Az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata (C3S) által december elején közzétett adatokból kiderült, hogy júniustól novemberig minden hónap globális melegrekordot döntött – írja az Euronews. A tudósok fizikai bizonyítékok, például a sarki jég és a fa évgyűrűk felhasználásával rekonstruálták a hőmérsékleti rekordokat, és kimutatták, hogy valószínűleg 2023 lesz a legmelegebb az elmúlt 125 000 évben.
Ha a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatású gázok továbbra is felhalmozódnak a légkörben, a C3S tudósai arra figyelmeztetnek, hogy a hőmérséklet tovább fog emelkedni – a halálos hőhullámok és aszályok kockázatával együtt.
Számos, a szélsőséges hőhullámokra érzékeny város vészhelyzeti intézkedési terveket dolgozott ki a lakosság védelmére. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a lépések nem biztos, hogy elegendőek lesznek egy olyan világban, amely folyamatosan hőrekordokat döntöget és az egyenlőtlenségek elmélyülnek.
A hőségre való felkészültség általában javult az évek során, ahogy az előrejelzések pontosabbá váltak. A meteorológusok, újságírók és kormányzati tisztviselők is elkezdtek arra összpontosítani, hogy felhívják a figyelmet a közelgő veszélyre. De ami az egyik városban működik, az egy másik városban nem biztos, hogy ugyanolyan hatékony.
2023 a valaha feljegyzett legmelegebb év. (Fotó: Canva)
Európa-szerte a városok és az országok intézkedéseket hoztak a lakosság riasztására és védelmére a szélsőséges időjárás idején. Franciaországban hőségriasztási rendszert vezettek be, miután 2003-ban egy hosszan tartó hőhullám a becslések szerint 15 000 ember halálát okozta – sokan közülük idős emberek voltak, akik városi lakásokban és légkondicionálás nélküli otthonokban éltek. A rendszer nyilvános közleményeket tartalmaz, amelyek a folyadékpótlásra szólítják fel az embereket. Az év elején Németország új kampányt indított a hőhullám okozta halálesetek ellen, amelyet – mint mondta – a francia tapasztalatok inspiráltak.
Párizsban az 50°C-os jövőtől való félelem arra késztette a francia fővárost, hogy zöldterületeket alakítson ki. A város ikonikus cink tetőszerkezeteit esetleg kevésbé hőelnyelő anyagokra kell cserélni.
Egy másik egyszerű kezdeményezés a spanyolországi Barcelonában született: a tetők fehérre festése, hogy visszaverjék a tűző napot.
Az időjárási szélsőségek magukra az épületekre is hatással vannak. Az Egyesült Királyságban, Londonban például a hosszan tartó szárazság és hőség miatt a történelmi épületek megrepedeznek és megdőlnek, ami rávilágít a szélsőséges hőmérsékleteket figyelembe vevő korszerűsítés szükségességére.
A hőmérséklet emelkedésével a munkaidőt is módosítani kell, hogy megvédjék a dolgozókat a halálos hőmérséklettől. Spanyolország már tett lépéseket a szélsőséges hőség idején a szabadtéri munkavégzés betiltására.
Indiában 2010-ben egy erős, 48 °C feletti hőmérsékletű hőhullám több mint 1300 ember halálát okozta Ahmedabad városában. A város tisztviselői mostanra hőségvédelmi cselekvési tervet dolgoztak ki a helyi lakosság és az egészségügyi személyzet tudatosságának javítása érdekében.
Az 1995-ben Chicagóban egy héten át tartó, 41 °C-os hőhullámot követően, amely több mint 700 ember halálát okozta, az amerikai város sürgősségi hőségvédelmi tervet dolgozott ki. Ezek közé tartozik a lakosság SMS-ben és e-mailben történő figyelmeztetése, majd a legveszélyeztetettebbek összekapcsolása a szükséges segítséggel.
