Fenntarthatóság

Mely európai országok a legjobbak és a legrosszabbak az újrahasznosításban?

Devenyi Dalma | 2023.10.24. 01:00

Az uniós országok jelentősen növelték újrahasznosítási arányukat, de a szakértők figyelmeztetnek, hogy a fejlődés üteme lassul. Egy átlagos uniós polgár 2020-ban 4,8 tonna hulladékot termelt, de ennek csak 38 százalékát hasznosították újra. Egyes tagállamokban a háztartási hulladék több mint 60 százaléka még mindig a hulladéklerakókba kerül.

 

Szemetünk újrahasznosítása kulcsfontosságú módja annak, hogy csökkentsük az elsődleges erőforrások fogyasztását azáltal, hogy másodlagos anyagokkal helyettesítjük őket, amelyeket már legalább egyszer felhasználtunk – írja az Euronews.

Miközben Európa a teljesen körforgásos gazdaságra törekszik, hogyan állnak az egyes országok a hulladékgazdálkodás terén? Mennyi hulladék keletkezik és kerül újrahasznosításra lakosonként Európában? És mely európai országok hasznosítják újra a legtöbbet?

Nehéz az adathalmok között választ keresni, de a különböző definíciók meghatározása segít mérlegelni Európa hulladékkeletkezési kihívásait.

 

A háztartások az összes hulladéknak csak 9 százalékát termelik

2020-ban az EU-ban a gazdasági tevékenységek és a háztartások által termelt összes hulladék mennyisége 2154 millió tonna volt. Ez fejenként 4815 kg-ot jelent.

A háztartások a szemétnek mindössze 9,4 százalékát termelték. Az építőipar (37,5 százalék), valamint a bányászat és kőfejtés (23,4 százalék) nagymértékben felelős a keletkező hulladékért, az EU-ban keletkező összes hulladék több mint 60 százalékát ők termelik.

A hulladék- és vízügyi szolgáltatások 10,8 százalékot, a feldolgozóipar pedig 10,6 százalékot tett ki.

Az uniós országok jelentősen növelték újrahasznosítási arányukat, de a szakértők figyelmeztetnek, hogy a fejlődés üteme lassul. (Fotó: Canva)

 

Németországban és Franciaországban keletkezik az EU hulladékának egyharmada

Németország (401 millió tonna) és Franciaország (310 millió tonna) járult hozzá a legtöbbet az EU-ban keletkező hulladék összmennyiségéhez. 2020-ban ez a két ország volt felelős az EU hulladéktermelésének egyharmadáért, 19, illetve 14 százalékáért.

Az Egyesült Királyság (282 millió tonna), a blokk korábbi tagja, a harmadik legtöbb hulladékot termelte, majd Olaszország (175 millió tonna) és Lengyelország (170 millió tonna) következik.

Mivel a bányászati hulladék az egyik legnagyobb hulladékáram az EU-ban, ennek kizárásával könnyebben össze tudjuk hasonlítani az országokat az Eurostat, az EU hivatalos statisztikai hivatala szerint.

 

Mennyi hulladék keletkezik fejenként az EU-ban?

2020-ban egy uniós lakosra 4,8 tonna hulladéknak megfelelő mennyiség jutott.

Ez a szám magában foglalja a 3 080 kg fő ásványi hulladékot és 1 735 kg egyéb forrásból származó hulladékot. Más szóval, az EU-ban a hulladék 64%-a a bányászatból származik, beleértve a kőzethulladékot és az ércekből visszamaradt anyagot (a bányászatból származó maradék anyagot).

A legfrissebb adatok szerint az egy főre jutó hulladékmennyiség az uniós tagállamok között a horvátországi 1,5 tonnától a finnországi 21 tonnáig terjedt.

Finnországot Bulgária (16,8 tonna) és Svédország (14,7 tonna) követte. Németország és Franciaország adatai nagyon közel voltak a 4,8 tonnás uniós átlaghoz.

 

Hulladékkezelés: Hasznosítás vagy ártalmatlanítás?

