Az európai gázárak 2022-ben és 2023 elején az ukrajnai orosz invázió nyomán ugrottak meg, ami sok közműszolgáltatót arra késztetett, hogy visszaváltson a viszonylag olcsóbb szénre, éppen akkor, amikor a régió az éghajlati célok elérése érdekében megpróbálta fokozatosan kivonni azt – írja a Reuters.
Mostanra a költségek ismét a gáz villamosenergia-termelésre való felhasználása javára tolódtak el, így a tendencia újraindulhat.
Az európai gázárak az enyhe tél és a bőséges kínálat miatt az év eleje óta mintegy 15%-kal csökkentek, és 90%-kal alacsonyabbak a 2022-ben mért rekordszintnél. A nemzetközi szénpiaci árak kevésbé állnak jól, a nem orosz kőszén árai márciusban emelkedtek, miután az orosz exportőr, a SUEK felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára.
A költségek ismét a gáz villamosenergia-termelésre való felhasználása javára tolódtak el, így a tendencia újraindulhat. (Fotó: Canva)
Miközben az uniós szén-dioxid-kibocsátási engedélyek ára a 2023 eleji 100 euró feletti rekordmagas szintről visszaszorult, tovább kellene csökkennie, tonnánként 47 euróra vagy még alacsonyabbra ahhoz, hogy még a nagy hatékonyságú szénerőművek is képesek legyenek 2024 első negyedévében felváltani az alacsony hatékonyságú gázerőműveket, ami jelenleg elérhetetlennek tűnik – mondta Marcus Ferdinand, a Veyt elemzője. Az uniós szén-dioxid referenciaárak jelenleg tonnánként 61 euró körül mozognak.
Roenningen elmondta, hogy idén nagyobb mértékű szénről gázra való átállásra számít azokban az országokban, amelyek szén- és gázkapacitással is rendelkeznek, mint például Németország, Lengyelország és Hollandia, valamint olyan nemzetekben, amelyekben sok a széntermelés, de a gázimportra is van szállítási kapacitás, mint például a Cseh Köztársaság, Görögország, Románia és Bulgária.
Számos európai ország, köztük Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Nagy-Britannia már teljesen kivonult a szénből, vagy csak korlátozott mértékben van lehetőség esetükben a szénről gázra való nagyszabású átállásra. A régió két legnagyobb szénégető országában – Németországban és Lengyelországban – az elmúlt évben csökkent a szén részesedése az energiatermelésben, folytatva a 2021-től 2022-ben megszakadt tendenciát.
Bár Lengyelországban továbbra is a szén a fő tüzelőanyag az energiatermelésben, január és február erős elmozdulást hozott a gáz és a megújuló energiaforrások javára – derült ki a lengyel és az európai villamosenergia-hálózat-üzemeltetők adataiból.
A Forum Energii becslései szerint 2024 első két hónapjában a lengyelországi gázalapú villamosenergia-termelés 32%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, míg a kőszén és a lignit felhasználása 15%-kal, illetve 10%-kal csökkent ebben az időszakban.
Németországban mind a szén-, mind a gáztüzelésű erőművek működési árrése mélyen negatív, így azok többnyire a csúcsidőszakokban működnek, amikor magasabbak az árak – mondta Stefan Konstantinov, az ICIS elemzője.
A víz- és atomerőműveket érintő zavarok megismétlődése, amelyeket Európa 2022-ben tapasztalt a folyók alacsony vízállása és a francia atomerőművek leállása miatt, pozitívvá teheti ezeket a különbözeteket, de ez rövid távon valószínűtlennek tűnik, különösen az atomerőművek esetében – tette hozzá.
A Fraunhofer Intézet adatai szerint 2023-ban a német energiamixben a barnaszén felhasználása 26,8 TWh-val, 81,2 terawattórával (TWh) 1963 óta a legalacsonyabb szintre, 81,2 terawattórára (TWh) esett vissza, míg a kőszén energiatermelése 21,4 TWh-val, 36,8 TWh-ra, 1955 óta a legalacsonyabb szintre csökkent.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
