Ez a módszer csökkenti a szükséges műtrágya mennyiségét is, amely az egyik legdrágább mezőgazdasági inputanyag – írja az Euronews. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a magas indítási költségek és bizonyos termesztési korlátok korlátozhatják a széles körű alkalmazást az afrikai országban.
A talaj nélküli mezőgazdaság – más néven hidroponika – a növények termesztését jelenti tápanyagban gazdag vízzel, talaj nélkül, szigorúan ellenőrzött üvegházakban. Talaj nélküli szubsztrátokat, például homokot, kavicsot, agyagot, habot vagy szivacsot használnak a növények gyökereinek támogatására. Bizonyos esetekben halakkal teli akváriumokat csatlakoztatnak a rendszerhez, hogy a tápanyagdús állati hulladékot a növényekhez juttassák. A WWF 2020-as jelentése szerint a hidroponika a hagyományos termesztéshez szükséges vízmennyiség mindössze 10 százalékát használja fel. Emellett csökkenti az erdőirtást és minimalizálja a növényvédő szerek használatát.
A vízhiány és a csökkenő termőföldek közepette néhány egyiptomi kistermelő áttér a talaj nélküli gazdálkodásra. (Fotó: Canva)
Egyiptomban a Plug’n’Grow mezőgazdasági startup cég talaj nélküli mezőgazdasági megoldások széles választékát kínálja a termelőknek.
Ez alapvető fontosságú egy vízhiánnyal küzdő országban, és gazdasági előnyökkel is jár, mivel a szükséges műtrágyák közel 60 százalékát megtakarítja.
„Minden termelő számára a műtrágya az egyik legdrágább mezőgazdasági inputanyag, különösen azóta, hogy az áraik az elmúlt három-négy évben folyamatosan emelkedtek” – mondta El Said.
A Plug’n’Grow egyike annak a számos agrártechnológiai vállalkozásnak, amely az elmúlt években Egyiptomban megjelent, és a mezőgazdaság e formáját népszerűsíti. Az ENSZ szerint Egyiptomnak éves vízhiánnyal kell szembenéznie. Várhatóan 2025-re vízhiányosnak minősül majd az éghajlatváltozás és egy Etiópia által nemrégiben épített gát miatt, amelyet a Nílus, Egyiptom fő édesvízforrásának egyik fő mellékfolyóján építettek. Eközben a szántóföldek aránya, amely Egyiptom kevesebb mint 5 százalékát teszi ki, az urbanizáció miatt egyre csökken. A fennmaradó 95 százalék sivatag.
Az ökológiai előnyök mellett a hidroponika gyorsabb növekedést és nagyobb termést ígér.
Egyiptom a világ egyik legnagyobb búzaimportőre, mivel a több mint 70 millió egyiptomi számára továbbra is a kenyér a fő alapélelmiszer. Az elmúlt években a búzaellátási láncok megszakadása, amely Oroszország ukrajnai teljes körű inváziójához kapcsolódik, rávilágított Egyiptom globális sokkokkal szembeni sebezhetőségére, és súlyosbította az élelmiszer-biztonság hiányát.
Zayed szerint a hidroponika előnyei ellenére nem használható stratégiai fontosságú növények termesztésére.
„Az olyan növényeknél, mint a búza, a rizs, az árpa vagy a kukorica, nem gyakori a talaj nélküli mezőgazdasági megoldások alkalmazása. A hidroponikát csak leveles zöldségek és néhány egyszerű zöldség termesztésére használják” – mondta.
A talaj nélküli mezőgazdaság másik kihívását a magas induló költségek. El Said szerint egy kereskedelmi hidroponikus gazdaság induló tőkéje közel 3,5 millió egyiptomi font, azaz több mint 100 000 euró.
Zayed szerint azonban „ezzel a módszerrel elkerülhető számos olyan probléma, amellyel a hagyományos mezőgazdaság jár, mint például a talajból terjedő betegségek, a talaj sótartalma, a kiszáradás és a magas hőmérséklet”.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
