Fenntarthatóság

Minden háztartást érint: így változhat a csomagolóanyagok begyűjtése – Fenntarthatósági körkép

NRGreport | 2023.11.24. 10:00

Az NRGreport átfogó cikksorozatot készít a fenntartható csomagolásról, a háztartási hulladékok zöld megoldásairól, a januárban bevezetésre kerülő új betétdíjas rendszer felmerülő kérdéseiről. Sok esetben éppen az ellentmondásos információk miatt bizonytalanodunk el, hogy melyik opció a legzöldebb, vagy melyiket tudjuk megvalósítani. Egyáltalán mit jelent a körforgásos modell, és miért jobb, mint a lineáris gazdaság? A zöld trendek közötti eligazodásban a Denkstatt független tanácsadói cég munkatársát, Bajnóczki Csongor vezető fenntarthatósági tanácsadót kérdeztük.

 

1. Nagyon divatossá vált manapság a „körforgásban tartás” kifejezés. Miért annyira fontos a körforgásos gazdasági modell? Miben tér el a hagyományos/lineáris modelltől?

A körforgásos gazdaság a termékeket és a hozzá szükséges nyersanyagot, illetve beépült energiát különböző megoldásokkal, például újrahasználattal, felújítással vagy javítással igyekszik a gazdaság körforgásában tartani. A fenntartható erőforrásgazdálkodás mellett a körforgásos gazdaságnak egy másik fontos eredménye a hulladékmegelőzés a használatban lévő termék körforgás létrája szerinti életciklus-meghosszabbításával – pl. felújítással, javítással, vagy a termék új célokra való hasznosításával -, és a klímaváltozás mérséklése.

Ezzel szemben a jelenleg is domináns lineáris gazdaság következtében – amely az úgynevezett ’take-make-waste’ modellen alapszik -, az erőforrásaink hulladéklerakóban vagy égetőben, jobb esetben újrahasznosításon esnek át.

A lineáris modell problémái közül az erőforrásgazdálkodást és a túlfogyasztásból, illetve termelésből következő erőforrások kimerülését tartom a legkritikusabbnak. Emellett úgy tekint erőforrásainkra és energiahordozóinkra – tévesen – mintha azokból végtelen mennyiség állna rendelkezésünkre.

 

Bajnóczki Csongor, vezető fenntarthatósági tanácsadó (denkstatt)

 

2. Egyértelműen elindult egy nagy zöldítési trend. Milyen hazai körforgásos gazdasági modellre épülő kezdeményezések a legnépszerűbbek ma hazánkban?

Magyarországon a vendéglátó- és szórakoztató iparból mondanék előremutató körforgásos modellre épülő kezdeményezéseket. Lehetőségem volt együtt dolgozni különböző vendéglátóiparhoz kapcsolódó, szolgáltatásokat nyújtó és termékeket előállító hazai cégekkel, akik modern, jól működő megoldásokat nyújtanak.

A most harmadik születésnapjukat ünneplő Rakun Dobozközösség többször használható acél dobozokat biztosít éttermeknek, ezzel kiváltva az eldobható műanyag változatot. A Cup Revolution 2019 óta foglalkozik repoharakkal, a legtöbb poharuk azóta is a körforgás része. Az Oonly természetes ásványvíz pedig újratölthető cserepalackos rendszert fejlesztett ki, egyedüliként a magyar piacon.

Mellettük említésre méltónak tartom a Munch munkáját, akik a hulladékképződés ellen igyekeznek fellépni. Továbbá, pozitív iránynak tartom a jól ismert drogéria, a dm Magyarország üzleteiben megtalálható utántöltőállomásokat.

 

3. Külföldön mennyire elterjedtebb a körforgásos modell? Illetve milyen egyéb pozitív példák vannak külföldön a hulladék csökkentésére?

Bár egyre többen ismerik a ’körforgásos gazdaság’-ot, mint kifejezést, bolygónk körkörössége mégis kevesebb, mint 10%-ra tehető, és ráadásul romló tendenciát mutatunk az elmúlt évekhez képest. Mindenekelőtt Európában Hollandia a terület élenjárója, körkörössége már majdnem 20%-os, amire szüksége is van, hiszen az első ország lehet, amely eléri a gazdasági növekedés határait.

Pozitív jelenségnek tartom, hogy egyre több üzleti modell ismeri fel a körkörösségben rejlő potenciált. Sok esetben született már megoldás a manapság felmerülő problémákra, csak ezek a kezdeményezések időről időre háttérbe szorultak – a lineáris gazdasági modellek túl erőteljesek voltak, melyeket a tömegtársadalom szokásai vezérelnek. Vegyük példaként a háztartások konyhájában keletkező konyhai hulladékot. Ez teszi ki a lakossági hulladék nagyjából egyharmadát, melyet a más kommunális hulladékkal összeöntve hulladéklerakóba vagy égetőbe visznek. Egy külföldön már bevett körkörös megoldás például, hogy külön gyűjtik ezt a hulladékáramot, és feldolgozás után helybéli gazdáknak visszajuttatják értékes tápanyag forrásként, azaz komposztként. Így a konyhák zöldhulladékát és bioszilárd anyagát egy helyi farmon komposztálva szerves alapú trágyaként lehet hasznosítani, valamint a hulladéklerakókból származó metán kibocsátás is csökken. Tehát számos szempontból pozitív hatást gyakorolnak a klímaváltozásra és a biodiverzitásra.

