Fenntarthatóság

A saját érdekünkben: Nem mindegy, miből isszuk az ásványvizet

S.Rita | 2024.02.21. 09:29

Magyarországon átlagosan évi 130 liter ásványvizet fogyasztunk fejenként – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2023-as kutatásából. Hazánkban az ásványvizek kiváló minőségűek, számos fajta közül választhatunk, ugyanakkor környezetvédelmi szempontból korántsem mindegy, hogy milyen palackból fogyasztjuk őket, és hogy éves szinten ezzel mennyi hulladékot termelünk.

 

A magyar fogyasztók rendkívül szerencsés helyzetben vannak, hiszen hazánk gyakorlatilag ásványvíz-nagyhatalomnak számít. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2023-as kutatása alapján itthon csaknem 274 ásványvízkutat tartanak számon, a palackozóüzemek pedig évente körülbelül 1200-1300 millió liter hazai forrásból származó ásványvizet palackoznak, amellyel Magyarország a legtöbb ásványvizet forgalmazó országok közé tartozik Európában.

A természetes ásványvíz Magyarország egyik nemzeti kincse, amely az eredeténél fogva tiszta, kémiai és mikrobiológiai szennyeződésektől mentes, természetes élelmiszer, az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket.

Néhány évtizeddel ezelőtt az ásványvíz szinte luxuscikknek számított, mostanra azonban már mindennapi fogyasztásunk szerves része lett. A nyolcvanas években az egy főre jutó éves ásványvízfogyasztás mindössze 3 liter körül mozgott. A 2020-as évekre ez a mennyiség egy fő esetén viszont már meghaladja az évi 130 litert, ezzel a számmal pedig hazánk az Európai Unió első öt legtöbb ásványvizet fogyasztó országa között van.

Magyarországon átlagosan évi 130 liter ásványvizet fogyasztunk fejenként. (Fotó: Canva)

 

Aki veszi az ásványvizet, az nem is környezettudatos?

Az ásványvíz-fogyasztás folyamatos emelkedése többek között annak is köszönhető, hogy egyre több fogyasztó ismeri fel a természetes ásványvíz kedvező hatásait, és a magazinokból is a folyamatos hidratálási figyelmeztetések özönlenek ránk. Ugyanakkor ilyen számottevő ásványvízfogyasztás esetén korántsem mindegy fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontból, hogy milyen palackból isszuk meg a napi mennyiséget.

Egy átlagos magyar fogyasztó az évi 130 liter ásványvizet, másfél literes kiszerelésű palack esetén, körülbelül 86 eldobható PET palackból fogyasztja el. Hatalmas plusz megterhelés ez a környezetünk számára, hiszen ez országos szinten műanyag palackok millióit, milliárdjait jelenti évente.

Vannak már azonban olyan jövőtudatos alternatívák is, mint a többutas cserepalackok, amelyek némileg csökkenthetik klímaszorongásunkat és a karbonlábnyomunkat. Hazánkban egyelőre egy ásványvízmárka van, mely a háztartási felhasználásra szánt másfél literes kiszerelésű ásványvizet cserepalackban kínálja. Az átlagosan 25-ször újratölthető refPET cserepalack egyre több országban jelenik meg, elterjedése kiváló alternatíva a fenntarthatóbb fogyasztás felé vezető úton. A kifli.hu kínálatában elérhető, betétdíjas rendszerrel működő Oonly palackokat átlagosan huszonötször töltik meg újra körforgásuk során.

Ezzel a megoldással az egy főre jutó évi 86 PET palack mindössze évi 3 cserepalackra csökkenthető.

A magas hőfokon, csíramentesítő eljárással megtisztított cserepalackokot újra és újra megtöltik a pannonhalmi kútból eredő természetes ásványvízzel, így a fogyasztóknak nem kell lemondaniuk a kiváló minőségű vízről, de a környezet megóvásától és a valódi körforgásban tartásról sem.

Magyarországon körülbelül 2 milliárd darab PET-palack kerül forgalomba. (Fotó: Pixabay)

 

De lesz-e kedvünk visszavinni?

Talán most némileg egyszerűbb piacra lépni egy „visszavivős” ásványvíz márkával, hiszen Magyarországon most kezdjük el újra szokni, hogy amúgyis kell, még az un. egyutas PET palackokkal is visszafelé sétálni a boltokba – mert ahol vettük, ott begyűjtik, és ha nem akarjuk a betétdíjat elveszíteni, bizony vissza kell hordani.

Németországban is ez az extra motiváció kellett ahhoz, hogy a vásárlóban felébredjen a kedv a visszaváltásra, néhány centért már ők is inkább azt tették, amit morálisan tenniük kellett: nem eldobni, visszavinni.

Azért, hogy legyen mit újrahasznosítani. És bár a piaci vélemények megoszlanak arról, hogy mi lesz itthon az átállás után, vajon visszaesik-e a hazai fogyasztás a hirtelen megnőtt -már betétdíjas- árak láttán, vagy zokszó nélkül vásárolunk tovább és visszaváltunk, mint a kisangyal, egy biztos, hogy ez csak az út eleje a zöld szemléletváltásban. Pedig régen is csináltunk ilyet, sőt, szikvíz (szódavíz) cseréje -vidéken többnyire- még most is van.

 

Olcsó kóla, drága kóla

Az itthon 2024. január 1-től debütáló DRS (visszaváltási) rendszer még a néhány hónapos türelmi átállás időszakát éli, vagyis jelenleg a kiskereskedelem azt a nehéz helyzetet próbálja megugrani, hogy kiüríti a polcairól a még régi vonalkóddal ellátott termékeiket, és már érkezteti az új vonalkódos, már betétdíjat tartalmazó új terméket.

Tehát hamarosan kapható lesz olcsó kóla és drága kóla, megduplázva polchelyet és szállítási költséget -de mindemellett ki kellene kopniuk teljesen a régi, jelölés nélküli, betétdíjat még nem tartalmazó termékeknek. Kérdés, hogy sikerül-e mindez 2024.június 30-ig.

Magyarországon körülbelül 2 milliárd darab PET-palack kerül forgalomba.

  S.Rita
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.