Fenntarthatóság

Mindennapivá válhat a vízhiány: az idei tél történelmi aszályt hozott Európa egyes részeire

K. Lili | 2024.02.25. 17:20

A szakértők az éghajlatváltozásnak tulajdonítják az egyre gyakoribbá váló szárazságot és a vízkészletek kimerülését. Főleg a mediterrán térségben jelent súlyos problémát, Spanyolországban aszály-vészhelyzetet hirdettek, illetve Szicíliában is természeti karasztrófa-vészhelyzetet jelentettek be a csapadékhiány miatt, globális lépésekre lenne szükség.

 

A magas hőmérséklet és a kevés csapadék miatt a Földközi-tenger egyes részei kritikus állapotban vannak – írja az Euronews. Február elején Katalónia aszály-vészhelyzetet hirdetett, mert a tározók vízszintje a kapacitás 16 százalékára csökkent – egyes területeken három éve nem esett csapadék. A vészhelyzet kapcsán a hatóságok a  korlátozták a lakosok vízfelhasználását. Nem Spanyolország az egyetlen ország, amely áldozatául esett Dél-Európa fogyó vízkészleteinek.

Az Európai Aszálymegfigyelő Intézet (EDO) legutóbbi jelentése szerint az EU területének mintegy 17 százaléka küzd jelenleg súlyos szárazsággal, és kicsivel több mint 1 százalék a legmagasabb szintű figyelmeztetést kapta.

„Ha megnézzük a jelenlegi állapotokat, a január végéig rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján azt látjuk, hogy a mediterrán térség számos területén már most is figyelmeztető vagy riasztási aszályos jelzést adtak ki” – hívta fel a figyelmet a problémára Andrea Toreti, a Kopernikusz Európai és Globális Aszálymegfigyelő Intézet koordinátora. Az elmúlt három évben egy sor visszatérő aszályos időszakot láttunk, amelyek ezeket a területeket érintették.”

Az aszály és a hőhullámok kombinációja váltotta ki a legnagyobb negatív hatást a régióra az elmúlt néhány évben.

Az aszályok hátterében az üvegházhatású gázok miatt kialakuló éghajlatváltozás állhat. (Fotó: Canva)

Az aszály világszintű probléma

A múlt héten Szicília – amely az említett felső 1 százalékban szerepel – természeti katasztrófa-helyzetet hirdetett a víztározók alacsony szintje miatt. A tisztviselők szerint január volt az ötödik egymást követő hónap, amikor az átlagosnál kevesebb csapadék hullott. Összességében a szigetnek közel nyolc hónapig tartó aszályos időszakkal kellett szembenéznie az ANBI (Mezőgazdasági Vízügyi Igazgatóságok Országos Szövetsége) Vízkészlet-megfigyelő Intézete szerint, és 2023 második fele pedig az elmúlt 100 év legszárazabb időszaka volt. Bár múlt héten Olaszország nagy részén esett eső, ami sokak számára pótolta a hiányzó vízkészleteket, de ez nem volt elég Szicília veszteségeinek orvoslására.

Ahogy az ANBI is rámutatott, a nagy esőzések a már kiszáradt földeken felgyorsítják az eróziót, ami növeli az elsivatagosodás veszélyét.

Északabbra, Szardínia szigetén is gondok vannak, egyes víztározók kapacitásának kevesebb mint 50 százaléka áll rendelkezésre. Az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának januári műholdfelvételei egyértelműen mutatták, hogy jelentősen csökkent az Alto del Flumendosa-tó vízszintje, amely édesvízzel látja el Szardínia keleti partjának nagy részét. A sziget középső részének szubrégióiban a helyi hatóságok megtiltották a víz öntözésre való felhasználását. A gazdák is riadót fújtak a Szardínia többi részén kialakuló vízhiány miatt.

Észak-Afrika is szenved a visszatérő szárazságtól. Marokkóban már a hatodik egymást követő évben küzdenek a hiányzó vízkészletekkel. Az ország vízügyi és mezőgazdasági miniszterei szerint a csapadékmennyiség jelenleg 70 százalékkal kevesebb, mint egy átlagévben lenne.

Ahogy az ANBI is rámutatott, a nagy esőzések a már kiszáradt földeken felgyorsítják az eróziót, ami növeli az elsivatagosodás veszélyét. (Fotó: Canva)

Hogyan előzhető meg a vízhiány?

A jelenleg szárazsággal sújtott régiókban az évszakos előrejelzések a szokásosnál melegebb hőmérsékletről tájékoztatnak a következő hónapokra. Még ha a csapadék mennyisége átlagos is lesz, az abnormális hőmérséklet miatt a helyzet a Földközi-tenger térségében még kritikusabbá válhat.

„Néhány terület még nem tudott teljesen talpraállni. És most persze ismét látjuk a csapadékhiányt és a szokásosnál melegebb hőmérsékletet” – magyarázta Toreti.

A hóolvadás is fontos tényező lehet a vízkészletek feltöltésében, bár ha a hőmérséklet nem elég alacsony ahhoz, hogy a hó leessen és megmaradjon, a szokásos tavaszi olvadás sem jelent megoldást. Toreti szerint a most rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a körülmények még rosszabbak, mint 2022-ben voltak, amely rekordév volt az érintett területeken, illetve az alacsony hóolvadás tekintetében.

Az emberi fogyasztás és a termények öntözése mellett a vízerőműveknek is problémát jelentenek a hiányzó vízkészletek, így a megújuló energiatermelés területe is érintett.

 

Az éghajlatváltozás az európai aszályok okozója?

Toreti szerint az aszályok hátterében az üvegházhatású gázok miatt kialakuló éghajlatváltozás áll. „Európa a csapadékviszonyok megváltozásával néz szembe”. Ezeknek a régióknak általában a téli hónapokban van általában lehetősége talpraállni, hogy ellensúlyozzák a melegebb évszakok vízhiányát, és felkészüljenek a nyárra.

„Napjainkban ez a fajta egyensúly megváltozott. Ha nem teszünk most azonnal hatékony globális intézkedéseket, Európa sokkal nagyobb kockázattal fog szembenézni”.

Bár részletesebb vizsgálatok nélkül a szárazság nem tulajdonítható az éghajlatváltozás közvetlen követkeményének, Toreti szerint az aszályos időszakok összhangban vannak a Földközi-tenger térségének jövőbeli éghajlati viszonyaira vonatkozó előrejelzésekkel. „A szélsőséges viszonyok az előrejelzések szerint gyakrabban fordulnak majd elő és intenzívebbek is lesznek.”

„A visszatérő aszály pedig már az évszázad közepére az új normává válhat, ha nem cselekszünk”.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  K. Lili
Címkék
#aszály   #csapadék   #édesvíz   #édesvízkészlet   #éghajlat-változás   #éghajlati válság   #eső   #esőzés   #Észak-Afrika   #európa   #Földközi-tenger   #forróság   #globális felmelegedés   #globális hőmérséklet-emelkedés   #hőmérséklet-emelkedés   #környezetszennyezés   #közép-mediterrán térség   #Olaszország   #öntözés   #rekordhőmérséklet   #rekordmagas hőmérséklet   #Spanyolország   #szárazság   #szélsőséges hőmérsékleti viszonyok   #szélsőséges időjárás   #szicília   #üvegházgáz-kibocsátás   #üvegházhatású gáz   #üvegházhatású gázkibocsátás   #üvegházhatású gázok   #üvegházhatású gázok kibocsátás   #üvegházhatásúgáz-kibocsátás   #vízkészlet  
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.