A megújuló energiakapacitás megháromszorozása 2030-ig, a kibocsátások gyors csökkentése és a létfontosságú éghajlat-politikai finanszírozás biztosítása. A COP28 szalagcímei jelzik, hogy mekkora változásra van szükség a bolygó jövőjének védelméhez. Ahhoz azonban, hogy ezt a változást véghezvigyük, olyan emberekre van szükségünk, akiket felkészítettünk a megvalósításhoz elengedhetetlenül szükséges munkakörök ellátására – írja az Euronews.
A több mint egymilliárd felhasználó adataihoz hozzáférve a LinkedIn közösségi oldal a múlt hónapban közzétett egy jelentést, amely azt vizsgálta, hogy hol tartunk a munkaerő átalakításában. A jelentés figyelmeztetett, hogy a „jelentős fenntartható készséghiány” veszélyezteti a zöld átmenet terén elért eredményeket. A LinkedIn társalapítója, Allen Blue szerint pedig kifutunk az időből, hogy ezt a zöld készséghiányt felszámoljuk.
Amikor a zöld munkahelyekre gondolunk, általában az éghajlatvédelmi intézkedésekre – például a megújuló energiaforrások telepítésére vagy a vízminőség biztosítására – asszociálunk.
Szerinte nem csak azokról van szó, amelyek nyilvánvalóak – a legtöbb munkahelyen a közeljövőben valószínűleg szükség lesz bizonyos zöld készségekre.
„Szerintünk a munkahelyek több mint 50 százaléka úgy fog átalakulni, hogy a készségportfóliójuk részeként tartalmazni fog néhány zöld készséget.”
Egyre több vállalat keresi a zöld készségekkel rendelkező munkatársakat, és a „zöld munkaerő-felvétel” – ahogy a LinkedIn jelentése nevezi – mintegy 25 százalékkal nőtt más iparágakkal összehasonlítva. Elektromos járművek gyártása, akkumulátorok, zöld technológiák – mindezek bővülnek, ami Blue szerint nagyszerű.
„A probléma azonban az, hogy a zöld készségekkel rendelkező emberek száma Európában továbbra is körülbelül minden nyolcadik, illetve minden kilencedik emberből egy” – magyarázza, és ez a szám évente csak körülbelül kilenc százalékkal nő. Ez nem elég ahhoz, hogy lépést tartson a kereslettel.
A társadalmunk zöldebbé tételéhez szükséges készségekkel rendelkező emberek nélkül a COP28-on tett valamennyi jelentős átalakítási ígéret megvalósítása sokkal lassabban fog haladni, mint ahogyan az szükséges lenne.
Egyre több vállalat keresi a zöld készségekkel rendelkező munkatársakat. (Fotó: Canva)
„El kell kezdenünk azon gondolkodni, hogy az átállási terveink részeként hogyan foglaljuk bele a hirdetésekbe, hogy az emberek rendelkezzenek az átálláshoz szükséges készségekkel” – mondja Blue.
Szerinte három főszereplő van annak biztosításában, hogy elegendő zöld készséggel rendelkező ember álljon rendelkezésre a munka elvégzéséhez.
Az elsők a munkaadók, mivel a munka elkerülhetetlenül azokra a vállalatokra hárul, amelyek szélerőműveket létesítenek, javítják az elektromos hálózatokat és az átálláshoz kapcsolódó egyéb erőfeszítéseket.
A potenciális területek listája végtelen, de az embereket alkalmazó vállalatoknak kell majd felmérniük, hogy az illetők készen állnak-e a munkára. A hiányosságok betöltése pedig azt jelentheti, hogy egy kicsit másképp kell gondolkodniuk arról, hogy kit és hogyan vesznek fel – magyarázza Blue.
Blue ismét a Szilícium-völgy kezdeti időszakához hasonlítja, amikor nem volt elég mérnök, és a vállalatoknak rendkívül kreatívnak kellett lenniük abban, hogyan képezzék ki az embereiket. Intenzív képzési programok a meglévő alkalmazottak számára és gyakornoki programok például. A zöld készségek fejlesztése érdekében a sikeres cégeknek ugyanezt kell tenniük, hogy felkészüljenek a zöld átállásra – mondja.
A következő legnagyobb szereplők a befektetők. Blue szerint az átállás sikerének kulcsa, hogy felelősségük van abban, hogy a környezetvédelmi projektek, amelyekbe befektetnek, megtérüljenek, mivel mások pénzét fektetik be. Mint minden befektetésnél, a kockázat is nagy tényező.
„Amikor zöld projekteket látnak, gyakran kockázatot látnak” – mondja – „A kockázat egyik formája az, hogy nincs képzett munkaerő a projektben való tényleges munkavégzéshez”.
Annak megértése, hogy ők hogyan látják a kockázatot, alapvető fontosságú ahhoz, hogy az egész folyamat működjön. Ha a befektetők pénzt tesznek félre a képzés biztosítására, az egyrészt csökkentheti ezt a kockázatot, másrészt elkezdheti a zöld készségek terén mutatkozó hiányosságok felszámolását.
A harmadik és talán legfontosabb csoport a kormányok. Világszerte minden ország másképp kezeli a készségfejlesztést. Egyesek sokkal jobban csinálják, mint mások. Blue szerint gyakran mutatnak Németországra, Svájcra és Ausztriára, mint olyan helyekre, ahol jól működik a készségfejlesztés. De mindenkinek más a módszere – ugyanaz a megközelítés nem fog mindenhol működni.
A LinkedIn jelentése azt is megállapította, hogy kialakulóban van a „zöld plafon”, a nők mind a zöld készségek, mind a zöld munkahelyek terén alulreprezentáltak.
A nők 90 százalékának nincs egyetlen zöld készsége vagy zöld munkatapasztalata, míg a férfiak 16 százalékának van legalább egy zöld készsége – áll a jelentésben. A nemek közötti különbség a vezetői pozíciókban is tapasztalható: a magas szintű felsővezetőknek mindössze 20 százalékát, a zöld iparágakban dolgozó felsővezetőknek pedig 21 százalékát teszik ki a nők. Ez is egy olyan feladat, amelyet a kormányok tudnak a legjobban megoldani azzal, hogy gondoskodnak arról, hogy a képzés igazságos módon történjen, és minden csoportot azonos szintre hozzon.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
