Az Északi-tenger menti bizonytalan helyzete ellenére Rotterdamot a világ egyik legbiztonságosabb deltavárosának tartják – írja az Euronews. A Maeslantkering nevű viharárhullám-gáttól kezdve az úszó irodákig Rotterdam számos megoldást tervezett polgárai árvíz- és klímavédelmére.
Ezeknek a megoldásoknak van egy másik, kevésbé ismert funkciója is: Hollandia „vízdiplomáciai” erőfeszítéseinek fellendítése és a holland mérnöki cégek számára üzletszerzés.
A város vízügyi szakértelme eljutott a dubai COP28 klímakonferenciára, ahol Ahmed Aboutaleb, Rotterdam polgármestere találkozott a város más képviselőivel. Az Euronews beszélgetett a polgármesterrel, hogy többet megtudjunk a város vízgazdálkodással kapcsolatos stratégiai céljairól.
„A vízgazdálkodás szükségszerűség Rotterdamban” – magyarázta Aboutaleb. „A város 85 százaléka akár hét méterrel a tengerszint alatt fekszik. Rotterdamnak alkalmazkodnia és beruháznia kell a „túléléshez”, és ebben az összefüggésben nagyra értékeljük a nemzetközi tudáscserét.”
Az ilyen tudáscserék közül a legjelentősebb a C40 városok hálózata. Közel 100 város polgármestere osztja meg egymással a legjobb gyakorlatokat a kibocsátás csökkentésére és a közösségek védelmére az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
2023 novemberében a hálózat létrehozta a Water Safe Cities Acceleratort (Vízbiztonságos városok gyorsítóprogramja). 16 város, köztük Rotterdam, Buenos Aires és New York vállalta, hogy 2027-ig átfogó korai előrejelző rendszerekkel és szilárd vészhelyzeti intézkedési tervekkel védi meg a legveszélyeztetettebb közösségeit az áradásoktól és az aszálytól.
A C40-en belül Rotterdam vezeti a deltavárosok hálózatát, amely kifejezetten a földrajzilag veszélyeztetett városok számára kidolgozott megoldásokra összpontosít. A polgármesterek megvitatják az olyan vízgazdálkodási kérdéseket, mint a tengerszint emelkedése vagy a part menti áradások, és kicserélik ötleteiket.
A holland város világhírű az árvíz elleni védekezéséről. (Fotó: Canva)
A COP28-on Rotterdam városa együttműködött a holland infrastruktúra- és vízügyi minisztériummal a városi éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség előmozdítása érdekében. Az Egyesült Arab Emírségekben Aboutaleb találkozott az egyik tartomány, Fujairah környezetvédelmi hatóságának vezetőjével is, hogy olyan kérdéseket vitassanak meg, mint például a kikötő tűzbiztonsága.
Rotterdamban található Északnyugat-Európa legnagyobb ipari klasztere, a rotterdami kikötő. Öt olajfinomító, egy LNG-terminál, különböző vegyipari vállalatok és egy szénátrakó otthona, a kikötő a holland CO₂-kibocsátás 16-20 százalékát bocsátja ki. A kikötő néhány évtizede nem próbál versenyezni a világ nagyobb kikötőivel a volumen tekintetében, ehelyett a speciális tudás exportjára összpontosít. Az energetikai átállás az egyik legígéretesebb lehetőségnek bizonyul, a kikötő most tanfolyamokat szervez, és otthont ad a Hidrogén Világtalálkozónak.
A Rotterdami Kikötői Hatóság többségi érdekeltjeként az önkormányzat „ki akarja venni a részét az éghajlati célok teljesítésében, a helyi gazdaság megújításában és Európa energiabiztonságának növelésében” – magyarázza Aboutaleb. „Közösen dolgozunk azon, hogy a fosszilis tüzelőanyagok jelenlegi felhasználásának és átmenő forgalmának kiváltására zöld villamos energián, hidrogénen és körkörös szénen alapuló értékláncokat alakítsunk ki”.”
A rotterdami tevékenység a holland „vízdiplomácia” jelentős részét képezi, amely arra irányul, hogy egy országot nemzetközi szinten vízügyi szakértőként pozícionáljon, és mint ilyen, szerepet játsszon a vízkészletekkel kapcsolatos konfliktusok csökkentésében.