EU-s kötelezettség nyomán 2024-től Magyarországon is külön kell gyűjteni a konyhai hulladékot, ami örvendetes, ugyanakkor egyelőre tisztázatlan, hogy ennek gyakorlati megvalósítása mikor és hogyan következik be. Én továbbra is a Szent István park közösségi komposztálójába fogom vinni a konyhai Bokashi komposztálónk tartalmát időről-időre, amint az megtelik.

 

4. Az EU miképpen próbálja szabályozni a tagállamokat a csomagolási hulladékok képződésének csökkentése érdekében?

Az EU-s szintű szabályozások közül kettőt emelnék ki, melyek érintik a csomagolási hulladékot. 1994-ben jött ki a ’Packaging and Packaging Waste Directive’ első változata, amelynek legutóbbi módosítása olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek elsődleges prioritásként a csomagolási hulladék keletkezésének megakadályozását, és további alapelvként a csomagolás újrafelhasználását, az újrafeldolgozást és a csomagolási hulladék egyéb hasznosítási formáit, ezáltal az ilyen hulladékok végső ártalmatlanításának csökkentését célozzák a körforgásos gazdaságra való átálláshoz.

A másik említésre méltó szabályozás a Körforgásos Gazdaság Akció Terv (Circular Economy Action Plan) részeként 2019-ben kijött ’Single-use plastic Directive’. Ez olyan körkörös megközelítéseket támogat, amelyek a fenntartható és nem mérgező újrafelhasználható terméket és újrafelhasználási rendszereket részesítik előnyben az egyszer használatos termékek helyett, elsősorban a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését célozva.

Jól látható, hogy mindkét direktíva a hulladékhierarchiának megfelelően a hulladéknak a keletkezését igyekszik megszüntetni. Hiszen úgy tudjuk a legmegfelelőbben felvenni a harcot az egyszer használatos csomagolási hulladékkal, ha az nem is jön létre.

 

Bár egyre többen ismerik a ’körforgásos gazdaság’-ot, mint kifejezést, bolygónk körkörössége mégis kevesebb, mint 10%-ra tehető, és ráadásul romló tendenciát mutatunk az elmúlt évekhez képest. (Kép forrása: Pixabay)

 

5. Nemrég az EU-s Fogyasztói Szervezetek zöldmosással kapcsolatos panaszt nyújtottak be az Európai Bizottságnak, miután több nagy italkereskedő is hamisan használta a 100 százalékig újrahasznosítható kifejezést a palackjain. Mi a denkstatt meglátása az üggyel kapcsolatban?

Először is sajnálatosnak tartjuk az ügyet abból a szempontból, hogy a fogyasztók megtévesztésére használnak kommunikációs üzeneteket, hiszen ezzel egyfajta terhet igyekeznek levenni a fogyasztók válláról ezek a cégek, a bűntudatmentes vásárlás érdekében. Ez merőben hasonlít az „ültess fát, miután körberepülted a világot” megközelítésre, mondván ’vedd csak meg nyugodtan a terméket, és nem is kell aggódnod a csomagolási hulladék miatt, hiszen az 100%-ig újrahasznosítható’. Ez egy egyszerűen lehetetlen állítás az egyszerhasználatos műanyag palack esetében, mivel azt sugallja, hogy egy örökös körben forognak az eldobható műanyag palackok, ami nem így van.

Továbbá, az, hogy az Európai Bizottság felé nyújtanak be ilyen kérelmeket, azt is mutatja, hogy nagyon jó irány a jelenleg még csak javaslatként szereplő ’Proposal for a Directive on Green Claims’ EU-s szinten. Az elmúlt években ráadásul a Gazdasági Versenyhivatal is elkezdett foglalkozni a cégek zöld állításaival. Ez jól mutatja, hogy a fenntarthatóság hazánkban is egyre inkább megkerülhetetlenné válik, és már nem lehet tudományos alapok hiányában, nem hiteles zöld állításokat tenni, mert ez egyértelműen a fogyasztók félrevezetéséhez vezető tisztességtelen és tiltott kereskedelmi gyakorlat.

 

6. Melyik a legelterjedtebb mérőszám a szakmában annak megállapítására, hogy mennyire környezettudatos egy csomagolási megoldás? Mit takar ez a mérőszám?

