. A gázmezőn a kitermelést a Chevron amerikai olaj- és gázipari vállalat végzi, a hat kút közel 8,5 millió köbméter közötti mennyiségért felel. A kitermelt gázmennyiség 80%-át Izrael hazai fogyasztásra használja, elsősorban az ipar és a villamosenergia termelését szolgáló erőművek ellátására. A fennmaradó 20% jordán és egyiptomi exportra megy. A leállítással kiesett mennyiség pótlására az izraeli kormány alternatív tüzelőanyagok bevonását tervezi, ennek hiánya veszélyeztetné a gazdaság működését és a rendszeres villamosenergia-ellátást. Alternatíva lehet az export leállítása, vagy csökkentése is. Ez pedig közvetlen hatással lenne az európai gázellátásra.
Watch as a CNN reporter is forced to take shelter on the ground, just like hundreds of thousands of Israelis have been forced to do for 3 days. pic.twitter.com/gdWNHUz2CX
— Israel Defense Forces (@IDF) October 9, 2023
Alig tizenöt évvel ezelőtt kevesen vették volna komolyan annak lehetőségét, hogy Izrael meghatározó gázexportőrré válik. Azonban 2010-ben felfedezték a hatalmas kiterjedésű Leviathan gázmezőt a Földközi-tenger keleti részén – Izrael partjaitól nem messze – majd néhány évre rá, megkezdődött a kitermelése a Tamar gázmezőnek is. A felfedezéseket hamar tettek és tervek követték. Amellett, hogy az egyiptomi cseppfolyósított gázterminálok közreműködésével elindult az európai export, csővezeték tervegyeztetések is megkezdődtek az EU támogatásával Izrael, Ciprus, Görögország és Olaszország közt.
A négy ország összekötésére tervezett, izraeli offshore mezőkről kiinduló Eastmed csővezeték végső kapacitása még nem világos, évi 10 és 20 milliárd köbméter közé tervezik. A projekt és a Földközi-tengeri kitermelés komoly ellenérzéseket váltott ki a területre szintén pályázó Törökországból, mivel Ankara támogatja a de facto Észak-ciprusi Török Köztársaság törekvéseit az EU-tag Ciprusi Köztársaság vizein lévő gázmezők kitermelésére. A tengeri területek hovatartozása erősen vitatott a környező államok közt, főleg, hogy a tengerfenék kolosszális mennyiségű földgázt rejt magában.
Ráadásul az izraeli tervek szemben állnak Oroszország azon elképzelésével, hogy Törökországot regionális gázközponttá tegye, aminek segítségével a mai vészterhes időkben is el tudná juttatni az orosz földgázt Európába. Ezzel szemben Izrael inkább a görög központ kialakítását támogatja, Brüsszellel egyetemben.
🔻7:23 am: We struck 10 Hamas targets, among them, Hamas' intelligence headquarters and a military compound used by Hamas' aerial forces.
In parallel, we struck an aerial weapons production site used by the aerial forces belonging to Islamic Jihad, and a building including… pic.twitter.com/KcJDmCAXzr
— Israel Defense Forces (@IDF) October 8, 2023
Izrael új szénhidrogénmezőivel és gázpiaci kapcsolataival észrevehető szereplő lett mára a globális gázpiacon. Tehát a Tamar kitermelésének időszakos felfüggesztése hatással lehet az EU-ba irányuló LNG-ellátásra. Izrael az elmúlt években következetesen növelte egyiptomi gázexportját, melynek nagy része a helyi LNG terminálokból az európai piacra került. Jelenleg a Gázai övezet közelében található izraeli gázt az East Mediterrane Gas (EMG) offshore vezetéken keresztül juttatják el Egyiptomba.
A tamari termelés leállítása az Egyiptomba irányuló csővezeték-szállítások csökkenéséhez, vagy akár leállításához vezethet. Az Egyiptomban cseppfolyósított izraeli földgáz fő fogyasztói a dél-európai országok, akik ráadásul a közelmúltban az orosz gázvásárlások csökkenése miatt további szállításokról állapodtak meg.
A Chevron nyilatkozatai alapján az ország legnagyobb tengeri gázmezője, a Leviathan továbbra is normál üzemmódban működik, azonban a Tamar kiesése alatt kénytelenek lesznek saját ellátásukra is fordítani az innen kitermelt exportmennyiségeket. A földgáz hazai piacra történő átorientálása, illetve a konfliktus további eszkalációja, a gázárak várható emelkedéséhez vezethet. Jól érezhető a helyzet súlyossága abból, hogy október 9-ke óta, az izraeli háború és a felsorolt tényezők miatt a gáz ára közel 15%-kal emelkedett.
Annak ellenére, hogy a gázai térségre nem jellemző a kőolaj kitermelés, s Izrael is csak saját felhasználásra termel, a Hamász és Izrael közti konfliktus kapcsán figyelembe kell vennünk, hogy a közel-keleti régió adja a globális kőolaj kínálat egyharmadát. Nem véletlen, hogy a háború kellően bizonytalan helyzetet teremtett az olajpiacon is, ami október 9-én mindjárt 5,2%-os emelkedésben manifesztálódott. A térségben tapasztalható geopolitikai feszültségek veszélyeztetik a globális ellátás biztonságát is. Tehát a folyamat nagy valószínűséggel nem áll meg a nyersanyag áremelkedésénél, hanem az olyan kőolajtermékekre is erőteljesen ki fog hatni, mint a benzin, mely szorosan követi a kőolaj áringadozásait.
A short while ago, IAF fighter jets struck a compound belonging to the head of the intelligence department in the Hamas terrorist organization.
The IAF is currently continuing to strike terror targets in the Gaza Strip. pic.twitter.com/uSHsXGFNzz
— Israeli Air Force (@IAFsite) October 8, 2023
Annak ellenére, hogy Izrael globálisan nem vezető szereplő a gáz- és olajpiacon, közvetlenül a Gázai övezetben történtek után számottevően emelkedett az olaj, a gáz és az arany világpiaci ára. Ráadásul a Libanon és Izrael közt kiújuló háború mellett komoly aggodalmat jelent az egész helyzetben Irán szerepe is. Vannak olyan információk, hogy az iráni Forradalmi Gárda is segített a Hamásznak az Izrael elleni szombati támadás megszervezésében, ami súlyos nemzetközi következményeket vonhat maga után: egyfelől a közel—keleti helyzet további és szélesebb körű eszkalációját, másfelől az iráni olajjal szembeni újabb szankciók kezdeményezését.
A palesztin-zsidó szembenállás ráadásul komolyan fenyegeti Izrael és az arab államok (elsősorban Szaúd-Arábia) közti enyhülési folyamatokat. Többek között az olyan erőfeszítéseket, mint a Trump alatt megköttetett Ábrahám-szerződés.
Ráadásul, ha tovább romlik a Nyugat kapcsolata Iránnal, Teherán blokkolhatja a Szuezi-öbölhöz vezető tengeri útvonalakat, ami óránként hozzávetőlegesen 400 millió dollárba kerülne a globális kereskedelemnek, ahogy azt az Ever Given konténerhajó esetében is láthattuk. A háború következményeinek súlya a konfliktus időtartamától és átterjedésétől függ. A legrosszabb forgatókönyvekkel számolva hosszú távú válságban találná magát újra a világgazdaság és vele együtt Európa is.
Kiemelt kép forrása: X / ABC News
Erbszt Adrienn
