Ezek közül 124-nél a PM2,5 (finom részecskék) biztonságos szintjét túllépő értékeket találtak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásai szerint – írja az Euronews. Ezek a mikroszkopikus méretű, 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű részecskék mélyen belélegezhetők a tüdőnkbe, és akár a véráramunkba is eljuthatnak. Kapcsolatba hozták őket a szív- és tüdőbetegségekkel, a magas vérnyomással, az asztma fokozott kockázatával, a depresszióval és a szorongással, valamint a korai halállal.
Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland volt az a hét ország, amely teljesítette az öt mikrogramm/köbméter levegő (µg/m3) vagy annál alacsonyabb biztonságos határértéket. Puerto Rico, Bermuda és Francia Polinézia szintén a biztonságos határértékek alá került.
Európában Izlandon volt a legtisztább a levegő, 4µg/m3-rel, majd Észtország következett 4,7µg/m3-rel és Finnország 4,9µg/m3 -rel.
A szennyezettségi szinteket egy színskála segítségével jelölték, és számos európai ország a zöld kategóriába esett, ami a biztonságos határérték kétszeresét jelenti.
A legkevésbé szennyezettek között volt Svédország, Írország, Norvégia, Portugália, Liechtenstein, Dánia, az Egyesült Királyság, Andorra, Lettország, Ukrajna, Hollandia, Luxemburg, Svájc, Németország, Belgium, Franciaország, Ausztria, Spanyolország és Oroszország.
Az európai városok a 2022-es jelentés óta javulást mutattak: 2023-ban 54 százalékuk minősült zöldnek, szemben az egy évvel korábbi 39 százalékkal.
A világ mindössze hét országában teljesül a biztonságos légszennyezettségi szint 2023-ban. (Fotó: IQwwAir)
A sárga kategóriába – amely a biztonságos határérték háromszorosát is meghaladó szennyezettségi szintet jelent – az európai országok közül Litvánia, a Csehország, Magyarország, Málta, Szlovákia, Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Ciprus, Szlovénia és Olaszország tartozik.
Horvátország mutatta a legnagyobb előrelépést 2023-ban a PM2,5-szint csökkentése terén, az éves átlag több mint 40 százalékkal csökkent 2022-hez képest. Ezt a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésével érte el, amelyek eddig az ország energiamixének több mint 31 százalékát teszik ki, ami jóval meghaladja a 23 százalékos uniós átlagot.
Horvátország olyan politikákat is bevezetett, amelyek célja, hogy 2033 előtt fokozatosan kivonja a szénfelhasználást, 2030-ig 30 százalékkal csökkenti a metánkibocsátást a 2020-as szinthez képest, és 2030-ig megszünteti az erdőirtást.
A narancssárga kategóriába – a biztonságos szint akár ötszöröse fölött – Moldova, Románia, Albánia, Görögország, Törökország, Szerbia és Montenegró került.
Bosznia-Hercegovinában 2023-ban 18 százalékkal csökkent a PM2,5-szint 2022-hez képest, de továbbra is a régió legszennyezettebb országa, amelyet Észak-Macedónia követ – mindkettő a piros kategóriába esett a biztonságos határérték ötszörösét meghaladó szennyezettségi szintekkel.
A törökországi Igdir Európa legszennyezettebb városa, ahol a PM2,5 szintje meghaladja a biztonságos szabvány kilencszeresét.
A legrosszabb levegőminőségű országok Dél- és Közép-Ázsiában koncentrálódtak, ahol a világ 10 legszennyezettebb városa található.
A nem irigylésre méltó első helyet Banglades szerezte meg 79,9 µg/m3 – ez több mint 15-ször magasabb, mint a WHO PM2,5 éves PM2,5 irányadó értéke.
A második helyen Pakisztán végzett, ahol a szintek 14-szeresen meghaladták a biztonságos normákat. Ezt követte India, ahol a PM2,5 szintje 10-szer haladta meg a határértéket. Az országban található a világ négy legszennyezettebb városa is, az északkeleti ipari Begusarai a legrosszabb. Tádzsikisztán és Burkina Faso a negyedik és az ötödik legszennyezettebb ország, mindkettőben a PM2,5 szint kilencszeresen meghaladta a biztonságos határértéket.
Az IQAir hat jelentésének történetében először fordult elő, hogy Kanada volt Észak-Amerika legszennyezettebb országa, ahol a régió 13 legszennyezettebb városa található.
A legrosszabb levegőminőségű országok Dél- és Közép-Ázsiában koncentrálódtak, ahol a világ 10 legszennyezettebb városa található. (Fotó: Canva)
A levegőminőségi jelentések fontos felhívásként szolgálnak a szennyezettségi szintek csökkentésére, amelyek általában azokon a területeken a legrosszabbak, ahol sérülékeny és alulreprezentált csoportok élnek. Az afrikai országok adatainak hiánya miatt a kontinens lakosságának egyharmada nem fér hozzá a levegőminőségi adatokhoz, ami azt jelenti, hogy sokakat nem lehetett bevonni a tanulmányba.
Aidan Farrow, a Greenpeace International vezető levegőminőségi kutatója szerint sürgős erőfeszítésekre van szükség a határokon átnyúló „köd” okainak kezelésére és az égetéstől mint energiaforrástól való függőségünk csökkentésére. „A légszennyezés 2023-ban is globális egészségügyi katasztrófa maradt” – mondja. „Az IQAir globális adatsora fontos emlékeztetőül szolgál az ebből fakadó igazságtalanságokra és arra, hogy a problémára létező számos megoldást meg kell valósítani.”
Kiemelt kép forrása: Canva