Mobilitás

Ez a repülés jövője: megérkezett a hidrogén és a hibrid technika

Benedek Attila | 2024.03.25. 05:35

A közlekedés zöldítése kapcsán a legnagyobb figyelmet az autók kapják, miközben más területekről alig esik szó. A repülésben is komoly munkák folynak, hazai közreműködőt is találni.

 

Az utóbbi években a környezetvédelem komoly hangsúlyt kapott, ezért aki nem zöldít, azt könnyen megbélyegzik. Ennek köszönhetően felütötte a fejét a zöldmosás. Ez az a jelenség, hogy kifelé zöldnek mutatják magukat vállalatok, miközben kb. ugyanazokkal a módszerekkel dolgoznak, mint előtte. Így a zöldítés jó részét a PR és a marketing osztály végzi. Az angolul green washingnak hívott jelenség gyöngyszemeiről még itt és itt olvashat.

A repülős utazások növekedésében az embereknek is komoly a szerepe. Ne felejtsük, hogy trendibb dolog egy Indiai-óceán közepén lévő szigetről posztolni vagy a Portugáliából, mint a Nyíregyházi Állatparkból, a Mecsek vadregényes tájairól vagy a budai hegyekből.

Rátérve a témánkra, most a kerozint leváltó zöld repülőgép-üzemanyagokról nem ejtünk szót, mert az SAF néven futó hajtóanyag külön cikket érdemel, akár a hajók hajtóanyagának vagy a motorjának a zöldítése.

A közlekedés zöldítése kapcsán a legnagyobb figyelmet az autók kapják, miközben más területekről alig esik szó. (Fotó: Rolls-Royce)

 

Fókuszban a hidrogén

Kívülről nézve csendesnek tűnik a repülés zöldebbé tétele, ennek ellenére sok tevékenység megy a háttérben. Az egyik nagy zöldítő az Airbus. Az európai repülőgépgyár 2020-ban négy tanulmányt mutatott be, amelyek különféle utakat mutattak meg. Szerencsére nem csak koncepciók voltak, mert 2023 végére elérték, hogy a hajtóművük teljesítménye elérte az 1,2 megwattot.

Az Airbus ZEROe Aircraft néven futó projekt eredménye a hidrogénnel üzemelő hajtómű, aminek már tavaly év végén elkezdődtek a próbapados tesztjei. A cél, hogy 2026-ban elinduljon a levegőben történő próba. Ezt a hajtóművet hidrogénnel működő üzemanyagcellából nyert elektromos energiával működtetik.

A hatékonyság növelésében segít az az együttműködés is, amit a BMW-vel és a Quantinuummal közösen működtetnek. A kvantum számítógépekkel történő kutatás célja az olcsóbban gyártható és hatékonyabban üzemelő üzemanyagcella létrehozása.

A terjedéshez a rendszerben történő gondolkodás szükséges, azaz a kiszolgálást, a hidrogén repülőn történő tárolását és sok egyéb problémát kell megoldaniuk. A lényeg, hogy elindultak a zöldítés útján, a cél, hogy 2035-re forgalomba álljanak a széria gyártású, hidrogénnel működő repülők.

A munka gyakorlati része a München mellett lévő Ottobrunnban zajlik, ahol az Airbus és az ElringKlinger közös bázisa, az Aerostack található.

 

A szövetség

Hogy a politikai döntéshozókra és a szakmára is hatékonyabban tudjanak hatni, ezért az Airbus, az easyjet és a Rolls-Royce hajtóműgyártó létrehozott egy szövetséget. A Hydrogen in Aviation, azaz a HIA küldetése, hogy előre mozdítsa ezt a területet. Kijelöljék a követendő irányt, hogy segítsék a háttér kialakítását. Ez alatt nemcsak a fizikai megalósítást, hanem jogi és a szabályozási környezetet is értjük. Tavaly alkottak meg egy tíz évre szóló menetrendet, aminek már elkezdték a megvalósítását.

 

Színre lép az elektromos hajtás

Elképzelést adhat az elektromos repülőgépek fejlesztőire váró nehézségekről, ha megnézzük az elektromos autókat. Csak két példa a problémák óriási halmazából: a gyorstöltő hálózat és az akkuk tömege. Ezért nem véletlen, hogy a Rolls-Royce nem az óceánok átszelésére alkalmas utasszállító repülőkkel kezdte az elektromos hajtóműveinek, az akkumulátoroknak és a hibrid hajtóműveknek a fejlesztését…

Az első lépések egyikét a Siemens leányvállalatként indult, eAircraft megvásárlása jelentette. Ez nekünk pozitív a hír, mert a száz főt – zömmel mérnököket – alkalmazó Rolls-Royce fejlesztőközpont Budapesten működik.

A munkát nem egyedül végzi az angol vállalat, hanem együttműködik a kisebb repülők gyártásával foglalkozó Tecnammal. A csapat tagja még az osztrák Rotax, amely világhírű a motorjairól. Ez a társulás alkotta meg a hibrid kismotoros gépet, amivel 20 százalékos fogyasztáscsökkentést értek el. Az első tesztrepülést 2021 decemberében hajtották végre. Ezzel párhuzamosan folyik a nagyobb elektromos és hibrid repülő motorok és hajtóművek fejlesztése.

Természetesen nem maradhatnak el a légitaxiként használatos, helyből felszálló elektromos kisrepülők, azaz eVTOL-ok fejlesztése. A Rolls-Royce és a budapesti részleg ezen a területen is dolgozik. Nem komplett gépben gondolkodnak, hanem maradnak a szakterületükön, a hajtóműveknél.

 

Kiemelt kép forrása: Airbus

  Benedek Attila
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.