Fenntarthatóság

Klímaszorongás: így hat mentális egészségünkre az éghajlatváltozás

S.Rita | 2024.03.04. 05:35

A fiatal generáció többsége már nem a saját, hanem sokkal inkább a bolygó jövője miatt aggódik. Egy 2022-es kutatás szerint a 16–25 év közöttiek 75 százalékát megijeszti, ami ránk várhat az éghajlatváltozással, 83 százalékuk pedig úgy véli, nem gondoskodunk eléggé a bolygóról. Ez nem véletlen, hiszen a Z generáció már pontosan tudja, hogy ők és gyermekeik fogják a saját bőrükön megtapasztalni a döntéshozók közönyét a globális klímaválság iránt. Az ezzel kapcsolatos félelmet és szorongást sokféleképpen nevezhetjük: ökoszorongás, ökobűntudat vagy klímaszorongás.

 

Mi is valójában a klímaszorongás?

Ágoston-Kostyál Csilla, az ELTE PPK Ember—Környezet Tranzakció Intézet adjunktusa egy publikációjában foglalta össze a klímaváltozás okozta félelem fogalmát.

„Az ökoszorongás egy mondatban annyit tesz, hogy a természeti környezet pusztulásától való, nem specifikus félelem. Fontos eleme az aggodalom, a félelemérzet, ami az enyhe diszkomfort érzéstől a rettegésig terjedhet, de sokszor velejár a tehetetlenség és a frusztráltság érzése is.”

A szorongás kicsúcsosodhat akár olyan extrém esetekben is, hogy nem akarnak gyereket vállalni a klímaválság miatt, vagy bűntudatot éreznek már egy hosszabb fürdésnél is. Fontos kérdés az is, hogy a pszichiátriai betegségekhez hasonlóan kell-e kezelni a klímaszorongást.

„A jelenlegi álláspont szerint ezek nem patológiás jelenségek, hiszen ami felett az egyén az aggódást érzi, nevezetesen a természet pusztulása, nem egy irracionális dolog. Ugyanakkor van ennek egy olyan szintje, amikor az illető már kézzel fogható negatív következményeket él meg, például nem tud aludni, nem tud koncentrálni. Itt már szükség lehet valamilyen segítségnyújtásra” – fejti ki Ágoston-Kostyál Csilla.

A Z generáció már pontosan tudja, hogy ők és gyermekeik fogják a saját bőrükön megtapasztalni a döntéshozók közönyét a globális klímaválság iránt. (Fotó: Canva)

 

Van megoldás?

Elsősorban azt tanácsolják a szakemberek a klímaszorongók számára, hogy igyekezzenek elfogadni és nem elnyomni ezt az állapotot. Sokkal könnyebben tudják ezt átfordítani aktív cselekvéssé és tenni akarássá a bolygó védelméért, ha tudatosítják magukban ezt az állapotot.

Mindennapjainkban apró változtatások beiktatásával, akár nagy fejlődést érhetünk el.

Ilyen például, ha elkezdjük szelektíven gyűjteni a hulladékot, a zöld hulladékot pedig komposztáljuk. A háztartásunkban előnyben részesíthetjük a csomagolásmentes alternatívákat, ezzel pedig rengeteg szeméttől kíméljük meg Földünket. Választhatjuk az újratölthető, újrahasználható vagy betétdíjas termékeket is, hiszen így a körforgásban marad a csomagolás.

Nagyon sokat segíthet a közös cselekvés, mint részt venni egy városi faültetésen, önkénteskedni szemétszedésben, vagy segíteni gondozni egy közösségi kertet. Az ilyen eseményeken külön erőt adhat a klímaszorongók számára, hogy hasonló érdeklődésű emberekkel fognak találkozni, akiknek valószínűleg ugyanolyan aggodalmaik vannak az éghajlatváltozással kapcsolatban. Így nemcsak jót tehetünk a bolygónkért, de megnyugvást is adhat másokkal beszélni félelmeinkről.

A mindennapok során, egy-egy vásárlás során is figyelhetünk arra, hogy a low-waste szemléletet tartsuk szem előtt, vagyis minimalizáljuk a szemetünket – legyen saját bevásárlókosarunk vagy szatyrunk, cserepalackos üdítőt fogyasszunk, vagy felejtsük el végre a tusfürdőt, és térjünk vissza a kézzel készített, csomagolásmentes szappanra.

Azt hisszük, ezt bonyolult meglépni, pedig csak nagyszüleink életét kellene alapul venni, ahol még a szódáshoz jártak a saját üvegeiket tölteni, jött a tejesember, és fém ételhordója volt mindenkinek. Mosópor helyett is mosószóda volt, és hihetetlen, de a ruhák így is tiszták lettek.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  S.Rita
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.