A tudósok szerint 2023 „gyakorlatilag biztos”, hogy az eddigi legmelegebb év lesz – írja az Euronews. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) adataiból kiderül, hogy az idei október volt a legmelegebb, amit valaha is feljegyeztek. Összességében 1,7ºC-kal haladta meg az iparosodás előtti átlagot, miután négy egymást követő hónapban is megdőltek a hőmérsékleti rekordok.
Európában ez volt a negyedik legmelegebb október, a hőmérséklet 1,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti átlagot.
„2023 októberében rendkívüli hőmérsékleti anomáliák alakultak ki, miután négy hónapon át a globális hőmérsékleti rekordok megdőltek” – mondta Samantha Burgess, az Európai Unió éghajlatváltozással foglalkozó ügynökségének, a C3S-nek az igazgatóhelyettese.
Négy hónapnyi globális rekorddöntés és az októberi hőmérséklet után az éghajlatkutatók szinte biztosak abban, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év. (Fotó: Canva)
Bár az El Niño valószínűleg melegítő hatással lesz a világra, a C3S szerint a tengerfelszíni hőmérsékleti anomáliák továbbra is alacsonyabbak, mint az 1997-es és 2015-ös, korábban erős események kialakulása során az évnek ebben az időszakában tapasztaltak.
Ezek az anomáliák segítenek a tudósoknak nyomon követni, hogyan alakul az El Niño a korábbi eseményekhez képest, és megjósolni, hogy mikor tetőzhet.
Ezen időjárási jelenség során a Csendes-óceánon meleg víz kerül a felszínre, ami növeli a tenger felszíni hőmérsékletét. Mivel a víz ki van téve a felette lévő légkörnek, a levegő is felmelegszik, ami hatással van az időjárásra szerte a világon. Az éghajlati esemény felerősíti a szélsőséges időjárást, ami megnövekedett csapadékmennyiséget és erősebb viharokat eredményez.
A tengerfelszín hőmérséklete azonban már azelőtt is magas volt, hogy az El Niño az év elején erősödni kezdett volna.
A szokatlanul magas hőmérsékleti értékek miatt 2023 jó úton halad afelé, hogy megelőzze 2016-ot mint minden idők legmelegebb évét, amely halálos szélsőséges időjárási eseményekkel volt tarkítva.
Bár a Párizsi Megállapodás a felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozására szólít fel az iparosodás előtti átlaghoz képest, ez a hosszú távú, évtizedekig tartó hőmérsékletekre vonatkozik. Ha a következő néhány évből egy-két évben átlépjük ezt a küszöbértéket, az még nem jelenti azt, hogy a határértéket átléptük.
De minél gyakrabban sérül a határérték, annál közelebb kerül a világ ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodásban kitűzött célt nem éri el. Egy nemrégiben készült ENSZ-jelentés arra figyelmeztetett, hogy az 1,5°C-os globális felmelegedés elkerülésére nyitva álló ablak 2030 előtt bezárul, ha nem sikerül csökkenteni a kibocsátást.
„Az ambiciózus éghajlat-változási intézkedések sürgősségének érzése a COP28-ra készülve még soha nem volt ilyen erős” – mondja Burgess.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
