Valószínűleg már hallott a hőszivattyúkról, amelyek a levegőből, a talajból és a vízből energiát nyernek, és azt hővé vagy hideg levegővé alakítják át. De hogyan, mikor és hol működnek pontosan? Tekintettel az energetikai átállás sürgősségére, érthető, hogy a legjobb megújuló megoldásokról szóló viták meglehetősen hevessé válhatnak. És jó eséllyel Ön is először pozitív vagy negatív fényben találkozott a hőszivattyúkkal, mielőtt megismerkedett volna az alapokkal.
Egyre többen telepítik a technológiát. Tavaly a hőszivattyúk révén Európa 8 millió tonna CO2-kibocsátást takarított meg, mivel 3 millió egység mintegy 4 milliárd köbméter fosszilis gázt helyettesített – tehát a potenciál egyértelműen nagy. Ha azon gondolkodik, hogy hőszivattyú-tulajdonos legyen, az Euronews összeszedett néhány dolgot, amit tudnia kell. A cikksorozat első részében a régi épületekről és hideg helyekről volt szó.
Kétségtelen, hogy a hőszivattyúk jelenleg sokak számára megfizethetetlenül drágák. Egy léghőszivattyú megvásárlása és telepítése Magyarországon – rendszertől függően – körülbelül 2 és 4 millió forint közé tehető. Az átlagos kezdeti költségek körülbelül akár két-négyszer magasabbak, mint a gázkazánoké.
A villamos energia ára is drágább, mint a gáz ára – Magyarországon egységnyire vetítve körülbelül háromszorosa. Sajnos ez felemésztheti a szivattyúval elért hatékonysági megtakarítást, de ez az egyes országában érvényes energiaáraktól függ – amint azt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) praktikus kalkulátora is mutatja. Az IEA szerint a hőszivattyúk hosszú távon pénzt takaríthatnak meg a fogyasztóknak, miközben megvédik őket az ársokkoktól. Egy 2022-es jelentés szerint a háztartások megtakarítása Európában mintegy 840 eurót tett ki.
„A szegényebb háztartásoknak nyújtott megfelelő támogatással a kezdeti költségek kezeléséhez a hőszivattyúk érdemben jelenthetnek megoldást az energiaszegénységre” – teszi hozzá a jelentés. Ez természetesen a nemzeti politikai döntésektől függ, és Európa-szerte számos támogatási ajánlat létezik.
Egy 2022-es jelentés szerint a háztartások megtakarítása Európában mintegy 840 eurót tett ki a hőszivattyúnak köszönhetőnek. (Fotó: Canva)
A hőszivattyúval kapcsolatos egyéb költségek is felmerülnek. Mivel az általuk termelt meleg víz alacsonyabb hőmérsékleten jön ki, mint a gázkazánoknál, a nagyobb radiátorok előnyösek.
A dupla üvegezés és más szigetelés-javító funkciók szintén segítenek abban, hogy otthona jobban megtartsa a hőt, mindezeknek azonban ára van.
Egy szakértő szerint azonban „a házakat nem kell alaposan felújítani ahhoz, hogy lehetővé váljon a hőszivattyú beépítése”. A Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems (ISE) tudományos blogján Marek Miara hozzáteszi, hogy minél kisebbek a hőveszteségek, annál hatékonyabban tud működni egy hőszivattyú. A fűtési energiaigény csökkentésére irányuló felújítási intézkedéseknek tehát van értelme, mint minden más fűtési rendszer esetében.
A földhőszivattyúk egyáltalán nem csapnak nagy zajt. A léghőszivattyúk általában egy kültéri és egy beltéri egységből állnak. Az utóbbi rész hangereje általában 18 és 30 decibel között van – az EHPA szerint ez körülbelül olyan hangerő, mintha valaki halkan beszélnee.
A legtöbb kültéri egység 60 decibel körüli értékkel rendelkezik, amit a normál beszélgetéshez vagy mérsékelt esőzéshez hasonlít.
„Ne feledje azt sem: nyáron, amikor kint van a kertben, a hőszivattyúk általában nem működnek, mivel nincs szükség fűtésre” – mondja Jan Rosenow. A Regulatory Assistance Project (RAP), egy tiszta energiával foglalkozó, brit székhelyű civil szervezet igazgatója az X-en hasznos témát állított össze a hőszivattyúkkal kapcsolatos hamis mítoszokról, ahol további tényellenőrzéseket találhat, hogy segítse az energiaválasztást.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
