Az Északi Áramlat 1-2 négy, körülbelül 1200 km hosszú és 1 méter átmérőjű vezetékkel kötötte össze a Balti-tengeren keresztül Oroszországot és Németországot. A vezetékek évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására lettek kiépítve, melynek jelentős részét Németország fogyasztotta volna el, illetve tovább szállították volna Belgiumba, Dániába, az Egyesült Királyságba, Franciaországba, Hollandiába és más országokba. Az Északi Áramlat 1-es vezetékeit 2012-ben üzemelték be, míg a vadonatúj kettes vezetékpárt 2021 szeptemberére építették meg, ám végül soha nem került forgalomba.
Mindkét vezetékpárt a Gazprom építette, az első projekt 51%-át, míg a második 100%-át birtokolja is. A német E.ON 15,5% részesedéssel rendelkezik az első projektből, a szintén német BASF Wintershall 15,5%-kal, a holland Gasunie 9%-kal, a French Engie további 9%-kal.
Ez a projekt összesen 7,4 milliárd eurós beruházásként valósult meg a résztvevő vállalatok és a vezeték útvonalában lévő öt ország közt. A kettes projekt egyetlen részvényese a Gazprom, de a befektetők között találjuk a francia Engie, az osztrák OMV, a holland-brit Shell, a német Uniper nagyvállalatokat. A 10,6 milliárd eurós építkezésekbe számos nyugati cég vállalt szerepet, amíg az amerikai szankciók nem lehetetlenítették el részvételüket. A legalább 50 évre tervezett Északi Áramlat 1 projektet még az Európai Parlament és az Európai Tanács is kiemelt projekt státuszba sorolta, amely egész Európa érdekeit szolgálja.
Az Északi Áramlat 1-2 négy, körülbelül 1200 km hosszú és 1 méter átmérőjű vezetékkel kötötte össze a Balti-tengeren keresztül Oroszországot és Németországot. (Fotó: Canva)
A robbantások 2022. szeptember 26-án történtek dán-svéd felségvizeken, mely során a 80-110 méter mélységben fekvő, négy betonbevonatú acélcsővezetékből három sérült meg. A Gazprom számításai alapján hozzávetőlegesen 800 millió köbméter gáz került először a tengerbe, majd onnan a légkörbe. Ez a mennyiség nagyjából Dánia háromhavi gázszállításának felel meg.
Az ENSZ környezeti tanulmánya megállapította, hogy a három felrobbantott vezeték gázszivárgása a valaha feljegyzett legnagyobb metánkibocsátás volt.
Azt is kimutatták, hogy az összesen három robbanás több száz kilogramm robbanóanyag erejének felel meg, s a kilövellő gáz ereje akár egy rakétaindításához is elegendő lett volna. A svéd hatóságok a merénylet helyszínén talált tárgyakon robbanóanyag nyomokat találtak, így azt meg tudták erősíteni, hogy szándékos szabotázs művelet történt. Németország a tenger alatt azonosított robbanóanyag nyomait pedig megtalálta az Andromeda nevű vitorlás jachton, ez pedig azt a feltételezést szülte, hogy a vitorlás hajót a robbanóanyagok szállítására használhatták. A németek szerint jól képzett búvárok rögzíthették a robbanóanyagot a csővezetékekre.
A német és amerikai sajtó egyes képviselői is arról számoltak be a kiszivárogtatott titkosszolgálati jelentésekre és a hivatalos nyomozásra hivatkozva, hogy az említett jachtot egy ukrán, vagy ukránbarát csoport használhatta. Az amerikai The Washington Post arról tudósított, hogy Roman Cservinszkij, korábbi ukrán titkosszolgálati tiszt irányította a feltételezett végrehajtókat, egy hat fős csapatot – öt férfit és egy nőt.
Míg a német Der Spiegel és a ZDF pedig arról tájékoztatott, hogy ez a bizonyos csoport szeptember 6-án hamis útlevelekkel szállt fel Rostockban az Andromedára, majd szeptember 23-án tért oda vissza.
Szeptember 16 és 18 között egy kis dániai sziget közelében – a robbanás helyszínétől nem messze – észlelték a hajót, majd szeptember 19-én egy rövid kitérőt tett a lengyelországi Kolobrzeg kikötőjében, végül innen tért vissza Németországba. Kijev minden őt érintő vádat tagadott. Többen elutasították ezt az elképzelést arra hivatkozva, hogy „egy kis csapatnak egy sétahajón” nehéz lenne előidéznie a Richter-skála szerinti 2,5-ös robbanást.
Az Egyesült Államok részvételére is többek gondoltak, így például a Washington Post tavaly nyáron azt írta, hogy az USA már három hónappal a robbanást megelőzően értesült az ukrán tervről. Az újság információi alapján azonban a CIA egy közvetítőn keresztül közölte a napokban menesztett ukrán fegyveres erők főparancsnokával, Valerij Zaluzsnyijjal, hogy az Egyesült Államok ellenzi a műveletet.
Természetesen az orosz fél is az amerikaiakat hibáztatja a robbanások miatt, Vlagyimir Putyin legutóbbi Tucker Carlsonnak adott nagyinterjújában ki is tért erre. A riporter kérdésére egyenesen a CIA felelősségét nevezte meg az ügyben.
