Az atomenergia szerepe a fosszilis tüzelőanyagokról való leválásban erősen vitatott

Fenntarthatóság

Az atomenergia szerepe a fosszilis tüzelőanyagokról való leválásban erősen vitatott

Devenyi Dalma | 2023.11.30. 01:00

Az atomenergiának a fenntarthatóbb jövő megteremtésében játszott szerepe régóta erős érzelmeket vált ki – a támogatók és a kritikusok körében egyaránt. Ez lesz a november 30-án kezdődő dubaji COP28 csúcstalálkozó egyik legégetőbb témája. A hírek szerint összehangolt erőfeszítéseket tesznek majd a nukleáris kapacitások nagymértékű növelése érdekében mostantól 2050-ig.

A megfigyelők számára különösen érdekes lesz az „Atoms4NetZero” elnevezésű, december 5-i miniszteri rendezvény – írja a CNBC. A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség és a COP28 elnöksége által közösen szervezett eseményen „bejelentik a NAÜ atomenergiáról szóló nyilatkozatát” – olvasható a COP28 honlapján. Ez – teszik hozzá – „a nukleáris energia kritikus szerepét tükrözi a nettó nulla százalékos átállásban”.

Az Atoms4NetZero-t a Nukleáris Világszövetség szeptemberben említette, amikor bejelentette a „Net Zero Nuclear” elnevezésű kezdeményezés elindítását, amelynek célja, hogy az évszázad közepére megháromszorozza a bolygó nukleáris kapacitását. Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója az említett bejelentéssel egyidejűleg kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta a közelgő éghajlat-változási csúcstalálkozó fontosságát.

„A COP 26 és COP 27 során tett erőfeszítésekre építve a nukleáris energia még hangsúlyosabban fog szerepelni a COP28-on” – mondta. „Ahogy egyre több nemzet érti meg, hogy az atomenergia milyen szerepet játszhat az energiabiztonság és a szén-dioxid-mentesítési célok elérésében, úgy nő az atomenergia globális támogatottsága” – tette hozzá.

A NAÜ a maga részéről saját „Atoms4Climate” pavilonnal is jelen lesz a COP28-on, ahol elmondása szerint „bemutatják, hogy a nukleáris technológia és tudomány hogyan kezeli az éghajlatváltozás enyhítésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a kettős kihívását”.

Az atomenergiának a fenntarthatóbb jövő megteremtésében játszott szerepe régóta erős érzelmeket vált ki – a támogatók és a kritikusok körében egyaránt. (Fotó: Canva)

Nagy vita

Annak jeleként, hogy a téma körüli vita mennyire polarizáló lehet, ebben a hónapban a német jobbközép Kereszténydemokrata Unió vezetője azt fájlalta, hogy országa az utolsó három erőmű 2023 áprilisában történő bezárása után eltávolodik az atomenergiától.

„A német kormány olyan döntést hozott, amely véleményünk szerint teljesen rossz, stratégiai hiba volt, hogy kiszállt az atomenergiából” – mondta Friedrich Merz a CNBC-nek. Merz – akinek pártja nem tagja az Olaf Scholz kancellár vezette kormánykoalíciónak – azt mondta, hogy ahelyett, hogy csak a szél- és napenergiára összpontosítanánk, „minden energiaforrást” ki kell használni.”Az energiaellátás – az ország, az iparunk számára – döntő fontosságú a versenyképességünk szempontjából” – folytatta.

A német kormány magas rangú személyiségei nem osztják Merz álláspontját.

„Az atomenergia fokozatos kivezetése biztonságosabbá teszi hazánkat; végső soron az atomenergia kockázatai ellenőrizhetetlenek” – mondta áprilisban Steffi Lemke, Németország környezetvédelmi és nukleáris biztonságért felelős szövetségi minisztere. „Kihívásokkal teli évtizedek állnak előttünk, mielőtt biztonságosan és felelősségteljesen megszabadulhatunk nukleáris örökségünktől. Az utolsó három atomerőmű leállítása azonban új korszakot nyit az energiatermelésben” – tette hozzá később.

Az atomenergia a november 30-án kezdődő dubaji COP28 csúcstalálkozó egyik legégetőbb témája. (Fotó: Canva)

Ezt a fajta elemzést – miszerint a nukleáris energia nem megoldás – olyan környezetvédelmi szervezetek is osztják, mint a Greenpeace.

„Az atomenergiát az energiaproblémáink megoldásaként hirdetik, de a valóságban bonyolult és rendkívül drága a megépítése” – olvasható a honlapon. „Emellett hatalmas mennyiségű veszélyes hulladékot is termel.”

„A megújuló energia olcsóbb és gyorsan telepíthető” – teszik hozzá. „Az akkumulátoros tárolással együtt képes megtermelni a szükséges energiát és csökkenteni a kibocsátásunkat.”

Míg Németország – Európa legnagyobb gazdasága – eltávolodott az atomenergiától, más országok bővíteni kívánják kapacitásaikat. Ezek közé tartozik az Egyesült Királyság, amely azt mondja, hogy 2050-ig akár 24 gigawattot szeretne szállítani, és Svédország, amely új reaktorok építését tervezi. Franciaország, az atomenergia egyik főszereplője, szintén tervezi reaktorai számának növelését.

Az energiapiacokra még mindig hatással vannak az Ukrajna 2022. februári teljes körű orosz inváziója okozta sokkok, és az atomenergiáról szóló viták nem fognak egyhamar megszűnni.

„A mai globális energiaválság közepette az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése vált a legfontosabb energiabiztonsági prioritássá” – jegyezte meg a Nemzetközi Energiaügynökség, amelyet sokan az energiaátalakítás vezető tekintélyének tartanak. „Nem kevésbé fontos az éghajlati válság: az üvegházhatású gázok nettó nulla kibocsátásának elérése az évszázad közepére megköveteli a villamosenergia-termelés és a hőtermelés gyors és teljes szén-dioxid-mentesítését. A 32 országban működő, mintegy 413 gigawatt (GW) kapacitással rendelkező atomenergia mindkét cél eléréséhez hozzájárul azzal, hogy évente 1,5 gigatonna (Gt) globális kibocsátást és 180 milliárd köbméter (bcm) globális gázszükségletet kerül el” – tették hozzá.

Kiemelt kép forrása: Canva