A világ vezetői egy hónap múlva a Közel-Keleten gyűlnek össze az éghajlatváltozás megfékezésére – írja az Euronews. Ahogy a csúcstalálkozó neve is mutatja, a COP28 a 28. alkalommal megrendezett ENSZ éghajlat-változási konferencia. És ahogy a pusztító szélsőséges időjárás újabb éve halálosan világossá tette – a rekordméretű görögországi erdőtüzektől a globális felmelegedés által 50-szer súlyosabbá vált líbiai áradásokig -, még nem sikerült megoldani a problémát.
A tudósok szerint szinte biztos, hogy 2023 lesz az eddigi legmelegebb év, mivel fogy az idő, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt tartsák – a COP21-es párizsi megállapodásban foglaltak szerint.
Kormányaink tehát be tudják-e tartani korábbi ígéreteiket, és meg tudják-e ragadni a lehetőséget, hogy a világot biztonságosabb útra tereljék? Íme minden, amit a konferencia előtt tudni kell.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája 1995 óta minden évben megrendezésre kerül. Ezek a kéthetes csúcstalálkozók fontos teret biztosítanak a világ vezetői, politikusok, szakértők és sokan mások számára, hogy globális szinten megvitassák az éghajlati válságot. Az éves konferenciákon azok vesznek részt, akik 30 évvel ezelőtt aláírták az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét (UNFCCC) – az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi környezetvédelmi egyezményt.
Az ENSZ minden tagállama aláírta az UNFCCC-t, valamint Palesztina, a Cook-szigetek és Niue. Vatikánváros kormánya szintén része a szerződésnek. Gyakorlatilag a világ minden nemzete, országa vagy állama érintett, így összesen 197 aláíró fél van.
Minden évben az egyes felek képviselői összegyűlnek, hogy megvitassák az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket. A tavalyi, egyiptomi COP27 után a 28. COP-nak az Egyesült Arab Emírségekbeli Dubaj ad otthont.
Egy rekordot döntő év után a világ az Egyesült Arab Emírségekben november 30. és december 12. között megrendezésre kerülő ENSZ-konferenciától várja, hogy biztonságosabb pályára állítson bennünket. (Fotó: Canva)
A COP28 november 30. és december 12. között kerül megrendezésre. A két hétig tartó tárgyalások december 1-jén és 2-án az éghajlatváltozással kapcsolatos világszintű cselekvési csúcstalálkozóval kezdődnek, amelyen a civil társadalom vezetői mellett az állam- és kormányfők is részt vesznek. Ez a COP28-ban egyedülálló esemény célja, hogy platformként szolgáljon a főbb bejelentésekhez, és lendületet adjon a csúcstalálkozó további részének.
Az Egyesült Arab Emírségek tematikus programja itt mutatja be, hogy mikor kerülnek reflektorfénybe az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdések. A szokásos pénzügyi, energetikai és természeti témák mellett az elnökség idén néhány új témát is bevezetett – köztük egy külön napot az egészségügynek szenteltek.
A zárótárgyalások december 11-én és 12-én lesznek, de a COP-ok hírhedtek arról, hogy túl sokáig tartanak. A Sharm El-Sheikhben tartott COP27 konferencián az eredetileg tervezettnél két nappal később született végleges megállapodás.
Az Egyesült Arab Emírségek idén az ország legnépesebb emírségének fővárosában, Dubajban, a nemzetközi központban rendezi meg a COP-ot. A világ különböző régiói felváltva adnak otthont a csúcstalálkozónak, és idén az ázsiai-csendes-óceáni csoport valamelyik országa lett volna a házigazdája. Konkrétabban, Dubaj az Expo Cityben – egy „jövőközpontú minivárosként” jellemzett területen – rendezi meg az eseményt, amelyet metró köt össze a központtal.
Az eseménynek két fő helyszíne van: a Kék Zóna és a Zöld Zóna. Az előbbi a hivatalos tárgyalások helyszíne, ahol a küldöttek és a megfigyelők megbeszélések, kiállítások és kulturális tevékenységek révén találkoznak.