2020-ban az EU-ban 1,971 millió tonna hulladékot kezeltek. Mivel ez a szám nem tartalmazza az exportot, de tartalmazza az importot is, nem hasonlítható össze közvetlenül a blokkban keletkező hulladék mennyiségével.

A hulladékkezelés két fő kategóriára osztható: hasznosítás és ártalmatlanítás. A hasznosítás magában foglalja az újrafeldolgozást, az energetikai hasznosítást és a feltöltést – ahol a hulladékot a feltárt területek, például kavicsbányák és földalatti bányák helyreállítására használják fel. Az ártalmatlanítás a hulladéklerakókra és az égetésre terjed ki.

Az Eurostat megállapította, hogy a kezelt hulladék 39,9 százalékát újrahasznosították, 12 százalékát visszatöltötték, az energetikai hasznosítás aránya pedig 6,5 százalék volt.

Az EU-ban a hulladékkezelés aránya a 2004-es 45,9 százalékról 2020-ra 59,1 százalékra nőtt. Míg az ártalmatlanítás aránya ugyanebben az időszakban 54,1 százalékról 40,9 százalékra csökkent.

Egy átlagos uniós polgár 2020-ban 4,8 tonna hulladékot termelt, de ennek csak 38 százalékát hasznosították újra. (Fotó: Canva)

 

Az EU-ban az újrafeldolgozási arány 40 százalék körül van

2020-ban az EU-ban az újrafeldolgozás aránya a teljes hulladékkezelésen belül 39,9 százalék volt. Az újrafeldolgozási arány jelentős eltéréseket mutatott a romániai 5,2 százaléktól az olaszországi 83,2 százalékig.

Az újrahasznosítási arány magasabb volt az uniós átlagnál Franciaországban (54,2 százalék) és Németországban (44 százalék), a két vezető országban, ahol a legnagyobb mennyiségű hulladék keletkezik.

Az újrafeldolgozás aránya a teljes hulladékkezelésen belül jóval alacsonyabb volt Finnországban (9,5 százalék), ahol az egy főre jutó hulladéktermelés az EU tagállamai közül a legmagasabb volt. Ez az arány a szomszédos Svédországban is alacsony volt (11,9 százalék).

Az Eurostat adatállománya nem tartalmazza az Egyesült Királyságot, de a Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint az Egyesült Királyságban az „újrahasznosítás és egyéb hasznosítás” aránya 2018-ban 50,4 százalék volt. A visszatöltés (6,6 százalék) nem szerepel ebben az adatban.

 

Miért különböznek ennyire az európai országok újrahasznosítási adatai?

Az újrafeldolgozás arányában mutatkozó óriási eltérés fő oka a hulladéktermelő gazdasági tevékenységekben keresendő.

2020-ban a bányászat és kőfejtés részesedése az összes hulladékból Finnországban 75 százalék, Svédországban 77 százalék, Romániában pedig 84 százalék volt.

Az akkumulátorokhoz és más termékekhez használt ásványi anyagokból az EU legnagyobb ismert készletei Finnországban találhatók, ahol mintegy 40 működő bánya termel többek között nikkelt, cinket, lítiumot, kobaltot és aranyat.

 

A települési hulladék felét újrahasznosítják az EU-ban

Mi a helyzet a háztartások szerepével a hulladékgazdálkodásban? Az EU-ban az összes hulladéknak mindössze 9,4 százalékát termelték. A települési hulladékra vonatkozó statisztikák némi betekintést nyújtanak a háztartási és irodai hulladékról, valamint a háztartási hulladék összetételéről.

2021-ben az EU-ban a települési hulladék közel felét (49,6 százalékát) újrahasznosították.

Németországban volt a legmagasabb a települési hulladék újrahasznosítási aránya. 2021-ben e szemétáram újrahasznosítási aránya a romániai 11,3 százaléktól a németországi 71,1 százalékig terjedt.

Németországon kívül hat másik uniós országban volt az uniós átlagnál magasabb az újrahasznosítási arány: Ausztria, Szlovénia, Hollandia, Luxemburg, Belgium és Olaszország. Franciaországban, az Egyesült Királyságban és a skandináv országokban az átlagosnál alacsonyabb az újrahasznosítási arány.

