A decemberi amerikai végrehajtási rendelet nem kifejezetten az energiát célozta meg, de a források szerint megnehezítette az orosz nyersolajra vonatkozó török kifizetéseket, valamint a török export szélesebb körére vonatkozó orosz kifizetéseket – írja a Reuters.
Az amerikai szankciók célja, hogy csökkentsék a Kreml bevételeit és megzavarják az ukrajnai háborúját anélkül, hogy megfojtanák az orosz olaj áramlását a globális piacokra, hogy – a novemberben újraválasztásra törekvő Joe Biden elnökkel – elkerüljék az amerikai benzinárak politikailag érzékeny megugrását.
A Törökország mostani fizetési problémáihoz hasonló gondok azonban olajkereskedők szerint már megzavarták az Indiába irányuló orosz olajszállításokat, és bonyolították az Egyesült Arab Emírségekbe és Kínába irányuló szállításokat is.
Oroszország a legnagyobb nyersolaj- és dízelolaj-exportőr az energiaszegény NATO-tag Törökországba: a novemberig tartó 11 hónapban 8,9 millió tonna nyersolajat és 9,4 millió tonna dízelolajat szállított fekete-tengeri szomszédjának.
A felmerülő fizetési problémák annak köszönhetőek, hogy a török bankok felülvizsgálják az üzletet és szigorítják az orosz ügyfelekkel szembeni megfelelésüket – mondta négy forrás. Két olajipari forrás szerint ezek nem zavarták meg Törökország nyersolajszállításait, csak néhány szállítmányt késleltettek.
A decemberi amerikai végrehajtási rendelet nem kifejezetten az energiát célozta meg, de a források szerint megnehezítette az orosz nyersolajra vonatkozó török kifizetéseket, valamint a török export szélesebb körére vonatkozó orosz kifizetéseket. (Fotó: Canva)
Egy orosz olajipari nagyvállalatnál dolgozó forrás szerint az orosz olajexportőrök két-három hete nem kaptak kifizetéseket Törökországtól.
Az ipari és pénzügyi szektorbeli források névtelenséget kérve beszéltek a fizetési és kereskedelmi zavarokról, mivel nem jogosultak érzékeny témáról beszélni.
A török államkincstár nem kívánt nyilatkozni, amikor megkérdezték az üggyel kapcsolatban. A török bankfelügyelet, a BDDK nem reagált azonnal a megkeresésre.
Ankara ellenzi a Moszkva elleni nyugati szankciókat, még akkor is, ha bírálta Oroszország két évvel ezelőtti ukrajnai invázióját. A konfliktus során sikerült szoros kapcsolatokat fenntartania mind Moszkvával, mind Kijevvel.
Bár Ankara azt mondta, hogy a szankciókat török földön nem lehet megkerülni, Washington tavaly fokozta a nyomást, hogy állítsák le az olyan kettős felhasználású áruk tranzitját, amelyeket Oroszország a harctéren használhat, és figyelmeztetett, hogy a török bankokat és vállalatokat másodlagos amerikai szankciók sújthatják.
Egy orosz olajipari nagyvállalatnál dolgozó forrás szerint az orosz olajexportőrök két-három hete nem kaptak kifizetéseket Törökországtól. (Fotó: Canva)
Az orosz-török fizetések zavarai akkor kezdődtek, amikor Biden december 22-én aláírta a végrehajtási rendeletet, amely a szankciók kijátszásában Oroszországnak segítő cégeket azzal fenyegeti, hogy elveszítik az amerikai pénzügyi rendszer értékelését. A rendelet szerint azok a pénzintézetek vannak veszélyben, amelyek az amerikai szankciók célpontjainak nevében üzletelnek.
Február 1-jén a Kreml közölte, hogy tudomása van arról, hogy a török bankok az „agresszív” amerikai nyomás miatt szigorítják az orosz ügyfelekre vonatkozó szabályokat, és hogy együttműködik Törökországgal a megoldások keresésében.
Elvira Nabiullina, az orosz központi bank vezetője pénteken azt mondta, hogy a külkereskedelmi tranzakciókban további nehézségek merültek fel az elszámolással és a logisztikával kapcsolatban. Egy török bankár elmondta, hogy a bankok „rendkívül aprólékos” eljárásokat folytatnak a szankciókkal kapcsolatban, a megfelelőségi osztályok minden tranzakciót alaposan megvizsgálnak.
Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának egyik magas rangú tisztviselője a Reutersnek elmondta, hogy bátorítónak tartja azokat a jelentéseket, amelyek szerint a török bankok felülvizsgálják a meglévő üzleteket és szigorítják az orosz ügyfelekkel kapcsolatos megfelelési programjaikat.
Az első adatok szerint az Oroszországba irányuló török export januárban 39%-kal, 631 millió dollárra csökkent az előző év azonos időszakához képest, miután tavaly 16,9%-kal, 10,9 milliárd dollárra nőtt. Az Oroszországból származó import januárban 20,2%-kal 4 milliárd dollárra csökkent, miután 2023-ban 22,5%-kal 45,6 milliárd dollárra esett vissza. Az Oroszországból származó nyersolajimport több mint kétszeresére, 12 millió tonnára ugrott 2022-ben. Törökországba 8,9 millió tonna kőolajat szállítottak 2023. január-november között, ami 20%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, de még mindig a háború előtti átlag felett van.
De az intézkedések nagy része a nem olajkereskedelemre voltak hatással, mondták a források.
„Különösen a gépek exportja állt le, pusztán a katonai felszerelésekkel való azonosság miatt” – mondta az első, az ügyet ismerő forrás. „Az igazi probléma nem azzal a fizetéssel merül fel, amit Törökországnak kellene teljesítenie, hanem azzal, amit Törökország kapni fog. Ez mutatja, hogy a török bankok mennyire ódzkodnak a szankcióktól” – tette hozzá a forrás.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
