Míg az olyan kifejezések, mint a dekarbonizáció és a nettó nulla a mindennapi köznyelv részévé váltak, ez nem mindig volt így – írja az Euronews. Ha elismerjük, hogy milyen messzire jutottunk az elmúlt évtizedben, láthatjuk, hol értünk el eredményeket – és hol maradunk le. A remény nem veszett el. Egy új tanulmány szerint a Párizsi Megállapodás 2015-ös aláírása óta öt jelentős változás történt.
A német NewClimate Institute nonprofit szervezet tanulmánya szerint a napenergia kiépítésétől az elektromos mobilitásig ötféleképpen haladunk a helyes irányba.
Egy évtizeddel ezelőtt a társadalomnak csak egy része volt érdemben tudatában az éghajlatváltozásnak. Ez az elmúlt években gyökeres változáson ment keresztül. A BBC 2014-ben a világ 17 országára kiterjedő felmérése azt mutatta, hogy a válaszadók 40 százaléka komoly problémaként érzékelte az éghajlatváltozást. Ez a szám 2020-ra 60 százalékra emelkedett.
Az UNDP és az Oxfordi Egyetem által 2021-ben 50 országban végzett szélesebb körű „Népek éghajlati szavazása” még határozottabb változást mutatott.
Kelet-Európában és Közép-Ázsiában a válaszadók 85 százaléka globális vészhelyzetnek tekintette az éghajlatváltozást. A nyugat-európaiak és az észak-amerikaiak 72 százaléka értett egyet, az arab államokban élők 64 százaléka, Latin-Amerikában, a Karib-térségben és a csendes-óceáni térségben 63 százalék, a Szaharától délre fekvő afrikai országokban pedig 61 százalék.
A kérdés ma már világszerte a közbeszéd és a politikai diskurzus középpontjában áll. Az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos növekvő médiamegjelenések, valamint az oktatásban való szerepeltetésük révén a polgárok ismeretekkel rendelkeznek az okokról és a hatásokról.
A világ azon részein, amelyek már most is érzik az éghajlatváltozás hatásait, a tanulási folyamat sokkal meredekebb volt. Az éghajlati tiltakozások és a társadalmi mozgalmak erősödésével azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormányokra és a vállalkozásokra, hogy tegyenek lépéseket. Ahol pedig kudarcot vallanak, ott a felelősségre vonás tudományának fejlődése lehetővé tette, hogy a bíróságon felelősségre vonják őket az éghajlattal kapcsolatos peres eljárásokon keresztül. 2023-ban például portugál fiatalok, egy brit környezetvédelmi jótékonysági szervezet és Greta Thunberg svéd aktivista bíróság elé vitték országukat.
Egy évtizeddel ezelőtt a társadalomnak csak egy része volt érdemben tudatában az éghajlatváltozásnak. (Fotó: Canva)
A kormányoktól a nagyvállalatokig mindenütt jelen vannak a nettó nullás célok. De 2015-ben még csak egy ország – Bhután – tűzött ki ilyen célt.
Mostanra több mint 90 ország, a globális kibocsátás közel 80 százalékát képviselő ország csatlakozott ehhez.
A múltban a szakpolitikai viták középpontjában a fokozatos kibocsátáscsökkentés és az ágazatok és országok közötti kompromisszumok álltak – jegyzi meg a NewClimate Institute. A teljes mértékben szén-dioxid-mentes gazdaság azonban ma már általános elképzelés, beleértve a globális déli országokat is.
Bár még hosszú út áll előttünk ahhoz, hogy elérjük ezeket a csökkentéseket és a 1,5 Celsius-fokos határértéket, az előre jelzett kibocsátási görbe ellaposodott.
A 2015-ös előrejelzések szerint a hőmérséklet 2100-ig 3,6-3,9 Celsius-fokkal emelkedik. Mára ez az előrejelzés 2,7 Celsius-fokra csökkent.
A Párizsi Megállapodás előtt az éghajlatváltozás a befektetők és a vállalkozások körében hiánypótló téma volt. Most már nyomás nehezedik rá, hogy komoly fenyegetésként ismerjék el.
