A Motala városában található üzemet a legnagyobb ilyen jellegű létesítménynek tartják, amely évente akár 20 000 tonna műanyag csomagolást képes szétválogatni – írja az Euronews. Ezt az eredményt nem csak méretével, hanem a legmodernebb technológiai megoldásokkal éri el. A gyárba érkező hulladékáradatot infravörös kamerák segítségével 12 különböző műanyagtípusba szelektálják. A svéd műanyag-, élelmiszer- és kereskedelmi ipari csoportok által közösen birtokolt Sweden Plastic Recycling szerint ezzel megduplázható az országban az újrahasznosított műanyag csomagolások mennyisége.
Robert Blasiak, a Stockholm Resilience Center kutatója szerint Svédország az „élen jár„ a műanyag-újrahasznosítás terén, ám a világ jó néhány országa előtt még hosszú út áll a hulladékgazdálkodás fejlesztésének területén.
A Site Zero november 15-i indulása egybeesett az ENSZ által támogatott, a műanyagszennyezés visszaszorítását célzó globális egyezmény kidolgozásával. A tárgyalások harmadik fordulójára a nemzetek, a petrolkémiai vállalatok és a környezetvédők a kenyai Nairobiban gyűltek össze.
Erre azért van szükség, mert a kutatók becslései szerint a világszerte keletkező műanyaghulladék mennyisége 2060-ra várhatóan megháromszorozódik; ennek mintegy fele hulladéklerakókban végzi, és kevesebb mint egyötödét hasznosítják csak újra.
A világ országai jelenleg évente több mint 430 millió tonna műanyagot termelnek, amelynek kétharmada egyutas termék, így hamar hulladékká válnak vagy az óceánban végzik. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja által nemrégiben közzétett jelentés szerint gyakran az emberi táplálékláncba is bekerülhetnek.
A világ országai jelenleg évente több mint 430 millió tonna műanyagot termelnek, amelynek hamar hulladékká válnak vagy az óceánban végzik. (Fotó: Canva)
A Site Zeroban a szállítószalagok óránként 40 tonna vegyes műanyaghulladékot szállítanak a gyár belsejében. Ahogy a csokoládécsomagolások, műanyag zacskók, joghurtos poharak vagy fehér polisztirol fokozatosan haladnak előre a szalagon a 60 000 négyzetméteres komplexumban, a hulladékot egy teljesen automatizált, infravörös kamerákra támaszkodó folyamat során lebontják, méret szerint szétválogatják és csoportosítják.
Az új üzem képes lesz a csomagolások akár 95 százalékát újrahasznosításra továbbküldeni, így minimálisra csökkentve az elégetésre kerülő műanyag mennyiségét. A műanyag elégetése ugyanis hatással van az éghajlatra, mivel üvegházhatású gázokat juttat a légkörbe.
A legtöbb műanyagot még mindig elégetik, mert a háztartásokban nem válogatják külön őket a többi szeméttől. (Fotó: Canva)
A válogatást követően a műanyagot újrahasznosíthatják hagyományos, mechanikai úton vagy egy kémiai újrahasznosítási módszerrel – jellemzően hővel vagy kémiai oldószerekkel bontja a műanyagot folyadékra és gázra, hogy abból egy olajszerű keveréket vagy alapkémiai anyagokat állítson elő. Az iparági vezetők szerint ebből a keverékből újra műanyag-granulátumot lehet készíteni, amelyből egy vadiúj termékeket lehet előállítani.
Környezetvédő csoportok szerint azonban a kémiai újrahasznosítás elvonja a figyelmet az olyan valódi megoldásokról, mint hogy kevesebb műanyagot állítsunk elő és használjunk fel.
Philipsson szerint a hatékonyabb válogatóberendezés növeli majd a Svédországban újrahasznosított műanyag mennyiségét, de a háztartásokon múlik, hogy szelektálják-e a műanyag hulladékot.
Kiemelt kép forrása: Pixabay
K. Lili