Ladd Keith, az Arizonai Egyetem adjunktusa a baltimore-i Code Red extrém hőségriasztást említi a jól megtervezett riasztórendszer példájaként. A riasztások akkor jelennek meg, amikor az előrejelzés szerint a hőindex 40,5 °C vagy annál magasabb lesz, és olyan dolgokat indítanak el, mint például a szociális szolgáltatások bővítése a hőségkockázatnak leginkább kitett közösségekben.
Más amerikai városokban, például Los Angelesben, Miamiban és Phoenixben már „hőségügyi főfelügyelők” koordinálják a tervezést és a veszélyes hőségre való reagálást.
A 2024-es év várhatóan még melegebb lesz, vajon Európa felkészült-e arra, ami ránk vár? (Fotó: Canva)
Minden városnak megvan a maga egyedi építészete, közlekedése, elrendezése és egyenlőtlensége – mondja Bharat Venkat, a UCLA docense, aki az egyetem Heat Lab nevű, az általa „termikus egyenlőtlenségnek” nevezett problémával foglalkozó laboratóriumát vezeti.
A chicagói halálos hőhullám idején a legtöbb haláleset a szegény és többségi fekete lakónegyedekben történt, ahol sok idős vagy elszigetelt ember szenvedett megfelelő szellőzés vagy légkondicionálás nélkül. A túlterhelt hálózat okozta áramkimaradások csak súlyosbították a helyzetet.
Kate Moretti, az amerikai Rhode Island sürgősségi osztályának orvosa szerint a város kórházai több beteget látnak a hőség idején – olyan betegségek növekedésével, amelyek nem feltétlenül a hőséggel függnek össze, mint például a szívroham, a veseelégtelenség és a mentális problémák.
Klinenberg szerint az Egyesült Államokban az egyes régiókban a nagy keresletre érzékeny elektromos hálózatok, valamint a tartós társadalmi egyenlőtlenségek komoly gondokat okozhatnak a következő évtizedekben. Ez részben azért van így, mert az alapvető társadalmi problémák, amelyek miatt a hőséggel kapcsolatos események halálos kimenetelűek, csak súlyosbodnak. Chicagóban az 1995-ös halálesetek nemcsak a szegény és szegregált városrészekben csoportosultak, hanem kifejezetten az általa „kimerültnek” nevezett városrészekben is, olyan helyeken, ahol az emberek nehezebben gyűlnek össze, és ahol a társadalmi kapcsolatok megromlottak.
Az üres telkek, elhagyott éttermek és rosszul karbantartott parkok azt jelentik, hogy az emberek ritkábban találkoznak, ritkábban látogatják meg egymást.
Hasonlóan Európában is a fogyatékkal élőket aránytalanul nagy mértékben érintette a példátlanul nagy hőség. A Human Rights Watch (HRW) ezért a múlt hónapban felszólította a hatóságokat, hogy nyújtsanak megfelelő támogatást a tudósok szerint a bolygó leggyorsabban melegedő kontinensén.
Venkat úgy véli, hogy a városoknak a munkajogokba, a fenntartható fejlődésbe és más területekre való befektetéssel kellene kezelniük az egyenlőtlenségeket. Ez drágának hangozhat – ki fizeti például, ha egy város megpróbálja javítani az ételszállító teherautókban dolgozó munkavállalók körülményeit? – de Venkat szerint a semmittevés végül többe kerül.
Az Egyesült Államokban Robin Bachin, a Miami Egyetem történészprofesszora és a Polgári és Közösségi Elkötelezettségek Hivatalának alapító igazgatója megjegyzi, hogy a szövetségi kormánynak vannak olyan törvényei, amelyek megvédik a hideg éghajlaton élőket attól, hogy veszélyes körülmények között kikapcsolják a fűtést, de a hűtésre nincs hasonló.
Néhány európai város nyilvános hűtőközpontokat nyitott – a téli melegbankokhoz hasonlóan. Az utcai fák és a zöldterületek is segíthetnek. Egy nemrégiben végzett kutatás kimutatta, hogy több fa ültetésével az európai városokban több mint egyharmaddal lehetne csökkenteni a hőhullám okozta halálesetek számát.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
