A piaci megfigyelők szoros figyelemmel kísérik a Hormuzi-szorost – a világ legfontosabb olajszállítási csomópontját -, hogy lássák, van-e bármilyen lehetséges hatása – írja a CNBC.
Az Omán és Irán között húzódó szoros létfontosságú csatorna, ahol az Energiainformációs Hivatal (EIA) szerint a globális olajtermelés mintegy ötöde áthalad naponta. Stratégiai szempontból fontos vízi útvonal, amely összeköti a közel-keleti nyersolajtermelőket a világ kulcsfontosságú piacaival.
Október 7-én a Hamász fegyveresei többoldalú támadást indítottak szárazföldön, tengeren és levegőben, és beszivárogtak Izraelbe, több mint 1400 embert megölve. Megtorlásul Izrael légicsapásokat és szárazföldi inváziót indított a Gázai övezetben, amelynek eddig több mint 9000 ember vesztette életét az enklávéban.
Továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a konfliktus szélesebb körűvé fajul. Az Egyesült Államok katonai eszközöket telepített a térségbe, hogy támogassa Izraelt, amely a szomszédos Libanonban és Szíriában az Irán által támogatott fegyveresek rakétatámadásait hárítja.
Az Egyesült Államok légicsapásokat is végrehajtott az Iráni Forradalmi Gárda szíriai célpontjai ellen.
Az Omán és Irán között húzódó szoros létfontosságú csatorna, ahol az Energiainformációs Hivatal (EIA) szerint a globális olajtermelés mintegy ötöde áthalad naponta. (Fotó: Google Maps)
Egy Izrael által Irán ellen indított megtorlás a szoros lezárását kockáztatja, ami az olajárakat hordónként 250 dollár fölé emelné – jósolta a Bank of America egy nemrégiben megjelent jegyzete. Irán jelentős olajtermelő, és megbízottjai közé tartozik a Hamász és a Hezbollah, a Gázában, illetve Libanonban székelő militáns szervezetek, amelyeknek kinyilvánított célja Izrael elpusztítása.
Megfigyelők aggódnak amiatt, hogy Izrael intenzív bombázása a Gázai övezetben újabb ellenfeleit fogja arra ösztönözni, hogy új frontokon támadjanak, ami a tágabb közel-keleti térségre való átterjedés kockázatát hordozza magában. Egyes iparági megfigyelők szerint azonban a lezárás valószínűtlen.
A Goldman Sachs ugyanezt a véleményt osztotta.
A Daan Struyven olajkutatási vezető által vezetett elemzők egy október 26-i jegyzetben azt mondták, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül folyó kereskedelem megszakadása miatt „súlyos kínálati visszaesés forgatókönyve” valószínűleg nem fog megvalósulni.
Október 29-én Ebrahim Raisi iráni elnök az X közösségi médiaplatformon, korábbi nevén a Twitteren azt mondta, hogy Izrael „átlépte a vörös vonalakat, ami mindenkit cselekvésre kényszeríthet”.
Az arab országok – köztük az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, Bahrein, Katar, Kuvait, Szaúd-Arábia, Omán, Egyiptom és Marokkó – külügyminiszterei elítélték, hogy az izraeli erők civileket céloztak meg és megsértették a nemzetközi jogot a Gázai övezetben. Izrael azt állítja, hogy nem vesz célba civileket, csak terrorista célpontokat.
Irán 2019-ben többször is azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja a Hormuzi-szoroson átmenő olajszállításokat, miután Donald Trump volt amerikai elnök kilépett a 2015-ös, mérföldkőnek számító nukleáris megállapodásból, és visszaállította az iszlám országgal szembeni szankciókat. Csak az elmúlt két évben Irán 15 nemzetközi lobogó alatt közlekedő kereskedelmi hajót támadott vagy zavart meg az amerikai haditengerészet adatai szerint.
A Világbank október 30-án azt vetítette előre, hogy az olajárak hordónként 157 dollárra emelkedhetnek, amennyiben a folyamatban lévő konfliktus tovább eszkalálódik.
A Világbank az 1973-as arab olajembargó megismétlődésére figyelmeztetett, amikor az arab energiaügyi miniszterek az 1973-as arab-izraeli háborúban Izraelnek nyújtott támogatásáért megtorlásul olajkivitel-embargót rendeltek el az Egyesült Államokkal szemben. Egy ilyen forgatókönyv esetén „súlyos zavar” forgatókönyv jöhet létre, „amely kezdetben 56-75%-kal – hordónként 140 és 157 dollár közé – emelné az árakat” – áll a jelentésben. Lipow szerint nem valószínű, hogy egy ilyen forgatókönyv bekövetkezik.
Kiemelt kép forrása: X / ABC News
Devenyi Dalma
