Mobilitás

„Problémás gyermek”: A közlekedés 2030-ra Európa kibocsátásának közel felét fogja kitermelni.

Devenyi Dalma | 2024.03.27. 06:05

A légi közlekedés kibocsátása az elmúlt 30 évben megduplázódott – gyorsabban, mint bármely más közlekedési ágazaté. A Transport & Environment (T&E) kampánycsoport új elemzése szerint 2030-ra Európa üvegházhatású gázkibocsátásának csaknem felét a közlekedés fogja kitenni.

 

A közlekedésből származó kibocsátások 1990 óta több mint negyedével nőttek a kontinensen, annak ellenére, hogy az összkibocsátás csökkenőben van – írja az Euronews. A T&E szerint a 2007-es csúcspont óta a közlekedés több mint háromszor lassabban csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást, mint a gazdaság többi része.

„A jó hír az, hogy a közlekedési kibocsátások Európában elérték a csúcspontjukat. A rossz hír az, hogy más ágazatok háromszor gyorsabban csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást” – mondta William Todts, a T&E ügyvezető igazgatója. „2030-ban a kontinens kibocsátásának közel fele a mobilitásból fog származni, így ez lesz Európa éghajlatvédelmi erőfeszítéseinek problémás gyermeke. Az ágazat mielőbbi szén-dioxid-mentessé tétele most már létfontosságú, ha a kontinens 2050-re el akarja érni a nulla kibocsátást.”

2030-ra Európa üvegházhatású gázkibocsátásának csaknem felét a közlekedés fogja kitenni. (Fotó: Canva)

 

Melyek a legnagyobb közlekedési kibocsátási források az EU-ban?

2022-ben a közlekedés az EU összes kibocsátásának 29 százalékát tette ki, ami majdnem kétszerese az 1990-es értéknek.

Míg a nem közlekedési eredetű kibocsátások az elmúlt 30 évben 38 százalékkal csökkentek, a légi közlekedésből, a hajózásból, a közúti és a vasúti közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátása negyedével nőtt.

Az elemzésből az is kiderül, hogy a benzin- és dízelüzemű autók a közlekedési kibocsátások 40 százalékát teszik ki. A T&E szerint Európa autófüggősége jelentősen megnőtt az 1990-es évek óta, ami azt eredményezte, hogy több jármű közlekedik az utakon és több autópálya épült.

Összességében a közúti közlekedés – beleértve a teherautókat és a személygépkocsikat – a közlekedési kibocsátások 70 százalékáért felelős.

Bár az előzetes adatok azt mutatják, hogy a közúti közlekedés és a hajózás kibocsátása tavaly csökkent, ezt a csökkenést a légi közlekedésnek a járvány utáni fellendülése meghiúsította. A légi közlekedés kibocsátása az elmúlt 30 évben megduplázódott – gyorsabban, mint bármely más közlekedési ágazaté. A T&E hozzáteszi, hogy a kondenzcsíkok további hatása potenciálisan megháromszorozhatja a repülés klímára gyakorolt hatását.

A kondenzcsíkok akkor keletkeznek, amikor jégkristályok képződnek a repülőgépek hajtóművei által kibocsátott apró szénrészecskék körül. Ezek megkötik a hőt a légkörben, és egy 2022-es IPCC-jelentés szerint a repülésnek a globális felmelegedéshez való hozzájárulásának több mint egyharmadáért felelősek lehetnek.

 

Autók, hajók, repülőgépek: Miért marad ilyen magas Európa közlekedési kibocsátása?

Az elemzés szerint az európai zöld megállapodás részét képező jelenlegi szakpolitikák mellett a közlekedés „elszabaduló” kibocsátása a teljes kibocsátás 44 százalékát jelentheti.

A jelentés szerint 2040-ig a légi közlekedés, a hajózás, a közúti és a vasúti közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest mindössze 25 százalékkal fogják csökkenteni. 2050-re a kibocsátás 62 százalékkal csökkenne.