Számos vállalat már beszámol az éghajlatra gyakorolt hatásairól, és közzéteszi azokat – egyesek még törvényileg is kötelesek erre. Miközben igyekeznek javítani a hitelességükön, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású lehetőségek egyre népszerűbbek, és a zöld innovációk a hagyományos üzleti modellek megváltoztatására ösztönöznek.
A fenntartható befektetések iránti kereslet növekszik. A PwC szerint 2021-ben a vagyonkezelők 84 százaléka világszerte arról számolt be, hogy fenntartható befektetési stratégiákat hajt végre vagy értékel, szemben a három évvel korábbi mintegy 53 százalékkal.
Mivel a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás decemberben a COP28 konferencián megpecsételődött, az átállási kockázat miatt a finanszírozás a szennyező energiaforrásoktól a megújuló energiaforrások felé tolódik.
Mivel a polgárok és a kormányok egyre inkább ráéreznek a zöldmosási kampányokra, a vállalatoknak egyre nehezebb a szemünk elől téveszteniük a dolgokat. Azok számára, akik mégis megpróbálják, egyre nagyobb kockázatot jelentenek az éghajlatváltozással kapcsolatos perek.
A napenergiától az elektromos mobilitásig egy tanulmány több okunk is van, hogy bizakodóak legyünk az éghajlattal kapcsolatban. (Fotó: Canva)
A múltban a megújuló energiaforrások nem tudtak versenyezni a fosszilis tüzelőanyagokkal sem a költségek, sem a kínálat tekintetében. Ez az elmúlt években megváltozott. Az energiarendszerek rugalmas, decentralizált modellekre állnak át, amelyekben a szél-, nap- és vízenergia is szerepet kap.
Az átállás sebessége meghaladta a várakozásokat: az IPCC szerint a napenergia, a szárazföldi és tengeri szélerőművek költségei az elmúlt 10 évben 60-90 százalékkal csökkentek. Az új megújuló energiaforrások ma már a világ 90 százalékában olcsóbbak, mint az új fosszilis tüzelőanyagok.
A fosszilis tüzelőanyagokba fektetett minden egyes 1 dollár (0,91 euró) után 1,70 dollárt (1,55 euró) költenek tiszta energiára. Öt évvel ezelőtt ez az arány 1:1 volt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint.
Az elektromos autóktól a hőszivattyúkig a villamosítás a világ dekarbonizációs stratégiájának központi elemévé vált. A belsőégésű motorral hajtott gépkocsikat több országban és régióban, köztük az Európai Gazdasági Térségben (EGK), Kanadában, Chilében és az USA több államában fokozatosan kivonják a forgalomból – ez a politika egy évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna.
Az elektromos járművek töltőpontjain, a megfizethetőségen és az utakon közlekedő autók számán még mindig dolgozni kell. Az akkumulátortárolás terén elért eredmények azonban kezdik felszámolni ezeket az akadályokat. Az elmúlt 10 évben a lítium-ion akkumulátorok kereskedelmi szempontból életképessé váltak – 80 százalékkal csökkent az áruk.
A hőszivattyúk segítenek otthonaink szén-dioxid-mentesítésében, a pénzügyi ösztönzőknek köszönhetően, amelyek ma már több mint 30 országban elérhetőek, amelyek a jelenlegi globális fűtési igény több mint 70%-át fedezik. Az európai eladások 2013 és 2022 között 38 százalékkal nőttek. A hőszivattyúkat egyre gyakrabban tesztelik ipari környezetben is.
Az innováció és a beruházások a „nehezen csökkenthető” ágazatok, például a hajózás és a nehézipar szén-dioxid-mentesítését is segítik. A hidrogénacél, az elektromos hajók és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok a legnagyobb fejlesztések közé tartoznak.
Mindezen eredmények ellenére „maga az éghajlati válság egyre sebesebb ütemben gyorsul” – állítják a tanulmány szerzői. Ez rávilágít arra, hogy sürgősen növelni kell e pozitív fejlemények lendületét.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
