Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Izraeli háború: Dörögnek a puskák, emelkednek az árak – Újabb válság fenyeget?

Erbszt Adrienn | 2023.10.12. 01:00

Miután a Hamász október 7-én váratlanul megtámadta Izraelt, s évtizedek óta nem látott pusztítást okozott az ország területén, a zsidó állam vezetése a hadiállapot kihirdetése mellett döntött. A támadás ugyan felkészületlenül érte Izraelt, ám a szembenállás Izrael és Palesztina közt nem újkeletű. Tényleges megoldást a kérdésben, a probléma fennállása óta nem tudtak felmutatni sem a résztvevők, sem a világ vezető országai és szervezetei. A háború néhány nap alatt felborította a piacokat is, elsősorban a gáz, az olaj és az arany árát repítette a magasba, továbbá a fegyverkereskedelemmel foglalkozó vállalatok részvényeinek értékét.

 

Az orosz gázválságot követően Európa legalább gáz fronton úgy tűnt, fellélegezhet. Az árak jelentősen mérséklődtek az elmúlt évben, a gáztározókat pedig sikerült alacsony piaci ár mellett, közel 97%-osan feltölteni a tél előtt.

Az olaj esetében már más a forgatókönyv, az Egyesült Államok és az OPEC+ – azon belül is elsősorban Szaúd-Arábia és Oroszország – közti húzd meg, ereszd meg játék hatására, a fekete arany ára az elmúlt hónapokban, szinte folyamatosan növekvő tendenciát mutatott. Azonban a közel-keleti események hatására mindkét – jelenleg létszükségletű – szénhidrogén esetében számottevő áremelkedést rögzíthettünk.

 

Európát is súlyosan érinti a válság

A gáz tőzsdei ára augusztus közepe óta először emelkedett ezer köbméterenként 500 dollár fölé. Ebben pedig négy sarkalatos tényező játszik szerepet:

  1. Izrael leállította a kitermelést a nagy kiterjedésű Tamar gázmezőn a palesztin-izraeli konfliktus miatt;
  2. Az Észtországot és Finnországot összekötő Balticconnector vezeték szivárgása miatt, október 8-án felfüggesztették a gázvezeték üzemeltetését;
  3. Az ausztráliai Chevron LNG létesítményekben kiújultak a sztrájkok, ami a globális LNG-ellátás 7 százalékát érintheti;
  4. Végezetül az Oroszországból Európába irányuló földgázhálózatok csökkentett, vagy teljesen megszűntetett működése.

Mindez együttesen jelentős ellátási zavarokhoz és a gázárak további emelkedéséhez vezethet. Az érzékeny egyensúlyt bizonyítja, hogy már a vezetékszivárgás hírére is 11%-os áremelkedéssel reagált a piac Európában.

Az európai gáztőzsde árain hamar megmutatkozott a gáztermelés leállításának hatása az izraeli Tamar mezőn. A terület Izrael déli részén, a Földközi-tenger partja mentén helyezkedik el, a Gázai övezetből indított rakéták hatótávolságán belül. A gázmezőn a kitermelést a Chevron amerikai olaj- és gázipari vállalat végzi, a hat kút közel 8,5 millió köbméter közötti mennyiségért felel. A kitermelt gázmennyiség 80%-át Izrael hazai fogyasztásra használja, elsősorban az ipar és a villamosenergia termelését szolgáló erőművek ellátására. A fennmaradó 20% jordán és egyiptomi exportra megy. A leállítással kiesett mennyiség pótlására az izraeli kormány alternatív tüzelőanyagok bevonását tervezi, ennek hiánya veszélyeztetné a gazdaság működését és a rendszeres villamosenergia-ellátást. Alternatíva lehet az export leállítása, vagy csökkentése is. Ez pedig közvetlen hatással lenne az európai gázellátásra.

 

Izraeli és EU érdekek az orosz és török érdekekkel szemben

Alig tizenöt évvel ezelőtt kevesen vették volna komolyan annak lehetőségét, hogy Izrael meghatározó gázexportőrré válik. Azonban 2010-ben felfedezték a hatalmas kiterjedésű Leviathan gázmezőt a Földközi-tenger keleti részén – Izrael partjaitól nem messze – majd néhány évre rá, megkezdődött a kitermelése a Tamar gázmezőnek is. A felfedezéseket hamar tettek és tervek követték. Amellett, hogy az egyiptomi cseppfolyósított gázterminálok közreműködésével elindult az európai export, csővezeték tervegyeztetések is megkezdődtek az EU támogatásával Izrael, Ciprus, Görögország és Olaszország közt.

A négy ország összekötésére tervezett, izraeli offshore mezőkről kiinduló Eastmed csővezeték végső kapacitása még nem világos, évi 10 és 20 milliárd köbméter közé tervezik. A projekt és a Földközi-tengeri kitermelés komoly ellenérzéseket váltott ki a területre szintén pályázó Törökországból, mivel Ankara támogatja a de facto Észak-ciprusi Török Köztársaság törekvéseit az EU-tag Ciprusi Köztársaság vizein lévő gázmezők kitermelésére. A tengeri területek hovatartozása erősen vitatott a környező államok közt, főleg, hogy a tengerfenék kolosszális mennyiségű földgázt rejt magában.

