Fenntarthatóság

„A kibocsátásnak nincs útlevele”: A világ „pénzügyi izmainak” be kell fektetniük a zöld energiába

Devenyi Dalma | 2023.11.23. 02:00

Elérhetők-e még az éghajlati célok? A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója az Euronews Businessnek elárulja, hogy szerinte lehetséges-e a 2050-re a nettó nulla kibocsátásra való áttérés.

 

Az Euronews Business új sorozatának, a The Big Questionnek az első epizódjában, amelyben vezetőkkel és iparági szakértőkkel vitatják meg a napirenden lévő legfontosabb témákat, Angela Barnes találkozott Dr. Fatih Birollal, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatójával, hogy megvitassák többek között azt, hogy a klímavédelmi célok még mindig jó úton haladnak-e.

„Az energiavilágunk 2030-ban – mindössze hét év múlva – nagyon más lesz, mint most” – emelte ki Dr. Birol.

Az energetikai közgazdász hosszú karriert futott be az energiaiparban, de továbbra is optimista abban, hogy a globális együttműködés javulásával elérhetjük az éghajlati célokat. Az IEA legutóbbi, 2023 októberében közzétett jelentésében (World Energy Outlook 2023) azt állította, hogy a három fosszilis tüzelőanyag – olaj, gáz és szén – iránti világszintű kereslet 2030-ra tetőzik. Míg a szénfelhasználás 2030 után meredeken csökken, a gáz- és olajfelhasználás a következő két évtizedben a csúcsszintek közelében marad. Angela Barnes megkérdezte Dr. Birolt, hogy miért függünk továbbra is a fosszilis tüzelőanyagoktól, és hogy reálisan hogyan fog kinézni az energia jövője.

Elérhetők-e még az éghajlati célok? (Fotó: Canva)

 

Mi korlátozza a zöld energiára való átállást?

A múltban az IEA-t bírálták, amiért nem foglalt határozottabban állást az éghajlatváltozással kapcsolatban. Azonban 2021-ben közzétették „az energiaipar alapművét”, amelyben Dr. Birol és 400 szakértőből álló csapata részletes tervet vázolt fel a 2050-re a nettó nullára való áttérésre. Bár az éghajlatváltozás kezelésének szükségessége tagadhatatlan volt, ez volt az a pillanat is, amikor a megújuló energiák költségei eléggé lecsökkentek ahhoz, hogy immár ne csak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is legyen értelme.

2021 óta a zöldenergiába történő beruházások folyamatosan növekedtek. A párizsi éghajlat-változási megállapodás 2015-ös aláírásakor a globális energetikai beruházások összege 2 billió dollár (1,8 billió euró) volt, amelynek felét fosszilis tüzelőanyagokra, másik felét pedig tiszta energiára költötték.

Ma még mindig 1 billió dollárt (918 milliárd eurót) költenek fosszilis tüzelőanyagokra, de a tiszta energiákba történő beruházás 2 billió dollárra nőtt. Sajnos ennek a beruházásnak a nagy része főként a fejlett gazdaságokban történik, valamint Kínában, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a feltörekvő gazdaságok közé sorol.

„Az egész probléma hibahatára az, hogy a fejlődő világban nem történik elég tiszta energiába történő beruházás” – magyarázta Dr. Birol.

„Hogyan fogjuk támogatni ezeket az országokat, hogy megtegyék a szükséges beruházásokat a tiszta energiába, a nap- és szélenergiába, a hatékonyságba, az elektromos autókba és egyebekbe?” – jegyezte meg.

 

Hogyan gyorsíthatjuk fel a zöld energiára való átállást?

Dr. Birol szavaival élve, a világnak szüksége van a „pénzügyi izmokkal” rendelkezőkre, hogy lépjenek fel.

„Ha globálisan nézem az olaj- és gázipart, akkor messze vannak attól, ahol lenniük kellene” – mondta.

„Ez nagyon sajnálatos, mert nagyon jó szövetségeseink lehetnének a céljaink elérésében, mert nagy mérnöki képességgel, mély zsebbel és tapasztalattal rendelkeznek.”

„Ha globálisan nézem az olaj- és gázipart, akkor messze vannak attól, ahol lenniük kellene” – mondta Birol.

 

Hogyan hat az emelkedő olajár az inflációra?

Természetesen, mivel az olaj még mindig központi energiahordozó, a nyersolaj piaci ára nagy hatalommal bír, mivel képes megváltoztatni az infláció alakulását, így a központi bankok kamatdöntéseit is, amint azt Barnes is megvitatta Dr. Birollal. Kitértek az OPEC szerepére, amelynek korábban dolgozott, valamint arra, hogy a közel-keleti konfliktus hogyan befolyásolja tovább a nyersanyagárakat.

„Az év eleje óta reflektorfényben tartjuk az olajpiacokat, mert a kereslet nagyon erős. Az olajkeresletet elsősorban Kína hajtja, ahogy kilépett a COVID-ból, és nagy növekedés van keresletben. Eközben Szaúd-Arábia és Oroszország együttesen csökkentették a kitermelést. Nem hoztak elég olajat a piacokra. Ha nagy a kereslet, ha kevesebb olajat visznek a piacokra, akkor – ahogy figyelmeztettünk is – szűkös piacokat fogunk látni, és az ár emelkedni fog, ez valóban így is történt.”

Megjegyezte továbbá, hogy a jelenlegi közel-keleti geopolitikai feszültségek újabb áremelkedéshez vezethetnek.

„Attól tartok, hogy az árak ismét emelkedhetnek, és ez komoly problémát jelenthet a világgazdaság számára, különösen a fejlődő országok számára, amelyek sok olajat és gázt importálnak. Ők, az európai országoknál sokkal jobban érintettek, mert Európában, Észak-Amerikában és Japánban az országoknak megvan a gazdasági erejük ahhoz, hogy szembenézzenek ezekkel a problémákkal. A fejlődő országok azonban nagyon nehéz időket élhetnek át, ha az árak tovább emelkednek” – tette hozzá.

 

Napenergia vs. nukleáris energia – Mi az energia jövője?

Az atomenergia továbbra is megosztó kérdés az országok között, és az EU tagállamai, például Németország és Franciaország között is. Franciaország számára az atomenergia kulcsfontosságú az energiaellátás szempontjából, míg Németország úgy döntött, hogy 2022-ig bezárja az összes erőművét. Barnes megkérdezte Dr. Birol véleményét az atomenergiáról, aki megosztotta gondolatait a napenergiáról és más energetikai lehetőségekről is. Megjegyezte azonban, hogy az átálláshoz globális megközelítésre van szükség, mivel a kibocsátásnak nincs útlevele.

„Mindenkinek érdekében áll, még a fejlett gazdaságoknak is, hogy megtegyék ezt a beruházást, ez az interjú például Párizsban készül. A franciaországi éghajlatot nemcsak az európai kibocsátások befolyásolják, hanem a Jakartából, Detroitból, Sao Paulóból vagy Mogadishuból érkező kibocsátások is. Ez mindannyiunkat érint. Az európaiak, az amerikaiak vagy a japánok számára fontos, hogy a tiszta energiába való beruházás a fejlődő világban is megtörténjen, nem etikai és erkölcsi okokból, hanem nagyon is önző okokból, mert ha ezekben az országokban nem csökken a kibocsátás, akkor ők maguk is bajba kerülnek” – tette hozzá.

Kiemelte továbbá, hogy azok, akik úgy gondolják, hogy az éghajlati célok elérése lehetetlen, a történelem rossz oldalán állnak.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.