Az ENSZ által irányított terület mellett található a Zöld Zóna, amelyet a COP28 konferencián az Egyesült Arab Emírségek elnöksége működtet. Ez a zóna minden érdekelt fél számára nyitva áll, beleértve az ifjúságot, a civil társadalmakat, az őslakos népeket és a nem kormányzati szervezeteket, valamint a nyilvánosságot is.
Idén különös hangsúlyt kap a magánszektor, amely a hivatalos honlap szerint lehetőséget kap arra, hogy bemutassa az éghajlatváltozáshoz való „hozzájárulását és megoldásait”.
Az Egyesült Arab Emírségek elnökjelöltje Dr. Szultan Al Dzsaber, aki az elmúlt három évben az ország éghajlatváltozással foglalkozó különmegbízottja volt. Emellett az Abu Dhabi Nemzeti Olajtársaság (Adnoc) vezérigazgatója is – ez a pozíció sokak szerint összeegyeztethetetlen a világ éghajlatváltozással kapcsolatos válságkezelő tevékenységének vezetésével.
Miután kinevezését az év elején bejelentették, több mint 130 európai és amerikai törvényhozó írt az ENSZ-nek, az EU Bizottság elnökének és Bidennek, és követelte visszavonását.
Az éghajlat-pártiak elítélték a fosszilis tüzelőanyag-ipar „szennyező befolyását” a COP-folyamatra. „Ez már túlmutat a szatírán” – mondták a Fossil Free London aktivistái az Euronews Green-nek az olajkonferencia londoni tüntetése előtt októberben. „Most egy olajipari vezérigazgató áll szó szerint, nem pedig pusztán képletesen a COP élén”. Ez az első alkalom, hogy bármilyen vállalat vezérigazgatója, nemhogy egy olajvállalaté, áll a konferencia élén.
Al Dzsabernek azonban vannak védelmezői, akik közül néhányan azt állítják, hogy üzleti háttere előnyére válik. A globális dél hat szakértője, köztük az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) vezető tanácsadója, Ibrahim Ozdemir professzor, egy nemrégiben készült jelentésben elemezte az öt legutóbbi elnökséget, és optimista következtetéseket vont le a mostani elnökséggel kapcsolatban.
A látszat ellenére úgy találták, hogy a COP28 napirendje ígéretes utat kínál a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felgyorsításához és az éghajlat-politika finanszírozásának szükséges átalakításához.
A tavalyi Egyiptomhoz hasonlóan Dubaj is ellentmondásos házigazda az emberi jogok terén mutatott eredményei miatt. Bár az ország azt mondta, hogy az éghajlatvédelmi aktivisták „békésen” tiltakozhatnak, a Human Rights Watch szervezet többször figyelmeztetett arra, hogy az állam „zéró toleranciát tanúsít a másként gondolkodókkal szemben”.
A világ vezetői egy hónap múlva a Közel-Keleten gyűlnek össze az éghajlatváltozás megfékezésére. (Fotó: Canva)
Több mint 200 kormányt hívtak meg Dubajba, de sok vezető még nem erősítette meg részvételét.
Bár Biden a hírek szerint hivatalosan még nem válaszolt a meghívásra, az amerikai elnök valószínűleg részt vesz a COP28-on, ahogyan a COP27-en is. „Mindannyiunknak a párizsi hőmérsékleti célokhoz igazodó 2030-as célokkal és intézkedésekkel kell megjelennünk Dubajban” – sürgette a többi vezetőt egy virtuális éghajlati eseményen az év elején.
Sunak brit miniszterelnök a múlt hónapban megerősítette, hogy részt vesz a rendezvényen (miközben ellentmondásos visszalépéseket tett Nagy-Britannia nettó nullára vonatkozó politikájával kapcsolatban). Az egyik potenciálisan figyelemre méltó résztvevő idén Ferenc pápa lehet vatikáni források szerint. A részvétel a katolikus vezető felhívását követheti, amelyben felszólította a késlekedő politikusokat, hogy lépjenek előre.
