Az Északi Áramlat vezetékpár felrobbantása és a Jamal gázvezetéken keresztüli orosz gázszállítás felfüggesztését követően az ukrajnai vezeték maradt az egyetlen útvonal, amely Szlovákiát, Ausztriát és akár Németországot is ellátja orosz energiahordozóval. 2022 májusában Ukrajna teljesen leállította a Szohranovka gázállomáson keresztüli szállítást, mivel az az orosz erők ellenőrzése alá került a Luganszki Népköztársaság területén. Így vált a Szudzsa az egyetlen Európába irányuló, orosz gáztranzitot lebonyolító gázmérőállomássá Ukrajnában.
A Gazprom jelenleg hozzávetőlegesen 42,4 millió köbméter mennyiségben szállít gázt az ukrán szudzsai gázmérőállomáson keresztül Európába. Mindazonáltal, a szohranovkai útvonal kiesésével természetesen jelentősen csökkentek a Gazprom Ukrajnán keresztüli szállításai.
Az elmúlt bő két év során az Európai Unió direkt, vagy indirekt módon, de sorra leállította az Oroszországból Európába irányuló gázvezetékeket. (Fotó: Canva)
Kijev a napokban meghatározta álláspontját a kérdésben, Denis Smigal ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy országa kész meghosszabbítani az orosz gáz tranzitját, ha az európai országok erre kérik. Mindemellett kizárta a közvetlen tárgyalások lehetőségét Moszkvával. Bár helyzetük nem túl rózsás, mégis bizakodóan úgy fogalmazott, hogy Ukrajna gázszállító rendszerei készen állnak arra, hogy az orosz gáz tranzitja nélkül is működjenek.
Az orosz gáz Ukrajnán keresztüli, a nyugat- és közép-európai országokba irányuló gáztranzitjáról szóló megállapodás, 2024. december 31-én jár le.
A szerződés az orosz állami gázóriás Gazprom és az ukrán Naftogaz között jött létre. Az ukrán vezetés a háború kitörése óta többször is kijelentette, hogy nem ír alá új szerződést az oroszokkal, ennek a terhét átadja az Európai Uniónak.
Magyarul, ha kell a gáz Ukrajnán keresztül az uniónak, akkor közvetlenül ők állapodjanak meg erről Moszkvával.
Azonban úgy fest, hogy Brüsszel nem kívánja mélyíteni kapcsolatait Oroszországgal a vezetékes földgázszállítás terén sem. Kadri Simson energiaügyi biztos elmondta, hogy az Európai Bizottság nem tervezi a kapcsolatfelvételt Moszkvával a tranzit folytatása kapcsán, sőt, minden megtesz annak érdekében, hogy teljesen megszabaduljon az orosz gáztól 2027-ig. Ehhez pénzt és energiát nem kímélve keres új beszállítókat és ellátási útvonalakat. Ezt támasztja alá az is, hogy az európai vállalatok eddig egyetlen ukrán vezetékkapacitást sem foglaltak le jövőbeni orosz gázszállításokra German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter elmondása szerint. Ukrajna gázellátását is inkább az új útvonalak felől kívánja biztosítani Simson biztos asszony.
Tehát az európai tervek szerint 2025-től leáll az orosz gáz tranzitja az ukrán szállítórendszeren keresztül Európába, ám ez nem jelenti azt, hogy ezek a vezetékek pangani fognak a jövőben.
Hiszen kiválóan alkalmasak arra, hogy az Európában felgyülemlett gázmennyiségeket ezeken keresztül eljuttassák az ukrán földalatti gáztárolókba tartalék gyanánt. Az ukrán földalatti gáztárolók előnyös feltételeket kínálhatnak az európai országoknak, ahol a megszokottnál jóval telítettebbek jelenleg a tárolók. Valószínűleg kedvezőbb áron és nagy mennyiségekben tudnák tárolni biztonsági tartalékjaikat az ukrán tárolókban, melyeknek jelenleg csak a negyede van feltöltve nagyjából.
Természetesen ezek a tervek meglehetősen kockázatos befektetésnek minősíthetők egy olyan országban, ahol 2014 óta háború zajlik, s ha lassan is, de orosz előre nyomulással.
Az orosz gáz Ukrajnán keresztüli, a nyugat- és közép-európai országokba irányuló gáztranzitjáról szóló megállapodás, 2024. december 31-én jár le. (Fotó: Canva)
Egy intenzívebb visszaesést követően Oroszország, tavaly november óta maximumra növelte az Ukrajnán áthaladó, egyetlen működő vezetéken keresztüli szállításokat. Az országon átszivattyúzott orosz gáz mennyisége 31,6%-kal nőtt január-februárban 2023 azonos időszakához képest az ukrán GTS Operator (OGTSU) társaság tájékoztatása alapján. De a Forbes értesülései szerint, a Török Áramlaton Európába szállított gáz mennyisége is 29,4%-kal nőtt.