A Holland Külügyi Kapcsolatok Intézetének Clingendael nevű agytrösztje 2011-es jelentésében a vízdiplomáciát külpolitikai résként javasolta. Hollandia 2015 óta rendelkezik vízügyi nagykövettel, vagyis a nemzetközi vízügyi ügyekért felelős különmegbízottal. Henk Ovink feladata, hogy globális kapcsolatokat építsen ki a kormányok, a multilaterális szervezetek, a magánszektor és a nem kormányzati szervezetek között a vízzel kapcsolatos kérdések tudatosítása érdekében.
Rotterdam ad otthont az alkalmazkodással foglalkozó globális központnak, amely a világ első úszó irodájában horgonyoz. Tavaly itt rendezték meg az afrikai alkalmazkodási csúcstalálkozót, amelyen afrikai államfők és multilaterális szervezetek vezetői vitatták meg a kontinens éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozási igényeit.
Aboutaleb megnyitó beszédében Rotterdamot „az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás élő laboratóriumaként, a világ számára bemutatóhelyként” mutatta be.
Rotterdamban található Északnyugat-Európa legnagyobb ipari klasztere, a rotterdami kikötő. (Fotó: Canva)
Hollandia vízügyi szakértőként való pozicionálásából származó gazdasági előnyök jelentősek, és ebben Rotterdam ismét nagy szerepet játszik.
„Rotterdam nemzetközi politikai kerete a kereskedelem és a beruházások ösztönzésére összpontosít” – mondta Aboutaleb polgármester. „Tekintettel ezekre a szakpolitikai célokra, a város nemzetközi tevékenységei során a vízügyi ágazatban is igyekszik együttműködni a vállalkozásokkal és a tudásintézetekkel.”
A város által az éghajlatváltozással kapcsolatban bemutatott minden megoldásnak kettős funkciója van: védi és népszerűsíti a várost. Jeroen Kramer, a Maeslantkering viharhullám-gát melletti látogatóközpont szóvivője szerint minden alkalommal, amikor a világon valahol vízzel kapcsolatos természeti katasztrófa történik, hamarosan megjelenik egy külföldi delegáció az adott országból.
Ez a holland mérnöki cégeknek kedvez. Néhány évvel azután, hogy Rotterdam támogatásával kidolgozta első klímaadaptációs stratégiáját, a vietnami Ho Si Minh-város köz- és magánszféra közötti partnerséget kezdeményezett az árvízvédelemmel kapcsolatban. Egy holland cégekből álló konzorcium, köztük a Royal HaskoningDHV, a Van Oord és a CDR International B.V. feladata volt, hogy üzleti tervet dolgozzon ki a város számára.
2018-ban a holland gazdasági misszió Vietnamban és Malajziában nagyrészt a vízgazdálkodásra és az ellenálló képesség kiépítésére összpontosított. A misszió brosúrája azzal büszkélkedett, hogy Hollandia rendelkezik „a világ legjobb vízi közlekedési infrastruktúrájával”. A misszióhoz mintegy 40 vállalat csatlakozott, köztük a holland vízügyi óriások, a Boskalis és a Van Oord, valamint a rotterdami kikötői hatóság.
A Van Oordnak van egy fióktelepe az Egyesült Arab Emírségek Fujairah tartományában, amellyel Rotterdam régóta együttműködik a vízgazdálkodás, az energiaágazat és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén. A vállalat régóta dolgozik a térségben megvalósuló projekteken.
Rotterdam vízgazdálkodási erőfeszítései mégis ironikusak a városnak a rotterdami kikötőhöz fűződő szoros kapcsolatai fényében. Többségi részvényesként az önkormányzat 2022-ben mintegy 92,6 millió euró osztalékot kapott. Ez elég lenne a város összes jelenlegi éghajlat alkalmazkodási tevékenységének finanszírozására, mint például a Rotterdams Weerwoord városi éghajlat alkalmazkodási program vagy a szennyvízhálózat megerősítése, és még mindig maradna pénz.
A kikötő kiterjedt üvegházhatásúgáz-kibocsátása felveti a kérdést, hogy nem lett volna-e jobb, ha az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás helyett először a kibocsátások mérséklésére összpontosítanak. Különösen azért, mert a kikötői területek többsége nem fekszik három méternél magasabban a tengerszint felett.
„A város és a kikötő együtt dolgozik az éghajlathoz való alkalmazkodás témáján is” – mondja Aboutaleb. „A kikötői hatóság például a várossal szoros együttműködésben területalapú éghajlatadaptációs stratégiákat dolgozott ki. Ily módon előre jelezzük a kikötő területére vonatkozó hosszú távú tengerszint-emelkedést.”
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
