A november 30-án kezdődő COP28 éghajlat-változási csúcstalálkozó, amelyen számos világvezető és magas rangú közéleti személyiség – köztük Ferenc pápa és III. Károly király – vesz részt, vészesen közeledik.

Az Egyesült Arab Emírségekben, Dubajban megrendezésre kerülő COP28-on a kormányok, vállalkozások és nem kormányzati szervezetek „számot vetnek” a 2015-ös, mérföldkőnek számító párizsi megállapodás céljainak elérésére tett erőfeszítésekről – írja a CNBC. A párizsi megállapodás – amelyet a COP21-en kötöttek – célja, hogy „a globális felmelegedést jóval 2, lehetőleg 1,5 Celsius-fok alatt tartsák az iparosodás előtti szinthez képest”. Az ENSZ korábban megjegyezte, hogy az 1,5 Celsius-fokot tekintik „a felső határnak”, amikor az éghajlatváltozás legrosszabb következményeinek elkerülése a cél.

A kihívás óriási. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2023 októberében azt mondta, hogy bár a bolygó energiaellátásának átalakítása folyamatban van, a 1,5 fokos cél eléréséhez további erőfeszítésekre lesz szükség. A szervezet az éves World Energy Outlook jelentéssel együtt kiadott nyilatkozatában ismertette a jelenlegi helyzet értékelését.

Az IEA jelentése szerint a tétet jelzi, hogy a „Bejelentett Szakpolitikai Forgatókönyv” most „2,4 °C-os hőmérséklet-emelkedéssel jár 2100-ban (50%-os valószínűséggel)”.

A november 30-án kezdődő COP28 éghajlat-változási csúcstalálkozó vészesen közeledik, amelyen számos világvezető és magas rangú közéleti személyiség – köztük Ferenc pápa és III. Károly király – vesz részt. (Fotó: Canva)

Javasolt megoldások

Bár a fentiek kijózanító olvasmányok azok számára, akik megpróbálják megfékezni az éghajlatváltozás legpusztítóbb hatásait, az IEA jelentése néhány lehetséges megoldást is kínál a fenntarthatóbb jövő megteremtésére. A COP28 előtt hangsúlyozta annak fontosságát, hogy öt „pillérre” összpontosítsunk, amelyek érvelése szerint 2030-ra „a világot a helyes útra terelik”, és „életben tartják az 1,5 °C-ot”.

Ezek a következők:

• A világszerte telepített megújuló energiaforrások mennyiségének megháromszorozása.
• A fosszilis tüzelőanyagok használatának szabályozás útján történő csökkenése.
• A fosszilis tüzelőanyag-felhasználásból származó metánkibocsátás 75%-os csökkentése.
• A tiszta energiába történő beruházások növelése a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban.
• Az energiahatékonysági fejlesztések ütemének megduplázása évi 4%-ra 2030-ig.
• Az IEA jelentése megemlíti a „villamosítás fokozásának” fontosságát is, mielőtt kitérne arra, hogy olyan megoldásokat kell találni, amelyek mindenki számára előnyösek.

„Minden országnak meg kell találnia a saját útját, és ennek inkluzívnak és méltányosnak kell lennie ahhoz, hogy a közvélemény elfogadását biztosítsa” – áll a jelentésben. „A globális intézkedéseknek ez a csomagja azonban döntő fontosságú összetevője a decemberi dubaji COP28 éghajlat-változási konferencián elért sikeres eredményeknek”.

A World Energy Outlook előszavában Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója megismételte ezt az üzenetet, amikor hangsúlyozta a közös alapok megtalálásának fontosságát.

Kiemelt kép forrása: Canva