A T&E hozzáteszi, hogy a benzin- és dízelüzemű autók értékesítésének 2035-ben esedékes uniós tilalmáig vásárolt személygépkocsik, furgonok és teherautók még évekig közlekednek majd Európa útjain. A városok is élen járnak ebben az átállásban. Bár a rövid utazások miatt a tömegközlekedés, a gyaloglás és a kerékpározás egyre inkább életképes lehetőség, a városi területeken még mindig a személygépkocsik dominálnak – annak ellenére, hogy számos európai nagyvárosban már 10 éve vagy annál is tovább stagnál a gépkocsi-tulajdonlás.

Több városban, köztük Brüsszelben, Londonban és Bécsben a 2000-es évek eleje óta még a tulajdonosok száma is csökkent.

A hajózási társaságok számára kevés az ösztönző erő a hatékonyság javítására, és a jelenlegi politika mellett az európai hajózás az előrejelzések szerint 2050-re eléri a teljes közlekedési kibocsátás egyharmadát. Bár Európa élen jár az ágazat szén-dioxid-mentesítésében, a jelenlegi politikák szerint a hajók a század közepén túl is fosszilis tüzelőanyagokkal fognak működni.

A repülőterek megnövekedett kapacitása szintén növeli a repülőjáratok iránti keresletet. A légi közlekedés a leginkább klímaintenzív közlekedési eszköz, és 1990 óta itt nőtt a leggyorsabban a kibocsátás.

A légi közlekedés kibocsátása az elmúlt 30 évben megduplázódott. (Fotó: Canva)

 

Hogyan csökkenthető Európa közlekedési kibocsátása?

A kampánycsoport szerint a megfelelő szakpolitikákkal – például a légi közlekedés és a hajózás környezetbarát üzemanyagokkal, infrastrukturális beruházásokkal és a céges autók villamosításával – a század közepére szinte teljesen meg lehetne szüntetni a kipufogógáz-kibocsátást.

„A személygépkocsikat, teherautókat és furgonokat olcsón lehet villamosítani akkumulátorokkal és megújuló energiaforrásokkal” – mondja Todts – „Ez most a legalacsonyabban lógó gyümölcsök közé tartozik az éghajlat-változási intézkedések terén.”

Az európai közlekedés szén-dioxid-mentesítéséhez a villamosenergia-termelést is szén-dioxid-mentessé kell tenni. A megújuló energiaforrások 2023-ban már a termelés 44 százalékát teszik ki, de „gondoskodnunk kell arról, hogy ne pazaroljuk el ezeket a zöld elektronokat” – áll az elemzésben.

Kiemelik, hogy a járművek közvetlen villamosítása majdnem négyszer hatékonyabb, mint az e-üzemanyagok használata.

„A repülőgépek és a hajók nagyobb kihívást jelentenek, és nagy erőfeszítést igényelnek az üzemanyag-szállítók részéről az olyan zöld üzemanyagok, mint az e-kerozin és az ammónia méretének növelésére, valamint egy tervet a légi közlekedés kondenzcsíkjainak felszámolására.” Az elemzés szerint a repülés visszaszorítása az egyetlen módja annak, hogy ebben az évtizedben jelentősen csökkentsük a légi közlekedés teljes éghajlatra gyakorolt hatását.

Ez az, amit a fenntartható repülési üzemanyagokkal rövid távon nem lehet elérni. A hidrogén- vagy akkumulátoros-elektromos repülőgépek szintén úton vannak, de hogy képesek lesznek-e a kibocsátások csökkentésére, nagyban függ attól, hogy a gyártók milyen ígéreteket tesznek ezeknek a repülőgépeknek a leszállítására. Todts szerint az utak és repülőterek bővítésének megszüntetése is megkönnyítené a szén-dioxid-mentesítést.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

 

 

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.