Az üzemanyagcella nem mai találmány, az első működő példányát 1838-ban építették. Az 1960-as években igen komoly jövőt jósoltak neki, mivel az Apollo program előtt használt, Gemini űrhajókban is nagy sikerrel alkalmazták.
Autós téren a műfaj egyik élharcosa a General Motors, a számos márkát futtató világcég 1960-as évek óta foglalkozik az üzemanyagcellával. Akkoriban ők is szépnek látták a jövőt, de valami miatt sok évtizedig csend honolt a hidrogén körül. A GM – a Hondával ezen téren – 2013 óta dolgozik együtt.
A Honda sem ma kezdte a műfajt. A japán márka abban világelső, hogy az FCX Clarity típusuk volt az első, bárki által lízingelhető hidrogén üzemű személyautó 2008-ban. Ezt a típust használta az Oscar díjas Jamie Lee Curtis is. Mielőtt a japánok autós terveire rátérnénk, térjünk vissza az űrbe, azaz inkább a Holdra.
Az utóbbi időben valami megváltozott hidrogén fronton, mert a BMW mellett a Honda is komoly lépéseket jelentett be az üzemanyagcella területén. (Fotó: Honda)
A pörgős benzinmotorjairól és élénk hibridrendszeréről híres márka, három évtizede fejleszti a hidrogéntechnológiát. Ez a tapasztalat hozta azt a felkérést, ami a japán űrügynökségtől érkezett. A JAXA is részese az Artemis programnak, aminek célja a Holdon létrehozandó bázis, ami nagyban elősegíti a Mars későbbi meghódítását.
A Hondának fontos a szerepet szántak ebben a programban. Az általuk kifejlesztett technológiák segítségével az űrhajókat és a holdi bázisokat látják majd el árammal, vízzel, hidrogénnel és oxigénnel. Mindez körforgásos rendszerben történik.
Ennek az egyik eleme, hogy napenergiával – és a nagy nyomáskülönbség kihasználásával – termelt áram segítségével vizet bontanak oxigénre és hidrogénre, azaz elektrolizálást hajtanak végre. Az üzemanyagcella pedig abban segít, hogy vizet és elektromosságot állítson elő. Ez a program 2020-ban indult útjára, és lassan kézzel fogható „terméke” lesz a hondás szakemberek munkájának.
A JAXA is részese az Artemis programnak, aminek célja a Holdon létrehozandó bázis, ami nagyban elősegíti a Mars későbbi meghódítását. (Fotó: Honda)
Korábban már írtunk a japán vállalat hidrogénes megoldásairól, amelyek között megtalálható volt a földgázból kinyert, otthon használatos hidrogén töltőállomás is. A napenergia és a hidrogén párosával működő energia központ szintén érdekes fejlesztés.
Jövőre több újdonságot is piacra dobnak, az Egyesült Államokban például kijönnek az ottani CR-V üzemanyagcellás kivitelével. Ez pont egybe vág a BMW terveivel: a bajorok az X5 üzemanyagcellás kivitelét tesztelik gőzerővel és egy kis szériát is az utakra engedtek belőle. A bajorok a Toyotával együttműködve, a testes SUV-k hajtásában szintén nagy jövőt látnak a gyorsan tankolható zöld hidrogénben.
Legalább ilyen izgalmas, hogy a Honda 2025 körül dobja piacra a következő generációs üzemanyagcelláját. A bárki által megvásárolható és sorba köthető cellával az a cél, hogy az élettartama a duplája legyen, miközben a harmadára csökkentik az előállítási költségeit. Az első időkben évente 2000 darabot szeretnének értékesíteni belőle, amit 2030-ra felfuttatnának 60 ezer db/éves szintre. A celláknak négy fő felhasználási területet szánnak.
Az egyik a haszonjárművek, ezen a téren az Isuzuval dolgoznak együtt. A másik ágat a kínai Dongfenggel való együttműködés jelenti, ahol a teherautók közúti tesztelése nemsokára elkezdődik. Ezen a téren az elérendő cél, hogy a mai dízelmotorok árszintjére levinni az üzemanyagcellák gyártási költségeit.
Legalább ilyen izgalmas, hogy a Honda 2025 körül dobja piacra a következő generációs üzemanyagcelláját. (Fotó: Honda)
A következő felhasználási területet a nagyon komoly energiaigénnyel működő számítógépes adatközpontok jelentik. Itt kiegészítő, biztonsági áramforrásnak is szánják az üzemanyagcellákat, de zöld energiával működő energiaközpontokként is számítanak rá. A témába vág még a lakások, kisebb háztömbök energiával történő ellátása. A személyautós felhasználást már említettük, a negyedik terület az építőipari gépeknél történő használatuk. Ezen a téren, szintén fényes jövőt jósolnak a hidrogénnel működő üzemanyagcella alkalmazásának.
Kiemelt kép forrása: Canva
Benedek Attila