Ennek ellenére reális forgatókönyvnek tűnik, hogy az EU leállítja az ukrán gáztranzitot, hiszen számos más forrás és folyamat teheti szükségtelenné az ukrán vezeték működését.
Így többek között a gázfogyasztás önkéntes, folyamatos csökkentésére vonatkozó követelmények a tagállamok közt, illetve az uniós országok egyre aktívabb LNG vásárlásai a világ minden tájáról. A vezeték leállásában a leginkább érintett országok közt Szlovákia és Ausztria van. Az osztrák kormány februárban arról beszélt, hogy szükséges lenne felbontani az OMV és a Gazprom 2040-ig érvényes szerződését.
Bár az ország évtizedek óta – a németekkel egyetemben – a legkövetkezetesebben építette ki gázvezeték rendszerét az orosz gáz fogadására és továbbadására, most a diverzifikáció olykor hamiskás lózungjait dobálva adhatja fel eddigi közép-európai gázközpont szerepét.
Az európai kihátrálás az ukrán gáztranzitból hátrányokat tartogat Ukrajna számára, hiszen a Gazprom a gáztranzitért jelentős összegeket fizet ki a Naftogaznak, ezek elvesztése súlyos csapást jelentene az egyébként is mélyponton lévő ukrán gazdaságnak. A tranzit díja 32 dollárt jelent 1000 köbméterenként az ukrán költségvetésnek. Azonban a leállás nemcsak Ukrajnának, hanem Oroszországnak is veszteségekkel jár, hiszen a vezetéken keresztül szállított gázmennyiséget nem tudja más vezetéken keresztül teljes egészében eljuttatni Európába.
Hiába a Török Áramlat kihasználatlansága, maximális feltöltöttség esetén is legfeljebb az ukrán mennyiség egyharmadát tudná beletölteni.
Természetesen Oroszországnak nagyobb jóval a mozgástere a kérdésben, mint Ukrajnának, egyfelől az elmúlt években jelentősen fejlesztette gázútvonalait és szerződéseit új partnerek felkutatásával, másrészt Törökország számos jövőbeli lehetőséget tartogathat számára. Putyin és Erdogan már hosszú ideje próbálja lerakni egy törökországi gázközpont közös alapjait, ennek létrejötte esetén jöhetnének a csereműveletek, melyekkel hipp-hopp újra megjelenne a vezetékes orosz földgáz Európa különböző szegleteiben.
Illetve ott van az orosz gázt kizáró Jamal vezeték, melynek kapacitásait most leginkább Kazahsztán használja ki, ám ezen országok összefonódásait tekintve ne lepődjünk nagyon meg, ha a kazah gázmolekulaként bemutatkozó üzemanyag zdrásztvujjal köszön az EU határán.
Előreláthatóan a gázárak növekedésével kell számolni az ukrajnai vezeték leállítását követően, ha nem is katasztrofális mértékben. Mindez mégiscsak azt jelenti majd, hogy az EU újabb 5%-át veszíti el teljes gázimportjának. A döntés elsősorban Közép- és Délkelet-Európát érinti majd a leginkább.
Egy kiszivárgott EB belső dokumentum arra hívja fel a figyelmet, hogy a tranzit leállása egy hidegebb téllel párosulva súlyosan hathat az ukrán gáztranzitra támaszkodó országokra; elsősorban Ausztriára, Magyarországra és Szlovákiára.
A dokumentum szerint az Ukrajnán keresztüli orosz szállítások elvesztése magasabb szállítási költségekkel járhat, hiszen a tagországok alternatív útvonalakat kell újfent keressenek. A szlovák energiaügyi minisztérium szerint az ukrán szállítási útvonal leállása hatással lehet az energiabiztonságra és az árstabilitásra. Úgy tűnik ,hiába tárgyalt Fico is Ukrajnában január végén a gáztranzit meghosszabbításáról, és tért haza bizakodó ígéretekkel, ukrán kollégája utólag jelezte, hogy nem fognak tárgyalni az oroszokkal és a szerződést sem hosszabbítják meg. Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere a helyzetet úgy kommentálta, hogy a Török Áramlat tud majd az ukrajnai tranzit helyett biztonságos gázszállítást garantálni a térségnek.
Kiemelt kép forrása: Canva
Erbszt Adrienn
