A fosszilis tüzelőanyag kereskedelem főszereplőiként számon tartott óriás vállalatok rekordszintű profitot mutattak fel a tavalyi évben. Az amerikai ExxonMobil és Chevron, a brit székhelyű Shell és BP, illetve a francia TotalEnergies együttesen meghaladták a 200 milliárd dolláros nyereséget.
Az ukrajnai háború geopolitikai következményeire és a világjárványt követő gazdasági kilábalásra fogott energiaár emelkedés és háztartási számlanövekedés ezen tények tudatában inkább tűnik az egyszerű fogyasztók félrevezetésének.
Miközben egy ország a háborúban szépen lassan megsemmisül, miközben Európa ész nélkül szórja pénzét e megnyerhetetlen háborúba és a kivitelezhetetlenül szigorú zöld szabályozás kikényszerítésébe, miközben lakossága elszegényedik és ipara megsemmisül, a világot behálózó energetikai nagyvállalatok még tovább gazdagodnak.
A 2022-es eredményeket tekintve kiderült, hogy a világ első öt olajvállalata, több mint 200 milliárd dolláros nyereségre tett szert az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kitörése óta. (Fotó: Canva)
A brit Global Witness elemzése szerint a BP, a Shell, a Chevron, az ExxonMobil és a TotalEnergies még többet, 281 milliárd dollárt halmozott fel az elmúlt két évben. Ebből a BP és a Shell összesen, kicsivel több mint 94 milliárd dollárt tudhat a magáénak, mely közel másfél évre elegendő lenne teljes Nagy-Britannia háztartási villamosenergia számláinak fedezetére.
Mindemellett szomorúan tapasztalhatjuk, hogy mindkettő vállalat hivatalosan is csökkentette klímacéljait.
A Shell például párszáz embertől válik meg az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokkal foglalkozó részlegében, mindazonáltal 2024-ben még többet fektet a nagy profitot jelentő olajprojektekbe. Nem csoda, hogy ez ellentmondásos érzéseket vált ki sokakból, hiszen tavaly nyáron a Shell még arról beszélt, hogy a következő években folyamatosan csökkenteni fogja az olajkitermelést. Velük egyetemben az Exxon is bejelentette, hogy visszafogja a kibocsátás csökkentésére és a megújuló energiaforrások kiépítésére irányuló törekvéseiket.
Az Energiagazdasági és Pénzügyi Elemző Intézet (IEEFA), energiapiaci terndekkel foglalkozó globális agytröszt adatai alapján, az említett olajtársaságok 2022-ben 104 milliárd dollár értékben fizettek ki osztalékot részvényeseiknek. A Massachusetts Amherst Egyetem közgazdasági adjunktusa, Isabella Weber a kérdésben komoly kritikát fogalmazott meg:
„Az energiaválság a legtöbb európai számára a legrosszabb időszak volt, de az energiavállalatok számára a legjobb időszak.”
Míg az energetikai nagyvállalatoknak a kialakult energiaellátást is érintő geopolitikai bizonytalanság és gazdasági válság rekordnyereségeket termelt, az államoknak és lakóiknak súlyos többlet költségeket hozott.
Mind az öt társaság esetében elmondható, hogy nyereségeiket újabb fosszilis energiával kapcsolatos projektek előmozdításába fektetik leginkább. Új olajmezőket kutatnak, vásárolnak, lehetőleg olyanokat, amelyek kitermelési költségei alacsonyabbak, s akár 30 dollár/hordó olajárral is nyereségesen működtethetők. A három amerikai olajvállalat; az Exxon Mobil, a Chevron és az Occidental Petroleum például 125 milliárd dollár értékben vásárolt fel kedvező árú, olajmezőkkel rendelkező vállalatokat.
Az olajkutak termelékenységének javítása az elsődleges célja most ezeknek a vállalatoknak, s nem pedig a megújulók és a CO2 kibocsátás csökkentése. A nyereségük azonban jól láthatóan súlyos terhet ró mind a bolygóra, mind az emberekre.
iközben egy ország a háborúban szépen lassan megsemmisül, miközben Európa ész nélkül szórja pénzét e megnyerhetetlen háborúba és a kivitelezhetetlenül szigorú zöld szabályozás kikényszerítésébe, miközben lakossága elszegényedik és ipara megsemmisül, a világot behálózó energetikai nagyvállalatok még tovább gazdagodnak. (Fotó: Canva)
Az Európai Bizottságnak voltak erőtlen törekvései arra, hogy legalább ezen vállalatok nyereségadóját csökkentsék, de egyelőre ez nem sikerül. A 2003-as energiaadó-irányelv felülvizsgálati javaslatában például azt tervezték, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelést a fosszilis tüzelőanyagoknál alacsonyabb adókulccsal terhelik majd meg. Azonban az adózás az EU-tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a javaslat elakadt.
Sokan abban látják a megoldást, hogy az igazságosság jegyében az olajcégek semmilyen formában ne kapjanak támogatást zöld programjaikhoz, mivel amúgy is elég gazdagok. Ez azonban globális egységet kíván meg, ám ez jelenleg nem létezik.
Európa többek között a legújabb Joe Biden-féle inflációcsökkentési törvény szerint meghatározott pénzügyi ösztönzők, illetve a kínai többletkapacitások miatt kerül hátrányba. Ebből kifolyólag nem is csoda, hogy a nagyvállalatok új projektjeiket ezekbe az országokba tervezik, de az is előfordul, hogy régi európai befektetéseiket költöztetik át a jobb lehetőségek miatt. Legutóbb épp az ExxonMobil figyelmeztette az Európai Uniót, hogy a szigorú klímatörvények miatti bürokrácia arra késztetheti őket, hogy máshol fektessenek be.
Burkolt fenyegetésként arra is kitértek, hogy vissza is tarthatnak több milliárd dollárnyi éghajlatváltozással kapcsolatos beruházást Európában, ha Brüsszel nem csökkenti a környezetvédelmi bürokráciát. Az ExxonMobil az elmúlt tíz évben több mint 20 milliárd eurót fektetett be az öreg földrészen.
Hiába támogatják nyilvánosan az éghajlati fellépést ezek a vállalatok, hiába tesznek ígérteket, projektjeiket számba véve üres frázisoknak hatnak ezek a fellépések. Ugyan rendelkeznek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére szolgáló megoldásokkal, befektetésekkel, de ezek eltörpülnek a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos projektekre fordított kiadásaik mellett. Példaként nézve a 2019-es évben a 115 milliárd dolláros kiadásuknak csak 3%-át fordították klímavédelmi célokat teljesítő projektekre. Fő profiljuk továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése és az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése
A jelenlegi válságos időszakban, amikor a lakosság a saját pénztárcáján érezheti az energiaárak emelkedését – akár közvetlenül a fűtésszámlát nézve, akár közvetetten az élelmiszerárakat – mégis vannak, akik úgy tűnik nyertesként jönnek ki az ukrajnai háborúból. Ezek pedig nem mások, mint a fosszilis energiahordozókkal kereskedő nagyvállalatok Amerikától Kínáig, Oroszországtól a Közel-Keletig.
Kiemelt kép forrása: Canva
Erbszt Adrienn