Ráadásul az izraeli tervek szemben állnak Oroszország azon elképzelésével, hogy Törökországot regionális gázközponttá tegye, aminek segítségével a mai vészterhes időkben is el tudná juttatni az orosz földgázt Európába. Ezzel szemben Izrael inkább a görög központ kialakítását támogatja, Brüsszellel egyetemben.

 

Újabb válság fenyegeti az energiaellátást?

Izrael új szénhidrogénmezőivel és gázpiaci kapcsolataival észrevehető szereplő lett mára a globális gázpiacon. Tehát a Tamar kitermelésének időszakos felfüggesztése hatással lehet az EU-ba irányuló LNG-ellátásra. Izrael az elmúlt években következetesen növelte egyiptomi gázexportját, melynek nagy része a helyi LNG terminálokból az európai piacra került. Jelenleg a Gázai övezet közelében található izraeli gázt az East Mediterrane Gas (EMG) offshore vezetéken keresztül juttatják el Egyiptomba.

A tamari termelés leállítása az Egyiptomba irányuló csővezeték-szállítások csökkenéséhez, vagy akár leállításához vezethet. Az Egyiptomban cseppfolyósított izraeli földgáz fő fogyasztói a dél-európai országok, akik ráadásul a közelmúltban az orosz gázvásárlások csökkenése miatt további szállításokról állapodtak meg.

A Chevron nyilatkozatai alapján az ország legnagyobb tengeri gázmezője, a Leviathan továbbra is normál üzemmódban működik, azonban a Tamar kiesése alatt kénytelenek lesznek saját ellátásukra is fordítani az innen kitermelt exportmennyiségeket. A földgáz hazai piacra történő átorientálása, illetve a konfliktus további eszkalációja, a gázárak várható emelkedéséhez vezethet. Jól érezhető a helyzet súlyossága abból, hogy október 9-ke óta, az izraeli háború és a felsorolt tényezők miatt a gáz ára közel 15%-kal emelkedett.

 

Gondok lehetnek a kőolaj ellátással is

Annak ellenére, hogy a gázai térségre nem jellemző a kőolaj kitermelés, s Izrael is csak saját felhasználásra termel, a Hamász és Izrael közti konfliktus kapcsán figyelembe kell vennünk, hogy a közel-keleti régió adja a globális kőolaj kínálat egyharmadát. Nem véletlen, hogy a háború kellően bizonytalan helyzetet teremtett az olajpiacon is, ami október 9-én mindjárt 5,2%-os emelkedésben manifesztálódott. A térségben tapasztalható geopolitikai feszültségek veszélyeztetik a globális ellátás biztonságát is. Tehát a folyamat nagy valószínűséggel nem áll meg a nyersanyag áremelkedésénél, hanem az olyan kőolajtermékekre is erőteljesen ki fog hatni, mint a benzin, mely szorosan követi a kőolaj áringadozásait.

 

A kiterjedt háború súlyos gazdasági válsághoz vezethet

Annak ellenére, hogy Izrael globálisan nem vezető szereplő a gáz- és olajpiacon, közvetlenül a Gázai övezetben történtek után számottevően emelkedett az olaj, a gáz és az arany világpiaci ára. Ráadásul a Libanon és Izrael közt kiújuló háború mellett komoly aggodalmat jelent az egész helyzetben Irán szerepe is. Vannak olyan információk, hogy az iráni Forradalmi Gárda is segített a Hamásznak az Izrael elleni szombati támadás megszervezésében, ami súlyos nemzetközi következményeket vonhat maga után: egyfelől a közel—keleti helyzet további és szélesebb körű eszkalációját, másfelől az iráni olajjal szembeni újabb szankciók kezdeményezését.

A palesztin-zsidó szembenállás ráadásul komolyan fenyegeti Izrael és az arab államok (elsősorban Szaúd-Arábia) közti enyhülési folyamatokat. Többek között az olyan erőfeszítéseket, mint a Trump alatt megköttetett Ábrahám-szerződés.

Ráadásul, ha tovább romlik a Nyugat kapcsolata Iránnal, Teherán blokkolhatja a Szuezi-öbölhöz vezető tengeri útvonalakat, ami óránként hozzávetőlegesen 400 millió dollárba kerülne a globális kereskedelemnek, ahogy azt az Ever Given konténerhajó esetében is láthattuk. A háború következményeinek súlya a konfliktus időtartamától és átterjedésétől függ. A legrosszabb forgatókönyvekkel számolva hosszú távú válságban találná magát újra a világgazdaság és vele együtt Európa is.

 

Kiemelt kép forrása: X / ABC News

  Erbszt Adrienn
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.