Először is, az Egyesült Államok szigoríthatná vagy fokozhatná az Iránnal szembeni szankciók végrehajtását, ha az érintett lenne a Hamász Izrael elleni támadásában, ami tovább feszíthetné az amúgy is alultermelt olajpiacot. Másodszor, fennáll a veszély, hogy a Washington által közvetített, a Szaúd-Arábia és Izrael közötti kapcsolatok normalizálását célzó megállapodás, amelynek révén a királyság növelhetné az olajkitermelést, kisiklik – írja a Reuters.
A Brent nyersolaj hétfőn, az első kereskedési napon azután, hogy a Hamász október 7-én meglepetésszerű támadást intézett Izrael ellen, mintegy 3,50 dollárral 89 dollárra emelkedett hordónként. Ezt követően az árfolyam a nyereség nagy részét visszafordította, majd pénteken 88 dollár fölé emelkedett, mivel az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az orosz olajat szállító szállítmányozókkal szemben a G7-ek által bevezetett árplafon megsértésével.
Elemzők és iparági bennfentesek, akik erősebb rallyra számítottak, elismerték, hogy a helyzet különbözik az 1973-as olajválságtól, amikor Szaúd-Arábia élére állt az Izraelt a Jom Kippuri háborúban támogató országok elleni embargónak, ami az árak az egekbe szökött.
Szaúd-Arábia és Oroszország már bejelentette, hogy 2023 végéig önkéntes szállításcsökkentést hajtott végre, ami szeptember végén 10 hónapos csúcsra emelte az olajárakat, mielőtt a makrogazdasági aggodalmak a múlt héten ismét drámaian lefelé húzták azokat.
A Nemzetközi Energiaügynökség csütörtökön közölte, hogy a konfliktusnak nem volt közvetlen hatása az olajkínálatra, míg David Goldwyn, az amerikai külügyminisztérium nemzetközi energiaügyekért felelős korábbi különmegbízottja szerint a fundamentumok továbbra is az árak nagyobb mozgatórugói maradnak.
Rob Thummel, a Tortoise Capital vezető portfóliómenedzsere szerint nem valószínű, hogy az olajárak jelentősen emelkednének, hacsak nem következik be Irán vagy bármely más ország által okozott zavar a Hormuzi-szorosban, a világ legfontosabb, a globális kínálat ötödét szállító olajútvonalán.
Bár az olaj áramlását még nem érintette, elemzők és piaci megfigyelők két fontos következményre mutatnak rá, ha a konfliktus eszkalálódik. (Fotó: Canva)
Az amerikai szankciók ellenére az iráni nyersolajexport idén jelentősen nőtt, ami ellensúlyozta Rijád és Moszkva napi 1,3 millió hordós (bpd) önkéntes csökkentésének egy részét. A Hamász támogatója, Irán tagadta, hogy bármi köze lenne a csoport Izrael elleni támadásához. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerdán azt mondta, hogy egyelőre nincs mit bejelentenie arról, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat vetne-e ki Iránnal szemben, ha bizonyíték merülne fel arra, hogy az országnak köze volt a támadáshoz.
A Teheránnal szembeni szigorúbb amerikai szankciók veszélyeztetnék a nyersolajellátást, és mind globálisan, mind belföldön felhajtanák az energiaárakat, amit Biden elnök a 2024-es választások előtt mindenképpen el akar kerülni.
Helima Croft, az RBC Capital Markets elemzője szerint azonban „valószínűleg nehéz lesz” a Biden-kormányzat számára, hogy folytassa a „megengedő szankciórendszert”, amely lehetővé tette, hogy Irán olajtermelése megközelítse a 2018 előtti szintet. Más elemzők azonban nem számítanak arra, hogy az USA megkockáztatja az ellátási zavarokat.
Az FGE elemzői szerint az Egyesült Államok valószínűleg nem szigorítaná a szankciókat anélkül, hogy Szaúd-Arábia beleegyezne az elveszett iráni hordók pótlásába, amit – hozzátették – nem látnak megtörténni.
Az Egyesült Államok megpróbál közvetíteni egy közeledést Szaúd-Arábia és Izrael között, amelynek keretében a királyság normalizálná a kapcsolatokat Izraellel, cserébe pedig védelmi megállapodást kötne Washingtonnal.
Szaúd-Arábia közölte a Fehér Házzal, hogy hajlandó a jövő év elején növelni az olajkitermelést, hogy segítsen az alku biztosításában – jelentette a Wall Street Journal a múlt héten.
Washington szerint az erőfeszítéseket folytatni kell, de Ben Cahill, az amerikai székhelyű Center for Strategic and International Studies agytröszt munkatársa szerint a tárgyalásokat most felfüggeszthetik, és ezzel az amerikai-szaúdi együttműködés egyik fontos útja lezárulhat.
Abdulaziz herceg, Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere a CNBC-nek azt mondta, hogy az OPEC+ kohézióját nem szabad megkérdőjelezni. (Fotó: Canva)
Abdulaziz herceg, Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere a CNBC-nek azt mondta, hogy az OPEC+ kohézióját nem szabad megkérdőjelezni. „A legrosszabbon már túl vagyunk, nem hiszem, hogy bármilyen szörnyű helyzetet át kell élnünk” – mondta.
Az iraki olajminisztérium szóvivője október 12-én azt mondta, hogy az OPEC+, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és Oroszország vezette szövetségesei nem tesznek közvetlen reakciókat a piaci kihívásokra.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes csütörtökön hozzátette, hogy a jelenlegi olajárak figyelembe veszik a konfliktust, és azt tükrözik, hogy a piac úgy véli, hogy az összecsapások jelentette kockázatok nem olyan nagyok. Oroszország és Szaúd-Arábia szerdán Moszkvában találkozott, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az OPEC+ koordináció folytatódik „az olajpiac kiszámíthatósága érdekében”.
Kiemelt kép forrása: X / ABC News
S.Rita
