„Először is szeretném tisztázni, hogy nem kommentálhatok egy szaúdi döntést, de ez semmiképpen sem értelmezhető félre úgy, hogy ez a kereslet csökkenését jelzi” – mondta Haitham Al Ghais a Reutersnek Dubajban.
A szaúdi kormány január 30-án utasította az Aramco állami olajvállalatot, hogy csökkentse a maximális fenntartható termelési kapacitás célját napi 12 millió hordóra (bpd), ami 1 millió bpd-vel alacsonyabb a 2020-ban bejelentett és 2027-re kitűzött célnál.
Források a Reutersnek elmondták, hogy a királyság legalább hat hónapig készülődött az olajbővítési tervének meglepetésszerű visszafordítására, és ez azon az értékelésen alapult, hogy Szaúd-Arábia többletkapacitásának nagy részét nem sikerült pénzzé tenni.
Szaúd-Arábia a világ legnagyobb olajexportőre és a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének de facto vezetője. Az OPEC októberben közzétett éves kilátásaiban megemelte a világ olajkeresletére vonatkozó közép- és hosszú távú előrejelzését. A World Oil Outlook szerint a világ olajkereslete 2045-re várhatóan eléri a napi 116 millió hordót (bpd), ami mintegy 6 millió bpd-vel magasabb, mint az előző évi jelentésben szereplő érték, és a növekedést Kína, India, más ázsiai országok, valamint Afrika és a Közel-Kelet fogja vezetni.
„A változó narratívák, amelyeket most látunk – a világ számos országa visszafordul, lassít és újragondolja nettó nulla céljait –, további hosszú távú keresletet fognak teremteni az olaj iránt.”
Al Ghais azt is elmondta, hogy nem aggódik Angola decemberben bejelentett kilépése miatt.
Angola december 21-én közölte, hogy kilép az OPEC-ből, ami akkoriban az olajárak esését váltotta ki, és egyes elemzők szerint kérdéseket vetett fel mind az OPEC, mind a szélesebb, OPEC+ szövetség egységét illetően. Al Ghais az országot szívesen látná, ha a jövőben újra csatlakozna. Al Ghais szerint a csoport rugalmasságát tükrözi, hogy az OPEC+, amely az OPEC-et és szövetségeseit – köztük Oroszországot – tömöríti, önkéntes alapon hajtja végre a termeléscsökkentést.
Kiemelt kép forrása: Canva