A CDP, egy nonprofit jótékonysági szervezet, amely az országok, vállalatok és hatóságok környezeti hatásainak közzétételére szolgáló világméretű rendszert működtet, közzétette a bolygóbarát városok éves listáját – írja az Euronews. A CDP által idén értékelt európai települések közel egyötöde bekerült a rangos „A listára” – azok közé, amelyek a legambiciózusabb éghajlatvédelmi intézkedéseket hozták.
A skandináv országok álltak az élen, amelyek a kontinentális Európa vezető városainak több mint felét adták 2023-ra. Íme az összes város, amely felkerült a listára.
A CDP A listája azokat a városokat ismeri el, amelyek a legmagasabb pontszámot kapták átláthatóságukért és bátor éghajlatvédelmi intézkedéseikért. A 2018-ban indult rangsor a városok eredményeit és az éghajlatváltozás elleni küzdelem iránti elkötelezettségét díjazza.
2023-ban világszerte 119 várost ismertek el klímavezetőnek. Sokan már korábban is szerepeltek a listán, ami azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés a világ számos városi területe számára kezd általánossá válni – áll a CDP közleményében.
A skandináv országok álltak az élen, amelyek a kontinentális Európa vezető városainak több mint felét adták 2023-ra. (Fotó: Canva)
A kontinentális Európában 112 várost értékelt a CDP, amelyek közel 20 százaléka A minősítést kapott. Ezzel az európai városok a globális átlag fölé kerültek, amely 13 százalék volt. Az európai A listán szereplő városok száma az előző évhez képest némileg emelkedett, 2022-ben 21 város volt.
A 2023-ban felvett városok közel kétharmada legalább a második egymást követő évben visszatér az A listára.
Bár az idei listán fővárosok és kisebb városok egyaránt szerepelnek, az európai listán szereplő városok 80 százalékának lakosainak száma nem érte el az egymilliót. Maxfield Weiss, a CDP Europe ügyvezető igazgatója ezt „bátorítónak” nevezi.
A skandináv városok élen járnak a környezetvédelmi jelentések és intézkedések terén: Dániában, Svédországban, Norvégiában, Finnországban, Izlandon és Dániában 12 város szerepel a 2023-as A listán. Ez a kontinens összes városának több mint felét jelenti.
A svéd főváros, Stockholm jelentős lépést tesz az erőforrásainak fenntarthatóbb felhasználása felé azzal, hogy a háztartások számára kötelezővé teszi az élelmiszerhulladék szelektálását és elkülönített elhelyezését. Ezt a hulladékot aztán biológiailag lehet kezelni, és biogázzá (megújuló üzemanyag buszok, teherautók és személygépkocsik számára), valamint biotrágyává lehet alakítani.
Dániában Helsingør kisváros alkalmazkodási intézkedései a tengerszint emelkedésére való felkészülésre összpontosítanak, miután a viharok jelentős károkat okoztak a beépített parti területeken. A közeli Hundested városával együtt Helsingør közös védelmi tervet dolgozott ki Dánia északi partvidékére, amelynek általános célja, hogy a következő 50 évben védelmet nyújtson a krónikus és akut erózió ellen.
Barcelona is A-listás város. (Fotó: Canva)
Más európai városok közül Párizs kapott elismerést a polgárok mozgósítása terén tett erőfeszítéseiért. Közel 27 000 önkéntes klímavédelmi önkéntes vesz részt tájékoztató találkozókon és képzéseken. A fenntartható gyakorlatok népszerűsítése mellett terjesztik közösségükben a klímavédelmi és alkalmazkodási tudatosságot.
A németországi Münster városa éghajlati séták révén hívja fel a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja polgárai életét. Ezek a városi séták bevonják a helyi lakosokat az alkalmazkodási folyamatba, és arra ösztönzik őket, hogy a mindennapi életükben is tegyenek lépéseket.
A spanyolországi Zaragoza városa az egyre gyakoribbá váló szélsőséges hőséggel szembesülve gondoskodik az éghajlatváltozás egészségügyi következményeitől szenvedő emberekről. Ez magában foglalja a jobb megelőző intézkedéseket, a figyelmeztető és információs rendszereket, a szociális gondozási hálózatokat és egy sor projektet a szélsőséges hőmérsékletek egészségügyi hatásainak kezelésére, különösen a társadalom kiszolgáltatottabb tagjai esetében.
Az olaszországi Milánó energetikai korszerűsítési tervet vezetett be az önkormányzati épületek számára, amely mind a lakó-, mind a nem lakóépületekre kiterjed. A cél az, hogy 2030-ra felére csökkentsék a város fűtésből származó üvegházhatású gázkibocsátását, és 2040-re elérjék a fűtésből származó nulla kibocsátást.
Az európai A-listás városok a következők: Athén, Barcelona, Koppenhága, Guimarães, Helsingør, Lund, Madrid, Malmö, Mannheim, Milánó, Münster, Oslo, Párizs, Reykjavík, Zaragoza, Stockholm, Tampere, Trondheim, Torino, Turku, Uppsala és Vantaa.
Az Európától külön kategorizált Egyesült Királyságban 26 város került fel az A-listára. Ezek között olyan nagyvárosi központok voltak, mint Edinburgh, Belfast, Birmingham és London, valamint olyan kisebb települések, mint az észak-angliai North Tyneside és a skóciai Perth & Kinross.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