A települési hulladék újrahasznosítási aránya Franciaországban 45,1 százalék, az Egyesült Királyságban pedig 44,1 százalék volt (2018-as adatok). Figyelemre méltó, hogy ez az érték négy skandináv országban alacsonyabb volt az uniós átlagnál: Svédországban (39,5 százalék), Norvégiában (38,2 százalék), Finnországban (37,1 százalék) és Dániában (34,3 százalék).

Egyes tagállamokban a háztartási hulladék több mint 60 százaléka még mindig a hulladéklerakókba kerül. (Fotó: Canva)

 

Norvégiában és Dániában csökkent az újrahasznosítási arány

A települési hulladék újrahasznosítási aránya 2001 és 2021 között 21 százalékkal nőtt az EU-ban. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) azonban arra figyelmeztet, hogy a fejlődés üteme az elmúlt években lelassult.

Az elmúlt két évtizedben Szlovéniában nőtt a legnagyobb mértékben az újrahasznosítási arány, 57 százalékkal. A legtöbb uniós ország jelentősen növelte a települési hulladék újrahasznosítási arányát ebben az időszakban.

Norvégiában azonban 6 százalékkal, Dániában 2 százalékkal, Ausztriában pedig 1 százalékkal csökkent az arány.

 

Miért van az, hogy egyes országokban jobban megy az újrahasznosítás, mint másokban?

Az EEA szerint azok az országok, amelyek jobban teljesítenek az újrafeldolgozás terén, szélesebb körű intézkedéseket alkalmaznak, mint azok, amelyekben alacsonyabb az újrafeldolgozási arány.  Ezek közé tartozik a biológiailag lebomló hulladékok vagy a nem előkezelt települési hulladékok lerakási tilalma, valamint a települési hulladéktípusok, különösen a biohulladékok kötelező elkülönített gyűjtése.

A vezető országok olyan gazdasági eszközökkel is rendelkeznek, mint a hulladéklerakókra és hulladékégetésre kivetett adók, valamint a hulladékgyűjtési díjak, amelyek erőteljesen ösztönzik az újrahasznosítást.

Az EEA azt is megállapította, hogy a nemzeti hulladékgazdálkodási jogszabályok hatékony bevezetése mellett a nemzeti környezettudatosság magas szintje is hozzájárult a magas újrahasznosítási arányokhoz.

 

Az EU a hulladék egy részét exportálja is

Az uniós hulladékról alkotott kép nem teljes anélkül, hogy ne vizsgálnánk meg, mennyi kerül határon túlra. 2021-ben az EU-ból az EU-n kívüli országokba exportált hulladék mennyisége elérte a 33 millió tonnát, ami 77 százalékos növekedést jelent 2004 óta.

Az EU-n kívüli országokból származó hulladékimport 11 százalékkal nőtt ebben az időszakban, és 2021-ben 19,7 millió tonnát tesz ki.

Törökország volt az EU-ból exportált hulladék legnagyobb célországa, 2021-ben mintegy 14,7 millió tonnával, ami az összes export közel fele (45%-a). Ez a mennyiség több mint háromszorosa volt a 2004-es mennyiségnek.

 

Melyik uniós ország exportálja a legtöbb hulladékot?

Hollandia 6,4 millió tonna hulladékot exportált nem uniós országokba, ezt követi Belgium (4,3 millió tonna) és Németország (3,5 millió tonna). Hollandia rendelkezik a műanyaghulladék legnagyobb tranzitkikötőjével.

A holland Plastic Soup Foundation jótékonysági szervezet szerint a Hollandiába irányuló brit hulladékexport 2020 és 2021 között több mint 60 százalékkal nőtt.

Ugyanebben az időszakban a Latin-Amerikába, Ázsiába és Afrikába irányuló holland műanyagkivitel több mint kétszeresére nőtt, ami arra késztette a zöld aktivistákat, hogy elítéljék a holland közvetítők által külföldön lerakott hulladékot.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

 

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.