A csúcstalálkozóra összesen 70 000 embert várnak; az államfőket messze felülmúlják a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek, agytrösztök, vallási csoportok, a magánszektor képviselői és más szervezetek küldöttei.
Tavaly a Corporate Accountability, a Global Witness és a Corporate Europe Observatory szervezetek által összeállított jelentés szerint több mint 600 fosszilis tüzelőanyag-lobbista jelent meg a COP27-en. Ez több küldött volt, mint az éghajlatváltozás által leginkább érintett tíz ország összesített küldöttsége, és 25 százalékkal több, mint a COP26-on. Hogy mi történik idén, még nem tudni, de az ENSZ új szabályai szerint a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó alkalmazottaknak már a kezdetektől fogva fel kell fedniük fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos kapcsolataikat.
Az elnökség a tárgyalási folyamat mellett négy fő célt tűzött ki erre az évre:
Az energiaátállás felgyorsítása lesz a fő téma, mivel az országok továbbra is megosztottak abban, hogy miként kezeljék a fosszilis tüzelőanyagok nem fenntartható használatát a világon.
Az EU a világon elsőként a szén, a kőolaj és a földgáz „korlátlan” globális felhasználásának fokozatos megszüntetésére irányuló megállapodást fog szorgalmazni. A többi tárgyalási blokk és ország – köztük a fosszilis tüzelőanyag-termelők, például Szaúd-Arábia, valamint a gazdaságuk növekedése szempontjából a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó fejlődő országok – valószínűleg visszautasítják ezt.
Az ambiciózus megállapodás szükségességét a csúcstalálkozó kezdetén a legelső globális helyzetfelmérés is aláhúzza. Ez az éghajlatváltozással kapcsolatos előrehaladásról szóló „jelentés” megmutatja, hogy az országok milyen messze vannak a Párizsi Megállapodásban vállalt, a globális felmelegedés korlátozására irányuló kötelezettségeik teljesítésétől.
A COP27 konferencián a klímaváltozás áldozatainak kárenyhítéssel kapcsolatos finanszírozása volt a fő téma, és az alap létrehozásáról szóló megállapodást jelentős győzelemként ünnepelték. Az alap működésének módjára vonatkozó ajánlásokkal megbízott átmeneti bizottság azonban eddig nem jutott konszenzusra, így az éghajlat-politika finanszírozásának ez a fontos része továbbra is vita tárgyát képezi.
A pénzügyi spektrum másik végén az EU a „nem hatékony” fosszilis tüzelőanyag-támogatások – amelyek egy új tanulmány szerint 2022-ben világszerte megduplázódtak – fokozatos megszüntetésére fog felszólítani.
Tekintettel a változások lassúságára az éghajlatváltozás sebességéhez képest, valamint a szükséges sürgősségre, érthető a hivatalos folyamatba való belefáradás. De ez egyben, ahogy a szakértők világszerte állítják, a legjobb eljárás, amink van.
De ez olyan egyedülálló legitimitást is kölcsönöz neki, amit talán egyetlen más folyamat sem tud elérni a világon – folytatta.
A veszteség- és káralap biztosítása tavaly jelentős eredmény volt. Csakúgy, mint a 2015-ben elért, jogilag kötelező érvényű párizsi megállapodás. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a COP-megállapodás eredményeképpen végrehajtott intézkedések 2030-ra, sőt talán már 2023-ra elérik a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet csúcsát. Az IEA figyelmeztetése szerint azonban sokkal erősebb politikára van szükség ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot, és ne érje el az évszázad végére várhatóan 2,4 Celsius-fokot. Mivel a frontországok már most is az 1,1 Celsius-fok hatásaitól szenvednek, a COP28 feladata nem is lehetne sürgetőbb.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