Jelenleg a bölcsőtől-sírig tartó életciklus-elemzést tartom a legmegbízhatóbb módszertannak a csomagolási anyagok környezettudatossági mérésére. Az életciklus-elemzés alkalmazásával lehetséges több tucat környezeti hatás (például: vízhasználat, ózonkimerülési potenciál, radioaktív hulladék keletkezése stb.) mérése mellett a felhasznált nyersanyag mennyiséget is megállapítani, legyen az fosszilis vagy megújuló. Az életciklus-elemzés nemzetközileg elismert ISO szabványokon alapszik, tehát egy megbízható, objektív és számszerűsíthető eredményt kapunk a végén. A kapott eredmény alapján pedig el lehet kezdeni gondolkodni az optimalizálásban: a legyártott termék vagy szolgáltatás a lehető legkisebb környezeti hatással bírjon.

Emellett az Ellen MacArthur Foundation vezetésével megszületett az úgynevezett Material Circularity Indicator (MCI). Ez azonban egyelőre még kezdetleges stádiumban van, nem egy széleskörben használt eszköz.

 

7. Az újratölthető, újrafelhasználáson alapuló megoldások tényleg kisebb karbonlábnyomot jelentenek többszöri használat során? Milyen pozitív példák vannak erre?

A Rakun Dobozközösség és a Cup Revolution termékeire külön-külön végzett összehasonlító életciklus-elemzéseink rámutattak arra, hogy bizonyos mennyiségű használat után valóban kisebb a környezeti hatása ezeknek a termékeknek, szolgáltatásoknak.

Az általunk kapott eredmények fedig a nemzetközi tanulmányokat: a Cup Revolution esetében az általunk elvégzett tanulmány alapján a 7. használat után már kedvezőbb a környezetre az újrahasználható pohár, míg más nemzetközi tanulmányok eredményei azt állapították meg, hogy 5-21 használat után kisebb hatással vannak a környezetre az újrahasználható poharak.

Az újratölthető palackok esetében 5 különböző tanulmány 2-15 használatot határoz meg, vagyis ennyi használat után jár kisebb karbonlábnyommal az újrahasználható palackból történő ásványvíz fogyasztása az egyszerhasználatos palackkal szemben.

 

8. Milyen valós környezeti hatás várható a kötelező visszaváltási rendszer bevezetésével januártól szakmai szemmel?

Fontos a környezetvédelem és a fenntarthatóság, viszont reálisan nézve a társadalom egy részét a dolgok anyagi oldalával lehet megfogni. Azzal, hogy betétdíj kerül bizonyos italcsomagolásokra, az összes fogyasztó érdekelt lesz abban, hogy összegyűjtésre kerüljön az italcsomagolási hulladék, hiszen értéket kap az italcsomagolás azzal az 50 forinttal, amit ki kell fizetni a termék megvételekor. Tapasztalataink szerint pár éven belül 80-90% felett is lehet akár a betétdíjjal érdekelt csomagolóanyagok begyűjtése, függetlenül attól, hogy jelenleg milyen alacsony az újrahasznosítási arány itthon.

A cél tehát abszolút helyes, hogy nagy arányban vissza legyenek gyűjtve az italcsomagolási hulladékok. Azonban szakmai oldalról meg kell jegyezni, hogy az alumínium, – mint minden fém -, és az üveg végtelenszer újrahasznosítható anélkül, hogy az anyag minősége romlana. Az egyszerhasználatos műanyagról ugyanakkor ez egyáltalán nem mondható el, és itt nem csak a PET palackra gondolunk, hanem a polietilén fóliára és a polipropilén kupakra is.

 

Tapasztalataink szerint pár éven belül 80-90% felett is lehet akár a betétdíjjal érdekelt csomagolóanyagok begyűjtése, függetlenül attól, hogy jelenleg milyen alacsony az újrahasznosítási arány itthon. (Kép forrása: Pixabay)

 

9. Milyen jövője lehet Magyarországon a többutas, újratölthető palackoknak?

Magyarországon az éves 3,3 milliárd darab italcsomagolás több mint felét a műanyag teszi ki, így hatalmas potenciál rejlik az újratölthető palackok fenntarthatóbbá tételére.

Manapság hazánkban is egyre nagyobb az érdeklődés a környezetvédelem és a fenntarthatóság iránt, így abszolút teret nyerhet a többutas palackok használata, a megfelelő üzenetekkel kiegészítve. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyártók és forgalmazók felelőssége a fogyasztók hiteles és megbízható edukációja.

Fontos, hogy az egyszerhasználatos palackot ne lehessen összemosni a fenntarthatósággal, a körforgásos gazdasággal vagy a környezetvédelemmel. Magyarországon a víz fogyasztására fenntartható megoldás a csapvíz vagy az újratölthető palackból történő ásványvíz fogyasztása.

 

Kiemelt kép forrása: Freepik

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.