Egy új tanulmány szerint a G20-országok nem építik be a légszennyezést éghajlatvédelmi terveikbe. A szerzők azt szeretnék, ha ezt a COP28-on orvosolnák.

Amikor a fosszilis tüzelőanyagok veszélyeire gondolunk, hajlamosak vagyunk elképzelni az éghajlati következményeket a nagyszabású erdőtüzektől az áradásokig – írja az Euronews. De természetesen van egy sokkal alattomosabb és közvetlenebb módja is annak, ahogyan a szén, az olaj és a gáz elégetése árt nekünk – a légszennyezés.

Hozzáteszi, hogy mindezeket a betegségeket a légszennyezés okozza vagy súlyosbítja. E kapcsolódási pont kiemelése érdekében a Globális Éghajlat- és Egészségügyi Szövetség (GCHA) megvizsgálta, mely országok foglalják bele a levegőminőséget nemzeti éghajlat-változási terveikbe. A 170 ország nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásait (NDC-k) – az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó nemzeti terveket – vizsgálva a szervezet egy feltáró, tiszta levegővel kapcsolatos eredménytáblázatot állított össze.

Íme néhány fontosabb megállapítás – többek között az, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok miért teljesítenek jobban, mint a világ legnagyobb gazdaságai.

Van egy sokkal alattomosabb és közvetlenebb módja is annak, ahogyan a szén, az olaj és a gáz elégetése árt nekünk – a légszennyezés. (Fotó: Canva)

Mely országok járnak el helyesen a légszennyezés és az éghajlatvédelem terén?

Kolumbia és Mali vezeti a GCHA Tiszta levegő NDC rangsorát, a lehetséges 15 pontból 12 pontot elérve.

Kolumbia NDC-je elismeri a légzőszervek egészségének levegőminőségi intézkedéseken keresztül történő védelmének fontosságát. A dél-amerikai ország a közös gondolkodásról is tanúbizonyságot tesz, amikor kijelenti, hogy a tisztább levegő ellenőrzésére irányuló szakpolitikák az egészségügyi ágazaton belülről fognak kiindulni.

Több légszennyező anyagra – többek között a szálló porra és a nitrogén-oxidokra – hivatkozik, és célul tűzi ki a feketeszén 40 százalékos csökkentését. Kolumbia meghatározza a légszennyezést okozó ágazatokat, nevezetesen a mezőgazdaságot, a villamosenergia-termelést, az ipart és a közlekedést – különösen a kerékpármegosztásra vonatkozó progresszív tervekkel.

Mali is sok mindent jól csinál. A nyugat-afrikai ország felhívja a figyelmet a feketeszén káros egészségügyi hatásaira, és arra, hogy a PM2,5 szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi problémákhoz vezethet. Az ország nemzeti fejlesztési tervei a peszticidekhez kapcsolódó levegő- és vízszennyezés költségeit is megemlítik. És azt állítja, hogy a levegőminőség javításával 2030-ig 2,4 millió idő előtti haláleset elkerülhető lenne.

Más, magas tisztasági pontszámmal rendelkező országokhoz, például Elefántcsontparthoz, Nigériához, Pakisztánhoz és Togóhoz hasonlóan Maliban is 80 fölött van a légszennyezés okozta halálozás 100 000 lakosra vetítve.

GCHA szerint ez azt mutatja, hogy nagyobb finanszírozásra van szükség ahhoz, hogy ezek a nemzetek megvalósíthassák levegőtisztasági terveiket.

Albánia és Moldova a levegőminőségi szempontok alapján a legjobb helyen áll Európában

A GCHA szerint a legtöbb olyan ország, amely éghajlat-változási terveiben figyelembe veszi a levegőminőségi szempontokat, a globális déli országokban található. Európában azonban két ország áll az élen: Albánia és Moldova.

Albánia a rossz levegőminőség szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi megbetegedésekre gyakorolt hatására hivatkozik, különösen Tiranában és más városokban. Albánia nemzeti fejlesztési tervei hivatkoznak az EU Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld megállapodásának pilléreire, amelyek a légszennyezés elleni küzdelem mellett az éghajlati fellépést is magukban foglalják. A mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás tekintetében ágazatspecifikus intézkedéseket is említenek.

Más európai országok, köztük az Európai Unió – amely egy tömbként nyújtja be nemzeti fejlesztési terveit – azonban a rangsorban hátrébb helyezkednek el.

Bár az EU több légszennyező anyagot is felvett kötelezettségvállalásai közé, nem teszi egyértelművé a légszennyezés, az egészség és az éghajlat-változási intézkedések közötti kapcsolatot.Emiatt lemarad a magasabb pontszámot elért G20-országok, például Kanada és Kína mögött.

Indonézia és Szaúd-Arábia egy, illetve nulla ponttal a legalacsonyabb pontszámot kapta.

A PM2,5 szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi problémákhoz vezethet. (Fotó: Canva)

A kampányolók tiszta levegőt követelnek a COP28-on

Mivel a világ lakosságának 99 százaléka olyan levegőt lélegzik be, amely meghaladja a WHO által meghatározott biztonságos határértékeket, egyértelmű, hogy a tiszta levegő érdekében fokozottabb fellépésre van szükség. A kampányolók úgy látják, hogy a COP28 – amelyen idén először rendeznek egészségnapot – tökéletes alkalom arra, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel.

„A COP28 kötelezettségvállalása, hogy az első „egészségügyi COP” lesz, üres ígéretnek bizonyul majd, ha a konferencia nem hoz érdemi előrelépést a légszennyezés, mint az éghajlat és az egészségügy kapcsolódási pontjainak egyik legkézzelfoghatóbb problémája kezelésében.”.

Konkrétabban, a kampányolók azt szeretnék, ha a levegőminőséggel kapcsolatos kötelezettségvállalások beépülnének a tárgyalások fő pilléreibe – beleértve az első globális értékelést és a csúcstalálkozó végső megállapodását.

Arra is rámutat, hogy a spekulatív szén-dioxid-leválasztási technológiák nem fognak segíteni az emberek egészségén. A levegőminőséggel foglalkozó csoportok levélben fordultak a COP28 elnökéhez, Dr. Al Jaberhez, amelyben felszólították, hogy az éghajlat-változási csúcstalálkozón a légszennyezésre összpontosítson.

Kiemelt kép forrása: Canva