Putyin arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok alapvetően abban érdekelt, hogy az orosz energiahordozók helyett saját mennyiségeket szállítson az európai piacra. Washington fikciónak nevezte az ilyen találgatásokat.
A holland, német és amerikai sajtó egyes képviselői is arról közöltek információkat, hogy a holland katonai hírszerzés, három hónappal a támadás előtt figyelmeztette a CIA-t a csővezetékek felrobbantására irányuló ukrán tervvel kapcsolatban.
The Swedish Prosecution Authority announced on Wednesday that its investigation into the Nord Stream gas pipeline explosions is closed, with no culprit found. The explosions, which took place on Sept. 26, 2022, destroyed the pipelines built to transport gas from Russia to… pic.twitter.com/AiYcNCtuvS
— People’s Daily, China (@PDChina) February 7, 2024
Számos nyugati politikus Moszkva kezét látja a robbantásokban, aminek elsődleges célja, hogy éket verjen Európa és Ukrajna közé.
A dán sajtó korábban arról számolt be, hogy egy tengeralattjáró-hadműveletekre szakosodott orosz haditengerészeti hajót, az SS-750-et lefényképezték a robbanások helyszíne közelében, néhány nappal a támadás előtt.
A nyomozásokat folytató és felügyelő Svédország, Dánia és Németország Oroszországot máskülönben kizárta a nyomozásból, semmilyen információáramlás nem alakult ki közöttük az eset kivizsgálása kapcsán. Az európai nyomozásokkal párhuzamosan az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény miatt indított eljárást. Putyin a Carlson interjúban arról is beszélt, hogy Oroszország rendelkezik információkkal a támadás megrendelőiről és elkövetőiről. A svédek döntését a vizsgálatok lezárásával kapcsolatban az orosz Biztonsági Tanács úgy kommentálta, hogy a nyugati nyomozás célja az igazság elrejtése kezdetektől fogva.
Az orosz külügyminisztérium úgy reagált a döntésre, hogy Moszkva nem fogja titokban tartani az Északi Áramlat robbantásával kapcsolatos vizsgálatait.
A svéd hatóságok döntése mégis számos kérdést vet fel. Korábban azt mondták, hogy egy ismeretlen állami szereplőt gyanúsítanak, azonban most arra figyelmeztettek, hogy az elkövető kiléte még mindig homályos, és valószínűleg az is marad. Ezzel szemben arról is beszélnek, hogy azért állítják le a nyomozást, mert svéd állampolgárok nem érintettek a cselekményben, és svéd területet sem használtak a cselekmény végrehajtására. Azonban, ha az említett állami szereplő kiléte még mindig homályos, hogy zárható ki teljes bizonyossággal, hogy nem e svéd állampolgárról van szó? A svéd államügyész Reutersnek adott nyilatkozata is meglehetősen visszás:
„Van képünk arról, hogy mi történt, ám ezt nem részletezhetjük. Mindazonáltal arra a következtetésre jutottunk, hogy nem rendelkezünk joghatósággal.”
Vajon mire gondolhatott, mire jöttek rá? Esetleg arra, hogy Moszkva áll az eset mögött? Ezt kizárhatjuk szinte biztosan, hiszen akkor azonnal közhírré tették volna, semmi nem magyarázza, miért kellene az orosz érintettséget titokban tartani, amikor éppen dúl a háború Oroszország és a Nyugat közt.
A nyomozás lezárásának megalapozatlan döntése politikai okokra enged következtetni, esetleg összefüggés lehet Svédország NATO-tagsági folyamatával.
Az államügyész magyarázata szerint, a kezdetektől fogva úgy álltak a nyomozáshoz, hogy az nem feltétlenül Svédország ellen elkövetett bűncselekmény. Ám mivel az eset Svédország és Dánia gazdasági övezetében történt ez igencsak nem helytálló álláspont, még ha a fő kárvallottja is az esetnek a Gazprom, illetve a németországi és onnan vásároló fogyasztók. A környezetet ért pusztítás csak egy a felsorolható, elkövetett bűncselekmények közül.
Minden esetre a nyomozást ketten még folytatják; Németország és Dánia. Habár utóbbi közölte, hogy Dániának is hamarosan le kell zárnia a vizsgálatot. A svéd hatóságok az eddig összegyűjtött nyomozati anyagot átadták német partnereiknek, akik talán előbb-utóbb szolgáltatnak válaszokkal is az ügyben.
A felrobbant vezetékek építése sokaknak szúrta a szemét, kifejezte nemtetszését az Egyesült Államok, Ukrajna, vagy éppen Lengyelország és a balti államok is. Ők attól tartottak, hogy a vezetékhálózat létrejötte túl nagy befolyást biztosít majd Oroszországnak Németország energiabiztonságában.
Ez a félelmük a szabotázsakcióval már alaptalan, ám Németország továbbra is függőségek árnyékában éli mindennapjait, csak most nem az orosz gáztól elsősorban, hanem az amerikaitól és a közel-keletitől. Az Északi Áramlatok ellen elkövetett támadás súlyos geopolitikai bizonytalanságot eredményezett, de ezen túlmenően súlyos környezeti katasztrófával is járt. Mégis úgy tűnik, hogy az európai nyomozati szervek és titkosszolgálatok nem képesek megtalálni a felelősöket.
Kiemelt kép forrása:
Erbszt Adrienn
