A Világbank legutóbbi árupiaci kilátásokról szóló jelentése szerint az olaj ára az izraeli-Hamász háború kezdete óta csak mintegy 6%-kal emelkedett, míg a mezőgazdasági termékek, a legtöbb fém és más nyersanyagok árai „alig mozdultak” – írja a Reuters. A jelentés három kockázati forgatókönyvet vázol fel, amelyek az 1970-es évek óta zajló, egyre súlyosabb következményekkel járó regionális konfliktusok történelmi epizódjain alapulnak.
A bank szerint a 2011-es líbiai polgárháború idején tapasztalt napi 500 000-2 millió hordós (bpd) olajkitermelés-csökkenéssel egyenértékű „kevésbé súlyos” forgatókönyv a negyedik negyedévben hordónként 93 és 102 dollár közötti sávba emelné az olajárakat. A „közepesen súlyos” forgatókönyv – amely nagyjából a 2003-as iraki háborúnak felel meg – 3-5 millió bpd-vel csökkentené a globális olajellátást, ami hordónként 109 és 121 dollár közötti árat eredményezne. A Világbank „súlyos” forgatókönyve megközelíti az 1973-as arab olajembargó hatását, amely a globális olajkínálatot 6-8 millió bpd-vel zsugorítja. Ez kezdetben hordónként 140-157 dollárra, azaz akár 75%-os áremelkedést jelentene.
„A magasabb olajárak, ha tartósan fennmaradnak, magasabb élelmiszerárakat jelentenek” – mondta Ayhan Kose, a Világbank helyettes vezető közgazdásza. „Ha egy súlyos olajársokk bekövetkezik, az felhajtja az élelmiszerár-inflációt, amely számos fejlődő országban már most is magas.”
A Világbank jelentése szerint a kínai olajkereslet meglepően rugalmas volt, tekintettel az ország ingatlanszektorában tapasztalható feszültségekre: 2023 első kilenc hónapjában 12%-kal nőtt 2022 azonos időszakához képest. Az oroszországi olajtermelés és -export viszonylag stabil volt idén annak ellenére, hogy a Nyugat embargót rendelt el az orosz nyersolajra, hogy megbüntesse Moszkvát az ukrajnai invázió miatt – közölte a Világbank.
Oroszország exportja az Európai Unióba, az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába és más nyugati országokba 53 százalékponttal csökkent 2021 és 2023 között, de ezt nagyrészt felváltotta a Kínába, Indiába és Törökországba irányuló export növekedése – 40 százalékpontos növekedés ugyanebben az időszakban.
„Az orosz nyersolajra 2022 végén bevezetett árplafon egyre inkább betarthatatlannak tűnik, tekintettel az uráli olaj árának közelmúltbeli megugrására” – mondta a Világbank, utalva az orosz nyersolaj referenciaárra, amelyet jelenleg hordónként a 70 dolláros tartomány közepén jegyeznek, jóval a G7-ek által az orosz nyersolajra vonatkozóan meghatározott 60 dolláros árplafon felett. A plafon célja, hogy az orosz nyersolaj vásárlói ne vehessék igénybe a nyugati szolgáltatásokat, beleértve a szállítást és a biztosítást, hacsak a rakományt nem a plafonáron vagy az alatt adják el.
„Úgy tűnik, hogy egy tartályhajókból álló „árnyékflotta” összeállításával Oroszország képes volt a plafonon kívül kereskedni; a hivatalos uráli referenciaérték nemrégiben több mint három hónapon keresztül átlépte a plafont, augusztusban hordónként átlagosan 80 dollárral” – áll a jelentésben.
Ha az izraeli-Hamász konfliktus eszkalálódik, a fejlődő országok politikai döntéshozóinak lépéseket kell tenniük az infláció lehetséges növekedésének kezelésére – véli a Világbank. Hozzátette, hogy a kormányoknak kerülniük kell az olyan kereskedelmi korlátozásokat, mint az élelmiszerekre és műtrágyákra vonatkozó exporttilalmak, mert ezek gyakran fokozhatják az áringadozást és fokozhatják az élelmiszer-biztonságot.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
