Kutatók megállapították, hogy az EU-ban szisztematikus fejlődés történt, és az országok közötti különbségek egyértelműen csökkentek. Egy új tanulmány szerint egyes uniós országok egy évtizeddel előrébb járnak az ENSZ 2030-ra kitűzött fenntartható energiacéljainak teljesítésében.

Az ENSZ 2015-ben 17 globális fenntartható fejlődési célt tűzött ki, amelyeket 2030-ig kell elérni – írja az Euronews. Az ENSZ hetedik fenntartható fejlődési célja (SDG 7) célja, hogy az évtized végére mindenki számára megfizethető, megbízható, fenntartható és korszerű energiát biztosítson.

E cél legfontosabb alapelvei közé tartozik a megfizethető energiához való egyetemes hozzáférés, a megújuló energiaforrások számának növelése a fejlődő országokban és a fejlett tiszta energiával kapcsolatos kutatás. Hét kulcsfontosságú mutatót használnak az országoknak az átfogó cél felé tett előrehaladásának mérésére.

Lengyel közgazdászok tanulmánya azt vizsgálta, hogy a 27 uniós tagállam hogyan halad e fenntarthatósági célok felé 2010 és 2021 között. A felhasznált adatok az EU statisztikai hivatalától, az Eurostattól származnak, és Horvátországot is tartalmazzák, de az Egyesült Királyságot nem. A kutatók megállapították, hogy az EU-ban szisztematikus előrelépés történt, és az egyes országok közötti különbségek egyértelműen csökkentek.

Egy új tanulmány szerint egyes uniós országok egy évtizeddel előrébb járnak az ENSZ 2030-ra kitűzött fenntartható energiacéljainak teljesítésében. (Fotó: Canva)

Melyik uniós ország érte el a legtöbb előrelépést az energiaügy terén?

Az SDG 7 céljainak eléréséhez összességében Svédország állt a legközelebb, majd Dánia, Észtország és Ausztria következik. Bulgária volt az az uniós ország, amely a legmesszebb került a célok elérésétől.

Több ország 2021-ben már elérte a 2030-ra kitűzött célokat a célok egy vagy több kulcsmutatója tekintetében.

Svédország, Finnország és Lettország például túllépte a megújuló energiaforrások 40 százalékos arányát a teljes energiafogyasztáson belül, amit a kutatók a vízenergiának és a bioüzemanyagoknak tulajdonítanak. Spanyolország, Portugália és Málta elérte az egy főre jutó átlagos háztartási energiafogyasztásra vonatkozó célértékeket.

Más országokban jelentős javulás következett be a tanulmány által vizsgált időszakban. Málta volt az az ország, amely a legnagyobb javulást érte el 2010 óta, amikor is a legmesszebb volt a 2030-as célkitűzésektől. Lettország ugrott a legtöbb helyet a rangsorban, a 19. helyről a 8. helyre.

Voltak váratlan eredmények is. Belgium a célértékek felé való haladás tekintetében Lengyelország mögé került, amely az éghajlat-változási intézkedések terén lemaradásáról híres. Dánia, annak ellenére, hogy a második legközelebb áll a 7. fenntartható fejlődési cél eléréséhez, 2010 óta a legkevesebbet haladt előre.

Hogyan befolyásolta a COVID-19 világjárvány a fejlődést?

A tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy még mindig vannak jelentős hiányosságok a blokkban, és megjegyzik, hogy a COVID-19 világjárvány hatással volt az országok 2020-2021 közötti előrehaladásának mérésére. Bár 2019-2021-ben a megújuló energiaforrások nagyobb arányban részesedtek a felhasznált energiából, az energiafogyasztás összességében csökkent, ami azt jelenti, hogy ez a változás átmeneti volt.

A tanulmány szerint amint az energiafelhasználás visszatér a járvány előtti szintre, a megújuló energiaforrások aránya valószínűleg csökkenni fog. Összességében a COVID-19 16 ország teljesítményének romlását eredményezte.

Ahhoz, hogy az EU 2030-ra elérje ezeket a célokat, a kutatók szerint minden mutatót folyamatosan nyomon kell követni és értékelni, de elmondták, a munkájuknak vannak bizonyos korlátai. Az Európai Bizottság az előrehaladás mérésére használt hét mérőszám közül három esetében célértékeket határozott meg. A többinél azonban a kutatóknak az uniós országok legjobb 10 százaléka által elért szintet kellett helyettesítő értékként használniuk.

Kiemelt kép forrása: Canva